Libanon;óraátállítás;időzavar;

 Nadzsíb Mikáti miniszterelnök elhalasztotta az óraátállítást a ramadán végéig, ezzel két egymástól eltérő, muszlim és keresztény időzóna jött létre ugyanabban az országban

- „Ez az állam totális csődje volt” – Politikai ügy lett Libanonban a kérdésből, hogy hány óra van

Az évek óta súlyos gazdasági válságtól szenvedő közel-keleti országban némi káosz után ért véget a napokon át tartó időzavar. 

A vallásilag és felekezetileg sokszínű Libanon csaknem hatmillió lakója néhány napra arra kényszerült, hogy két külön időzóna szerint élje az életét. A háttérben egy utolsó pillanatban meghozott politikai döntés áltl: Nadzsíb Mikáti ügyvezető miniszterelnök múlt csütörtökön elhalasztotta az óraátállítást a muszlimok aznap kezdődött böjti hónapjának, ramádánnak a végéig, ám az ország legnagyobb keresztény felekezete, a befolyásos maronita egyház közölte, figyelmen kívül hagyják a közfelháborodást okozó rendelkezést. 

Az egymásnak ellentmondó utasítások káoszhoz vezetettek. A közintézmények a hivatalos iránymutatást követték, ahogyan a vállalatok, a szervezetek, iskolák egy része is, míg mások, köztük a két legnézettebb hírtévé végrehajtották az a vásárnap óraátállítást - a tulajdonosi kör vallási hovatartozás gyakran közrejátszott a döntésben. A nemzeti légitársaság, a Middle East Airlines meghagyta a téli időszámítást, de egy órával előrébb hozta a járatok indulási idejét, részben azért, hogy szinkronban maradjanak a nyári időszámításra áttért európai és egyiptomi célállomásokkal. Mikáti a hétfői kormányülésen végül visszavonta múlt heti döntését és bejelentette, hogy szerdán este végrehajtják az óraátállítást.

Ez az állam totális csődje volt, minden szinten. Teljesen értelmetlenné tette az intézményrendszert, hogy egy ilyen döntést a következmények, különösen a lehetséges gazdasági és pénzügyi hatások figyelembevétele nélkül hoztak meg

 - nyilatkozta lapunknak Bassár Halabi libanoni politikai aktivista. Sokatmondónak tartotta a Megaphone helyi portálnak kiszivárgott videót, amelyen az látható, hogy a Hezbollah síita félkatonai mozgalomhoz közel álló Nabih Berri házelnök kéri az óraátállítás elhalasztását a ügyvezető miniszterelnöktől, hogy a ramadán idején napfelkeltétől napnyugtáig tartó böjt megtörésének ideje este hatkor legyen este hét helyett. A felvételen Mikáti ugyan visszakozik, többek között a légi közlekedésre hivatkozva, ám később mégis azt jelentette be, amit a házelnök elvárt. “Ez a hatalmi ágak szétválasztásának teljes hiányát mutatja. Arra utal, hogy az országot úgy irányítják, mintha egy törzs lenne, ahol a törzsfő diktálja az életet és mondja meg a tutit. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a törzsfőnökök gyakran bölcsebbnek és kifinomultabbak mutatkoznak, mint Berri és Mikáti” - tette hozzá. Rámutatott: arról is árulkodik a videó, hogy a háttérből valójában a Hezbollah kormányozza Libanont, hiszen a házelnök arra utasítja a miniszterelnököt, hogy “oldja meg” ezt a kérdést neki. “Senki más nem lett volna képes arra, amit Berri tett” - hangsúlyozta az aktivista.

Halabi szerint az óraátállítás elhalasztása nem gumicsont volt a politikai elit részéről. “Ezen értelmetlen lépést nem a figyelemelterelés céljából hozták, hanem azért, mert a hatalomban lévők csak ennyire képesek - nem többre, mint egy gesztusra, amely nemzeti válsággá dagadt és vallási-felekezeti dimenziót öltött” - fogalmazott.

Az aktivista kifejtette, hogy egyes szélsőséges libanoni keresztény politikusok az időzavart a vallási-felekezeti megosztottság mélyítésére használták. Példaként említette Gibrán Básszilt, az egyik legnagyobb keresztény párt, a Szabad Hazafias Mozgalom elnökét. Az Egyesült Államok által szankcionált, de Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel baráti viszonyt ápoló pártvezérnek kapóra jött az ügy. “Bászil politikai karrierje a végéhez közeledik, és új létjogosultságot kell találnia. Mivel az államfői pozíció elnyerésére egyre kisebb a reménye, ezért a legjobb esélye a túlélésre, hogy fokozza a megosztó, populista retorikát” - fogalmazott az aktivista.

Miközben a libanoniak félig-meddig viccelődve azt tudakolják egymástól, hogy a “keresztény” vagy a “muszlim” időszámítást követik-e, a 2019 óta tartó gazdasági válság és a 2020-as pusztító bejrúti kikötői robbanás miatt Halabinek frappáns válasszal szolgál arra a kérdésre, hogy mennyi most az idő. “Ideje megszabadulni a politikusoktól, akik csődbe vitték az országot és felrobbantották a fővárost... ez az egyetlen időszámítás, amit mostantól hajlandó vagyok követni” - fogalmazott a Népszavának politikai aktivista.

Egy civil kezdeményezésre összehozott vizsgálat szerint Varsóban csak akkor lesz kormányváltás, ha a hatalmon lévő PiS-szel szembenálló pártok közös listát indítanak.