Véget vetettek a szolgálatmegtagadásnak az izraeli tartalékos katonák azután, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök hétfő este, az egész országot megbénító általános sztrájk és többszászezres tüntetés hatására bejelentette az igazságügyi reform ideiglenes befagyasztását, és közölte, kész tárgyalni az ellenzékkel egy kompromisszumos megoldás érdekében.
Noha a 12 hete tiltakozó csoportok azonnal jelezték, hogy nem a törvényhozási folyamat átmeneti felfüggesztését, hanem az izraeli demokráciát és jogállamot veszélyeztető teljes reformtervezet teljes törlését követelik, kedden mindenki várakozó álláspontra helyezkedett, az országban viszonylagos nyugalom honolt. Jelezték azonban, nem adják fel, készek és eléggé szervezettek ahhoz, hogy a tiltakozó mozgalmat bármikor felújítsák, ha szükséges.
Itt a bejelentés, Benjamin Netanjahu inkább elhalasztja az igazságügyi reform tárgyalásátOlaj volt a tűzre a Netanjahu-féle erőfitogtatás, a miniszterelnök meghátrált a tízezres tüntetések utánJicák Hercog államfő hivatalában kedden este 8 órakor megkezdődtek a közvetlen egyeztetések a koalíció és a két legnagyobb ellenzéki párt, a Jair Lapid vezette Jesz Atid és Beni Gánz Nemzeti Egység pártja képviselői között. A kisebb pártok az elkövetkező napokban tárgyalnak az államfővel. És miközben a volt védelmi miniszter és vezérkari főnök Beni Gánz pártjának támogatottsága szinte megduplázódott a válság alatt, Jair Lapid arra figyelmeztetett, ha Netanjahu politikai „aerobikot” végez, akkor „izraeli hazafiak százezreivel találja szemben magát, akik eltökéltek, hogy harcoljanak a demokráciánkért”
A bizalmatlanság azonban fennmaradt, és nem alaptalanul, a demokrácia védelmezőiként fellépő tüntetők azt sejtik, Benjamin Netanjahu csupán taktikázik és időhúzásra játszik a koalíció. A miniszterelnök ugyanis a hétfő esti kényszerű bejelentésekor azt is hangsúlyozta, hogy tárgyalni fog a reform ellenzőivel, de azt „így is, úgy is végrehajtják”. Hasonló szellemben nyilatkoztak más vezető Likud-politikusok is. Izraeli sajtójelentések szerint a reform „atyjának” számító Jariv Levin igazságügyi miniszter állítólag elismerte,
annak ellenére, hogy a 120 tagú kneszetben 64 fős többsége van a koalíciónak, nem tudnák megszerezni az első pillérként tervezett bírói kinevezéseket módosító törvény megszavazásához szükséges minimális 61 fős többséget,
a vasárnap este menesztett, a reform leállítását nyíltan sürgető Joáv Gallant védelmi miniszter mellett még öt, a Likud legismertebb számító politikusának voksát nem tudják megszerezni.
Az izraeli igazságügyi rendszert gyökeresen átszabni szándékozó reformot egyelőre április végéig, a pészah és az államalapítás ünnepe utánig függesztették fel. A bizalmatlanságot táplálja az is, hogy a reform egyik kulcsfontosságú törvényjavaslatát még Netanjahu hétfő esti bejelentése előtt, Itamar ben Gvir szélsőjobb pártjának nyomására gyorsan átvitték a Kneszet illetékes szakbizottságán, így az bármikor azonnal megszavazható, amennyiben a koalíció belső ellentétei megszűnnek és meglesz hozzá az egyszerű többség. Éppen ezért a két nagy ellenzéki párt jelezte, csak akkor és addig tárgyalnak, míg a koalíció valóban jegeli a bizottságon utolsó pillanatban áterőltetett törvényt.
Egyelőre kérdéses a menesztett védelmi miniszter sorsa is, akinek kirúgása spontán nemzeti felkelést eredményezett. A Kan közszolgálati rádió szerint Joáv Gallant menesztése az Egyesült Államokban is aggodalmat keltett, amit jeleztek is Benjamin Netanjahunak.
Kedden kapott szárnyra az a hír is, hogy a reformfolyamat leállítása nyomán a miniszterelnök megkapta végre a várva várt washingtoni meghívást. A Fehér Ház azonban délután pontosított: bár számít arra, hogy vendégül látja Benjamin Netanjahut, „jelenleg nincsenek tervek a látogatásra”.
