film;interjú;Írország;Colm Bairéad;

Tűt a szénakazalból – Interjú Colm Bairéad filmrendezővel

Cáit tízéves, csendes kislány, aki szülei helyett a rokonoknál tapasztalja meg először, mi a szeretet. Az első ír nyelvű Oscar-jelölt film rendezőjét, Colm Bairéad-t a gála előtti estén Los Angelesben értük utol. 

Számos dokumentumfilm után készített fikciós művet, amely formájában nagyon hasonlít egy dokumentumfilmre. Miért volt szüksége egy „mesére”?

Igen, valóban dokumentarista esztétikával mesélek el egy lenyűgöző történetet. A mesterien felépített sztori Claire Keegan érdeme: a Foster (Nevelt gyermek) című novellája minden egyes szegmensében maga a precizitás. Ez fogott meg, nyűgözött le és ébresztette fel bennem a vágyat, hogy egy fikciót magaménak érezzek. Soha nem láttam még irodalmi műben ennyire autentikus karaktereket. Egyszóval a dokumentarista filmes énem szimbiózisba lépett ezekkel a csodálatosan megírt ír figurákkal, így nem lehet csodálkozni azon, hogy A csendes lány titka és ereje a legapróbb részletekben rejlik, ami a film vizualitásában és a színészi játékban is releváns elem. Szóval, nem távolodtam el az eddigi stílusomtól. Sőt, inkább úgy fogalmaznék, hogy feszültséggel töltöttem fel azt, így a játékfilmes énem nem kicsit rapszodikus lett. Nagy példaképem Barry Jenkins és Terence Malick, előzékenyen merítettem tőlük. Mindemellett ennél fontosabb dolog volt számomra, hogy a karakterek emocionálisan hitelesek legyenek és az csak utólag vált világossá, hogy ez mennyire meghatározza az alkotófolyamat minden egyes pillanatát.

A csendes lány 1981-ben játszódik. Mennyire fontos az időpont a cselekmény szempontjából?

Nagyon. Egyrészt ez az időpont adott volt az irodalmi műben, másrészt egyszerűen nem lehetett aktualizálni. Ekkoriban ugyanis még bevett gyakorlat volt az ír társadalomban, hogy családon belül „kölcsönadnak” gyerekeket hosszabb időre – ma ez viszont már nem divat. Épp a relevanciáját veszítette volna el a mese. Nagyon megdöbbentő ugyanakkor, hogy nem is olyan régen mennyire más volt még Írország, különösen a gyermekek alkotmányos jogai terén. Pedig azt hihetnénk, hogy olyasmi, hogy „kiadunk” egy gyerekeket nem történhetett volna meg egy ilyen jó hírű országban mondjuk legalább bő száz évvel ezelőtt. De sajnos ez nem igaz. Éppen ez az ambivalencia érdekelt: a kamerámmal egy olyan kislányra koncentrálok, akire akkoriban nem irányult igazi figyelem.

Mi volt az idea amögött, hogy A csendes lányt ír nyelven forgatta le?

