génmódosítás;génszerkesztés;

A precíz génszerkesztési technikák ma már lehetővé teszik egy növény DNS-ének a megváltoztatását például úgy, hogy ezáltal felgyorsuljon a növekedése, vagy kevésbé függjön a műtrágyáktól.

- A klímaváltozás felgyorsíthatja a GMO élelmiszerek termesztését

Brazíliában a közelmúltban jóváhagyták egy fokozott szárazságtűrő génmódosított búzafajta termesztését és fogyasztását. Léptek Angliában is, már lehetséges génszerkesztett alapú élelmiszerek forgalomba hozatala.

Brazília biobiztonsági hatósága - Argentína után másodikként - engedélyezte az országban génmódosított szárazságtűrő gabona termesztését. A Tropical Melhoramento e Genética, amely a kérelmet benyújtotta, az argentin Bioceres biotech cég braziliai vállalatának partnere. A Bioceres globálisan is az egyik vezető szószólója a GMO gabonaféléknek: az a célja, hogy megtörje azokat a tabukat, amelyeken a fogyasztói félelmek alapulnak. Miszerint a GMO növények allergének, vagy egyenesen mérgezők lehetnek, miközben nagy mennyiségben használnák a terményeket kenyérben, tésztában és süteményekben.

Ezek a félelmek azonban manapság már kezdenek háttérbe szorulni az egyre magasabb élelmiszerárak, az ukrajnai háború, a rendszeressé és súlyossá váló szárazságok miatt. 

A Bioceres szerint ebben az évben az úgynevezett HB4-gabonát vezetik be a piacra, amely Argentínában már bizonyított a kísérletekben: a száraz időszakokban 43 százalékkal több termést adott, mint a hagyományos fajták.

Szintén a klímaváltozás kivédésére adott válaszként indokolják Angliában a génszerkesztett (GE) növények termesztésének engedélyezését. De tervezik a GE-háziállatok tenyésztésének engedélyezését is. (Valóban csak Angliáról van szó, a skót, a velszi és az észak-ír kormányok még nem engedélyezték génszerkesztett élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozatalát.)

Angliát eddig az EU-s törvények kötötték, ahol ez nem engedélyezett. “Mára olyan precíz termesztési, tenyésztési technológiákat fejlesztettünk ki a laborokban, és vittünk ki a földekre, aminek jobb termés az eredménye, amit készebb formában tudunk a piacra küldeni, így javítani tudjuk a mezőgazdasági eredményeket és az élelmiszertermelést mind az Egyesült Királyságban, mind globálisan” - mondta Gideon Henderson, a Környezetvédelmi Minisztérium élelmiszerügyi tanácsadója. A most elfogadott törvény csak olyan változtatásokat engedélyez, amelyek az eddigi természetes keresztezési módokon is elvégezhetők lennének, vagy már használatban is vannak, tehát különböző fajok géntechnológiával való “összekeverése” továbbra sem lehetséges. A precíz génszerkesztési technikák ma már lehetővé teszik egy növény DNS-ének megváltoztatását például úgy, hogy ez által felgyorsuljon növekedése vagy kevésbé függjön a műtrágyáktól. Ilyen változtatások keresztezéssel is megoldhatók, csak éppen sokkal hosszabb ideig tartanának. A GMO-módosított élelmiszerek ellenzői attól tartanak, hogy ezek nem fognak keresztüljutni az EU szűrőjén, aminek allergének és mérgek bevezetése az élelmiszerláncba lehet az eredménye.

De mi is történik a génmódosítás és a génszerkesztés során? Bár a fogalmakat nem mindig különítjük el pontosan, egyértelműen meghatározható, mit takarnak valójában, derül ki a BBC cikkéből. A génmódosítás esetében egy génszakaszt más növényből vagy akár állatból építenek be egy adott növény DNS-ébe: ilyenkor olyan a végeredmény, amit keresztezéssel nem lehetett volna elérni. A ciszgenezis is olyan módszer, amellyel egy szervezet genetikai anyagát ugyanazon vagy azzal szoros rokonságban álló fajhoz tartozó donortól származó szekvenciával módosítják (egy rövid DNS-szakaszát beépítik), ennek eredménye elérhető keresztezéssel is. A génszerkesztés viszont a legújabb technológia, amellyel nagyon pontosan meg lehet célozni bizonyos géneket, egy adott szakasz eltávolításával, amivel egy gént ki vagy be lehet kapcsolni: az új törvény csak kis szakaszok eltávolítására ad engedélyt a termesztőknek. Az EK-ban ilyen módon már kifejlesztettek olyan paradicsomot, amely gazdag D-vitaminban. A technológia azonban még annyira új, hogy még jó pár év eltelhet, amíg génszerkesztett élelmiszerek megjelennek az angliai boltokban.

