Március 14-én Moszkvában megalakult az oroszbarát internacionálé, amely a Nemzetközi Ruszofil Mozgalom nevet vette fel. A szervezet alakuló kongresszusán megjelent Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, felolvasták Putyin köszöntését is. A társaságnak nemzetközi hírnevet Steven Seagal amerikai akciószínész adott.
A korábbi mozisztár évek óta Oroszországban él, Putyintól orosz állampolgárságot kapott, s jószolgálati humanitárius nagykövetté is kinevezte, s most is ott volt a gyűlésen. A szervezet névleges alapítója – írta a szófiai Dnevnik – Nikolaj Malinov bolgár politikus, aki odahaza már megalapította az Oroszbarátok a haza újjászületéséért nevű szervezetet, amely egyébként más hasonló erőkkel egy „Semleges Bulgária” nevű koalícióban indul az áprilisi parlamenti választáson is. Malinov pár hete azzal került be a világsajtóba, hogy az amerikai hatóságok őt is feltették az ún. nemzetközi Magnyickij-listára. Ebben a névsorban olyan természetes és jogi személyek szerepelnek, akiket korrupciós ügyletekkel gyanúsítanak. Az amerikai hatóságok szerint Malinov – akit korábban azzal vádoltak meg hazájában: orosz kém - 2019-ben megvesztegetett egy bírót, hogy az engedélyezze oroszországi utazását.
A korábbi szocialista politikus így elrepülhetett Moszkvába, hogy aztán ott kitüntetést vegyen át Vlagyimir Putyintól. Az első sajtójelentések szerint a korábbi szocialista képviselő bejelentette, megkezdik az internacionálé nemzetközi szervezeteinek a kiépítését, s azonnal aláírásgyűjtésbe kezdenek. Egymillió aláírást akar produkálni azoktól, akik az Oroszország elleni szankciók felszámolásával egyetértenek. Ezen kívül hozzálát a ruszofóbiát kutató tudományos intézet szervezéséhez, amely odaítéli majd az „Év oroszgyűlölője” címet. Azoknak, akiknek ennyi jó kevés, még meglebegtette, felújítanák az „Intervíziós dalfesztivált”, amely az Eurovízió „gendervetélkedőjét” végre helyre tenné. Malinov
csak egy szereplője a tarka bulgáriai társaságnak, amelyet a politikai elemzők általában „oroszbarátnak” neveznek.
Március 3-án a bolgár nemzeti ünnepen a bolgár szocialista párthoz közelálló csoportok rendeztek Szófiában felvonulást – nemzeti és orosz zászlókkal járták be a fővárost és a bolgárok s oroszok elszakíthatatlan barátságát és a bolgárok hűségét hirdették, s megkoszorúzták a parlament előtti téren II. Sándor orosz uralkodó, a „felszabadító cár” emlékművét. (1878. március 3-án, a Konstantinápolyhoz közeli San Stefanóban megkötött békével ért véget az orosz-török háború. A szerződés létrehozta az Oszmán Birodalom keretein belüli autonóm Bulgáriát. Ezt a napot ünneplik ma Bulgária függetlensége napjaként - a szerk.)
A cár lovasszobrának státuszát senki nem bolygatja, de a városban egy szovjet hősi emlékmű is található. A szófiai városi tanács megszavazta, hogy a hatalmas szoborcsoportot vigyék múzeumba, de az állami tulajdon, s az elnök által kinevezett ügyvezető kormány ezzel nem akar foglalkozni. Rumen Radev elnököt és körét sok elemző a bulgáriai politikai paletta oroszbarát oldalán látja. Az államfő és az ügyvezető kormány miatt – írja sok elemző – Bulgária alig támogatja katonailag a hadban álló Ukrajnát. A NATO-tag bolgárok is rendelkeznek orosz harci repülőgépekkel, de ellentétben Lengyelországgal és Szlovákiával, határozottan megtagadták a MIG-29-ek átadását. Bulgária nem szállít Ukrajnának lőszereket sem, pedig ezekre is nagy szüksége lenne az ország hadseregének. Radev elnök Orbán Viktorhoz hasonló narratívát használ, s arra szólít fel, tartsák távol az országot a háborútól.
Új pártokkal indult a kampány BulgáriábanA bolgár rendszerváltás után a pártpolitikai színtéren volt az oroszbarát, baloldali utódpárt, a BSZP, valamint a Nyugat-párti, jobboldali, polgári erők. Ez a szép tiszta dichotómia mára összezavarodott, de az orosz tényező továbbra is jelen van. Az április 2-i választáson fél tucat deklaráltan Moszkva-barát lista indul, de van jó pár olyan párt is, amely elkerüli az állásfoglalást az orosz agressziót illetően. Dr. Konsztantin Golev a Bolgár Tudományos Akadémia történelemtudományi intézetének kutatója szerint a bolgár társadalomban több oroszbarát erővonal is létezik. A legmélyebben beágyazottat a népi emlékezet és az ortodox vallásosság határozza meg: a bolgárok nem csak azért hálásak, mert majd 150 éve az orosz hadsereg adta vissza az államiságukat, de él a tudatban az is, hogy az oroszok segítségével épült fel az állam, s a szovjetek is modernizációt hoztak a Balkánra. Az orosz katonai erőnek, az ország nagyságának mitikus ereje van. Félnek tőle, ezért tisztelik Oroszországot, s igyekeznek jóba lenni vele – tartja Golev. A történész kutató szerint a bolgár elitek a szocialista rendszer összeomlása után is megőrizték orosz kapcsolataikat, s ezt ő igen erős jelenlétnek látja a kultúrában, hadseregben, politikában is. A kilencvenes években stabilizálódott az orosz gazdasági jelenlét Bulgáriában – elsősorban az energiaszektorban. Sok újságcikk szólt arról is, hogy
az energiacégek (a Lukoilé az egyetlen kőolajfinomító!) mellett az orosz titkosszolgálatok és bűnözői hálózatok is letelepedtek a nekik otthonos Bulgáriában.
A bolgár politikai elit egy része valamilyen módon kapcsolódik e hálóhoz, s ezért érzi magát idegennek az EU és NATO-tagság normarendszerében. S eközben kihasználja az oroszbarát választói beidegződéseket is.
Golev a Faktor.bg internetes portálon megjelent cikkében név szerint felsorolja a volt ellenzéki, antikommunista, jobboldali politikusokat, a Zsivkov-éra üldözöttjeit, akik ma szintén a Moszkva-barát kijelentéseket tesznek. Ez az orosz ideológiai és propagandanyomulás eredménye, amely több fronton zajlik. Miközben rájátszanak a szocialista kor biztonsága iránti baloldali nosztalgiára, Oroszország a maga Nyugat-ellenes kampányában az erkölcsi hagyományok, a normalitás őreként, a nemi eltévelyedések, a „genderideológia” elleni konzervatív harc bajnokaként jelenik meg. Tehát bőkezű szövetségese a nacionalista, szélsőjobboldali „férfikultúráknak” és a vallási konzervatívoknak.
Sokszor felbukkan a nemzetközi sajtóban Konsztantyin Malofejev orosz milliárdos neve. Az oligarcha a tulajdonosa a Cargrad (Konstantinápoly szláv neve) tévének és rengeteg pravoszláv vallási intézményt, akciót pénzel. Olyan ő Putyinnak az ideológiában, mint Prigozsin, aki a Wagner-zsoldossereg megszervezésével tesz a rezsimnek szolgálatokat. A ruszofil internacionálé minapi moszkvai megalakulásánál Malofejev is felbukkant.
