Meghökkentő időzítéssel érkezett múlt szerdán a "breaking news", hogy a múlt októberben hivatalba lépett Rishi Sunak brit kormányfő régi ígéretét teljesítve nyilvánosságra hozta adóbevallását. Két kulcsfontosságú esemény zajlott egyszerre, az EU-val kötött poszt-Brexit egyezményről szóló törvényjavaslat megvitatása és az ennek megszavazása a Westminster Palotában és Boris Johnson több mint háromórás vallatása a szomszédos modern parlamenti irodaépületben, a Portcullis House-ban arról, hogy szándékosan vezette- e félre a parlamentet 2021. decemberében a karanténok idején rendezett Downing Street 10.-i partikkal kapcsolatban?
Az Egyesült Királyságban sem ritka, hogy ellentmondásos sztorikat "eltemetve" akkor tesznek közkinccsé, amikor a figyelem máshová irányul. A Rishi Sunak pénzügyi viszonyaiba bepillantást engedő adóinformációk sem kaptak akkora visszhangot, mint csendesebb időkben történt volna. Ami a szikár számokat illeti, a kormányfő az elmúlt három adóévben 4,8 millió fontot (2,1 milliárd forint) keresett. A három oldalas összefoglaló szerint az összesen durván 411 ezer fontot (180 millió forint) kitevő pénzügyminiszteri fizetésén felül minden egyéb pénz, - tőkenyereség, osztalék és kamat - egy olyan, az Egyesült Államokban működő alapból, ún. blind trustból származik, melynek részleteit, portfólióját a politikus nem ismeri, hogy ne foroghasson fenn összeférhetetlenség esete. A kormányfőt nem éri a szabálytalanság vádja: a törvénynek megfelelően 36 százalékos személyi jövedelemadó terhelte hivatali fizetése és 20 százalékos, a tőkenyeresége után, ami három év alatt együttesen több mint 1 millió font (437 millió forint), csak az utolsó évben 432 ezer font (189 millió forint) bevételt jelentett Őfelsége Adóhivatala számára.
A Londonban székelő, de részben amerikai tulajdonban lévő pénzügyi szolgáltató cég, az Evelyn Partners által összeállított információs csomag nem tartalmazza Sunak többszörös milliárdos indiai családból származó felesége, Akshata Murty bevételeit, aki múlt év végéig nem fizetett szjá-t a szigetországban. Rishi látványos mutatói két szempontból borzolták fel a kedélyeket. Pénzügyi oldalról visszatetszőnek tűnik a befektetésekből származó haszon 20 százalékos, alacsonynak tűnő megadóztatása, amit David Cameron kormánya fogadtatott el még 2016-ban a parlamenttel, benne Rishi Sunakkal, mint friss konzervatív képviselővel. A korábbi ráta 28 százalék volt, amin kalkulálva a kormányfő több mint 308 ezer fonttal többet juttatott volna az államkincstárnak. A Brexitbe belebukott Cameron volt mellesleg az utolsó kormányfő, aki publikálta adópapírját. A másik, állandóan visszatérő megfontolás, hogy a 730 millió fontra becsült családi vagyon birtokában Sunak képtelen azonosulni a "mezei" állampolgárok mindennapos gondjaival, különösen a jelenlegi megélhetési válság idején. Védelmezői szerint viszont a kormányfő kemény munka árán érvényesült családból érkezett és nem kímélte magát sem tanulmányai, sem bankári karrierje során. Adóbevallásának megjelentetése megfelel egyik alapelvének, az átláthatóságnak. Politikai ellenfelei viszont nem hagyták említés nélkül az időzítést. Angela Rayner, a Munkáspárt szókimondó helyettes vezetője ugyan csak költői kérdést tett fel: "Vajon miért éppen ezt a napot választotta a kormányfő?", de a sajtó, például a The Times is megjegyezte, hogy "Westminster éppen mással volt elfoglalva", amikor az adatok nyilvánosságra kerültek.
Az ellenzék vezére, Sir Keir Starmer riválisát egy nappal követve avatta be pénzügyeibe az érdeklődőket. A volt emberi jogi ügyvéd, majd az ügyészségi hivatal igazgatója lényegében csak évi 126 ezer fontos fizetése után adózott, mellékes jövedelmei a testvére házának eladásából származó haszon és egy szerzői jogi summa voltak. Mindezek után három év alatt átlagosan 33 százalékon közel 119 ezer font adót perkált le. Sir Keir először nem reagált kérdésekre és találgatásokra, hogy a Munkáspárt hatalomra kerülése esetén felemelné- e a tőkenyereség után fizetendő adót, de később egy szóvivő útján jelezte, a lépés nem szerepel a tervek között.
Rishi Sunak számára ettől függetlenül jól kezdődött a tavasz. Az EU-val kötött, Észak-Írország alkotmányos és kereskedelmi pozícióját megerősítő megállapodása meglepő könnyedséggel ment át a parlamenten, mindössze 22 konzervatív képviselő, köztük Johnson és utódja, Liz Truss ellenszavazatával. A most kezdődő munkahéten sorra kerülő újabb kritikus, az illegális menekültekre vonatkozó törvény megszavazása előtt komoly segítség, hogy csütörtökön megegyezés született Sunak és az első, a Downing Street 10.-be meghívott albán kormányfő, Edi Rama között a legalább egy évre elítélt albán bűnözők visszatoloncolásáról hazájukba és a szerencséjüket kishajókon beérkezve megpróbálók eltántorításában való együttműködésről. Bár a közvélemény-kutatások alapján a toryk még mindig veszteségre vannak ítélve a jövő évben esedékes választáson, a Munkáspárt fölénye 20 felettiről 15 százalék körülre csökkent, felcsillantva a halvány reményt, hogy a szorgalmas, lényegre törő, apró részletekben is elmerülő, tisztességes Sunak fordulatot tud elérni.