Érvek mellette

Miközben a környezetvédők aggódnak, az Applied Sciences-ben (Alkalmazott Tudományok) tavaly márciusban megjelent, ellenőrzött, spanyol egyetemi kutatók által írt tanulmány szerint nemhogy nincsenek káros hatásai a génmódosításnak, hanem kifejezetten jót tesz a környezetnek, gazdaságnak és az emberek egészségének. Megállapítják, hogy a GMO-k a gyakori állításokkal szemben, miszerint nem történtek hosszútávú tesztelések, igenis átmentek kockázati teszteléseken, beleértve az allergiapróbákat is. A törvényes keretek megfelelően szabályozzák a GMO-k forgalombahozatalát, amelyek az elmúlt évtizedek tudományos és tapasztalati tényein alapulnak. De az amerikai Nataional Academics of Sciences metaanalízise (2016) szerint - amelyben 900 tanulmányra hivatkoznak - nincs különbség a genetikailag átalakított növények és a hagyományos módon nemesített növények között káros hatások tekintetében. Néhány eset arra mutat, hogy a genetikailag átalakított, rovaroknak ellenálló növények jó hatással vannak az emberek egészségére, mert nem kell őket rovarítószerekkel kezelni. Ez a megállapítás azért is fontos, mert a GE, GMO ellenes narratívák leginkább két dolgot kifogásolnak: azt, hogy a növények ellenállnak bizonyos gyomirtóknak, vagy képesek rovarok ellen mérgeket termelni. De az utóbbiak szelektívek, így “külső” rovarírtókkal szemben ártalmatlanok, mert a hasznos állatokat még védik is. Azon kívül semmi ok feltételezni, hogy egy olyan változtatásnak, amely egy bizonyos vitamin mennyiségét növeli a termésben, ugyanolyan mellékhatása lehetne, mint egy rovarirtó méregnek, vagyis nem lehet minden genetikai változtatást egy platformon állva elítélni.

Egyedi vizsgálat szükséges

2021 április végén az Európai Bizottság új jelentést tett közzé, amely a génmódosított (GMO) és a génszerkesztett szervezetekre vonatkozó, érvényben lévő szabályozás felülvizsgálatát szorgalmazza. Ez azt eredményezheti, hogy előbb-utóbb bizonyos génszerkesztéssel előállított mezőgazdasági növények kikerülhetnek a GMO-szabályozás hatálya alól, így a továbbiakban nem minősülnek majd GMO-nak. Bár a génszerkesztés és a génmódosítás technológiai oldalról nézve két egymástól lényegesen eltérő folyamat, élelmiszer- és környezetbiztonsági, valamint termesztéstechnológiai szempontból már nem ennyire egyértelmű a különbség - írja a Greendex.hu. Igaz, hogy a génszerkesztés célzottabb örökítőanyag-módosítást tesz lehetővé, és az is igaz, hogy nem kerül fajidegen DNS a génszerkesztett szervezetbe, valamint olyan mutációkat is létre lehet vele hozni, amelyek a korábban elfogadott nemesítési módszerek vagy természetes folyamatok révén is létrejöhettek volna, mindez mégsem jelenti azt, hogy a génszerkesztés természetes folyamat volna. Ugyanis a génszerkesztés során is számos nem tervezett mutáció, RNS-variáns vagy másodlagos anyagcseretermék is keletkezik. Az eseményeket és ezek következményeit, például a toxicitást, az allergiát, vagy az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatást, minden génszerkesztett szervezet esetében egyedileg szükséges megvizsgálni. 

Ellenőrizte már a szelvényét?