„Ez nem az én testem” címmel nyílt kiállítás Czene Márta képzőművész legújabb munkáiból, melyek olyan érzést keltenek, mintha egy családi albumot nézegetnénk. A budapesti INDA Galériában rendezett tárlat művein az alkotó mint gyermek tűnik fel, aki hol a festőművész apjával, Czene Gáborral, hol az apa egyik modelljével látható, míg az egyik képen Czene Márta elsőszülött kislánya ül egy kanapén egy Kádár-kori babakocsi mögött.
A tárlaton az emlékek birodalmába kerülünk, mely a művész személyes vallomásának is tekinthető. A nőalakokat ábrázoló képek egyrészt megidézik Czene Márta nagyapjának, Czene Bélának képeit, melyeken általában fiatal hölgyek láthatók ruhában vagy azok nélkül. Míg azonban utóbbiaknak inkább a szépsége és az esztétikus beállítása kap hangsúlyt, addig Czene Mártánál az alanyok a hétköznapi valóságot mutatják meg. A Balthus variációk című triptichon például három nőt ábrázol, akik a fürdőszobai tükörben szemlélik magukat: az első Czene Márta lánya, a második az éppen állapotos művész, míg a harmadik egy idős, ősz hajú hölgy. A képek a kompozíciót tekintve megidézik Balthus lengyel-francia festő 1955-ös Meztelenül a kandalló előtt (Akt vor dem Kamin) című olajfestményét, Czene Márta azonban képeinek egyes elemeit a saját fürdőszobájának részleteivel cserélte fel. Az eredetin látható mintás falat például két művén csempékre változtatta, míg a Balthus-kép kandallóját mosógéppé „alakította át”. A triptichon másrészt – az eredetihez hasonlóan – a nővé válás és a női identitásra való rátekintést mutatja be, de immár nem egy adott pillanatban, hanem három különböző életszakaszban.
Czene Márta esetében a testhez való viszony már korábban is fontos szerepet játszott, a jelen kiállítás azonban a testet mint toposzt még hangsúlyosabbá teszi. Ennek oka, hogy a művész még a kiállítás rendezése előtt várandós volt második gyermekével, aki azóta megszületett, másrészt fiatalon gyakran találkozott a lakásukban édesapja meztelen modelljeivel, akik a műveken erotikus, hívogató pózokban jelentek meg. Czene Mártában mindez kettős nőképet alakított ki, hisz édesanyja mellett olyan hölgyekkel került szembe, akik a lakótérben passzívan, mint a festmények alanyai jelentek meg. A kiállítás is felidézi az egyik meztelen modellt, aki háton fekve sokszorosítva tűnik fel fekete-fehér fotókon, melyre az alkotó több más képet is applikált, mintha így jelezné, hogy a régi emlék milyen hatással van a tudatalattijára. Egy fotón például a művészt látjuk kislányként ágyon ülve, mellette az említett modellt, aki immár ruhát visel és a gyermek felé fordul, míg egy szénrajzon szintén az alkotó jelenik meg, de már érett nőként, napfényben, meztelen vállakkal, mint aki megmutatja önnön nőiességét.
A tárlat másik sarokpontja a szexualitásra való korai rácsodálkozás, az azzal kapcsolatos első észlelések. Ezt a művész A Rózsaszín párduc című rajzfilmsorozat Valentin napi különkiadásának megfestésével ábrázolta. Ezen a képen a furfangos címszereplő egy képzeletbeli rózsaszín párduclánnyal bújik össze. A művész a nagy méretű műre ismét a saját életéből vett történéseket applikálta, így mutatva fel a nézőnek, hogy a szexualitásról alkotott képre a valóság és a fikció egyaránt kihat.
Infó
Czene Márta: Ez nem az én testem
INDA Galéria
Budapest, 6. kerület, Király utca 34., II. emelet, 4.
Megtekinthető: április 6-ig
A nagyapa hatása
Czene Márta nagyapja, Czene Béla festőművész képein is kiemelt szerepet kap a testiség. Az 1911-ben Isaszegen született alkotó már egészen fiatalon, 1932-től rendszeresen szerepelt kiállításokon, a sikerei hatására pedig a diploma megszerzése előtt elhagyta a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Nagy hatással volt rá, amikor feleségével, Hikádi Erzsébet festőművésszel elnyerték a Római Ösztöndíjat, mellyel két évig a Római Magyar Akadémia műteremlakásaiban dolgozhattak. Czene Béla stílusát inspirálta a római és görög művészet, illetve a reneszánsz freskófestészet. A hatvanas évektől újra utazhatott Olaszországba, melynek kultúrája mindig is vonzotta. Művészetében a modern élet hétköznapjait örökítette meg neoklasszikus stílusban, valamint hölgyeket ábrázolt divatos ruhákban vagy éppen meztelenül. Czene Béla 1999-ben hunyt el Budapesten. Tavaly a Kieselbach Galéria rendezett életműkiállítást a képeiből, valamint a Móra Kiadóval együttműködésben kiadott egy 460 oldalas kötetet a művészetéről.