Személyesen, mint ír anyanyelvű alkotónak nagyon fontos volt. Ez az első egészestés filmem, de korábbi rövidfilmjeim is mind ír nyelvűek voltak. Nem tudom, mennyire ismeri a nyelvi helyzetet nálunk. Bár hivatalosan a Gaeilge az első nyelv Írországban, valójában az angol az: előbbit csak a lakosság kettő százaléka vallja elsőnek. Az ír nyelv erősen veszélyeztetett, vagyunk talán félmillióan, akik még beszéljük. Többszáz évvel ezelőtt ez volt a nép nyelve, ezt megváltoztatta az angol megszállás. Hogyan is fogalmazzak? Sikeresen elhallgattattak minket. Dublin, ahol felnőttem, egy angol nyelvű város, de szerencsére apám úgy nevelt, hogy csak írül beszélt hozzám, édesanyám pedig angolul. Ezt a kétnyelvűséget megőriztem a feleségemmel, aki szintén ír (Cleona Ní Chrualaoí, a film producere): mindkét gyermekünket kétnyelvűnek neveljük. Amúgy a kérdés abból a szempontból is érvényes, hogy Írországban mintegy hat éve jött létre az ír filmek létrejöttét támogató intézmény, ez előtt képtelenség lett volna leforgatni a filmemet, mert mindenki azt mondta volna, hogy veszteséget nem akarnak kreálni. Nos A csendes lány az írországi mozikban bizonyította, hogy üzletileg is sikeres lehet egy ilyen vállalkozás. 2022. májusában mutatták be a mozik, azóta műsoron van. A kritikák is elismerték, és az Oscar jelölésnek köszönhetően most mozikba kerül az Egyesült Államokban és sok más országban – így Magyarországon is. Úgy érzem, sikerült minden valós és képzeletbeli határt áttörni. De ezek közül a legfontosabb, hogy azt érzem, sikerült nagyon sok ember gondolkodását megváltoztatnunk abból a szempontból, hogy nem szégyen írül megnyilvánulni. Sőt, inkább büszkeség. Remélem, hogy sok-sok ír film készül még a jövőben, mert a mozi továbbra is az egyik legerősebb nemzetformáló művészeti ág.

A filmje karrierje a Berlinale gyerekfilmes szekciójában indult és - ahogy említette - az Oscar-jelölésig jutott. Feldolgozta már ezt?

Ezt egyszerűen nem lehet feldolgozni, néha megcsípem magam, hogy biztos legyek abban: nem álmodom. Feszültséget nem érzek, nem félek semmitől. Egyedül az furcsa a sikerek és a díjak kapcsán, hogy a gálákon és a nagyvilágban magányos vagyok, de ezt a filmet annyi szeretet veszi körül Írországban, hogy valójában sosem voltam egyedül. Nem én tettem meg a filmtörténeti lépést, hogy az én művem lett az első ír nyelvű film, mely eljutott az Oscarig. Ha megnyernénk a díjat az persze monumentális lenne, de úgy érzem, hogy e nélkül is miénk a világ. Egészen pontosan az összes ír emberé.

NÉVJEGY

Colm Bairéad ír rendező és forgatókönyvíró Dublinban született 1981-ben. A csendes lány című filmje 2022 egyik legmeglepőbb rendezői bemutatkozása, melyet a legjobb nemzetközi film kategóriában Oscar-díjra jelöltek.

A gyerekfilmek sikere nagyban áll azon, hogy megtalálják-e a zseniális főszereplőt, aki még a csillagokat is lehozza az égről. Kérdésem: hol találtak rá Catherine Clinch-re?

Azzal a felelősséggel kerestük a főszereplő lányt, hogy olyan színészt keresünk, aki a film összes jelenetében benne van – talán csak két villanás van, ahol nem. Ahogy a cím is mondja, ez az ő története, az ő nézőpontja – ő a történet narrátora. Fontos volt, hogy nem akartam klasszikus belső monológot alkalmazni, mert ő egy olyan gyermek, aki nem beszél sokat. Így Catherine Clinch szavak nélkül kellett, hogy játsszon, ami elképesztően nagy feladat. Erre csak egy rendkívüli nagy tehetség képes. Több mint hét hónapig tartott, míg megtaláltuk őt, és ő volt az egyetlen alkalmas. A feladatot nehezítette, hogy a gyereknek írül is kellett tudnia. Megtaláltuk a tűt a szénakazalban. Nagyon remélem, hogy felnőttként is marad velünk színészként.

Ez a találat felér egy csodával. Gondolom, hisz bennük…

Minután sikerült elkészítenem A csendes lányt, a válaszom egyértelmű igen! Nem csak Catherine miatt, hanem például azért is, mert sikerült rátalálni autentikus helyszínekre, amelyek kapcsán nagyon pontos az irodalmi alap és ezek majdnem olyan fontosak, mint a szereplők. Szóval igen, nagyon sok ponton elcsúszhatunk volna és mennyei, hogy ez végül nem így történt. 

Infó: A csendes lány Rendező: Colm Bairéad. Forgatókönyvíró: Colm Bairéad, Claire Keegan. Forgalmazó: Mozinet