Az Európai Parlamentnek a jogállamiság uniós helyzetéről szóló, elfogadás előtt álló jelentése megismétli a képviselő-testület több állásfoglalásban lefektetett véleményét, miszerint Magyarország a választási autokrácia hibrid rendszerévé vált. Emlékeztet arra is, hogy Magyarország ellen eljárás folyik a kormánynak az Unió alapértékeit súlyosan veszélyeztető lépései miatt, és sajnálatát fejezi ki, hogy ennek keretében a kormányok képviselőiből álló Tanács nem volt képes érdemi döntéseket hozni, például ajánlásokat megfogalmazni. A további késlekedéssel a tagállamközi testület maga is azt kockáztatja, hogy megszegi a jogállamiság elveit – szögezi le a dokumentum, amely megemlíti, hogy Magyarországot az EU pénzügyi érdekeinek védelmében is eljárás alá vonták.
A spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar által összeállított határozati javaslat felszólítja az évente jogállamisági értékeléseket készítő Európai Bizottságot, hogy a tagállamoknak címzett ajánlásaihoz ezentúl fűzzön konkrét végrehajtási ütemtervet. Azt is kéri, hogy ezekben a beszámolókban szenteljen külön fejezetet a civil társadalom helyzetének, és fontolja meg az uniós források közvetlen kezelését annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek, köztük a kiszolgáltatott csoportokkal foglalkozó civil szervezetek megkapják a nekik szánt uniós finanszírozást. Szorgalmazza továbbá, hogy készüljön elemzés arról, a jogállamiság csorbítása hogyan érinti a különböző kisebbségi csoportokat. A jelentéstervezet megállapítása szerint e társadalmi rétegeket – különösen a nőket, a migránsokat és a melegeket – egyes tagállamokban szándékosan célba veszik, ennek eredményeként máshol is megjelentek és megerősödtek a hasonló tendenciák.
Az Európai Parlament plenáris ülésén csütörtökön tartanak vitát, majd szavazást a jogállamiság helyzetéről készült általános jelentésről, amelynek nincs jogi ereje.
