A Fővárosi Kormányhivatal egy olyan MTA-állásfoglalásra hivatkozva szólította fel a fővárost a Horn Gyula sétány nevének megváltoztatására, amely nem is ezzel kapcsolatban született – erről számolt be szerdán a hvg.hu.
A Sára Botond főispán által vezetett állami hivatal az önkormányzati törvényre hivatkozik, amely szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.
A lap megállapítja, a kormányhivatal állításával ellentétben a főváros tavalyi döntése nem volt jogsértő, mivel Horn Gyuláról akkor még biztosan nem létezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása. Ezt ugyanis a törvény szerint csak maga a döntéshozó szerv, jelen esetben a főváros kérheti.
Mivel az MTA állásfoglalását, amely arról szólna, hogy „elnevezhető-e közterület Hornról az 1956-os forradalmat követő, »pufajkás« múltja ellenére”, a kormányhivatal felszólítására a főváros az elnevezés után sem volt hajlandó kikérni, ezt végül állítása szerint maga a kormányhivatal tette meg – noha erre a jogszabály ezt az állami szervet nem hatalmazza fel.
Mint azt a lap megjegyzi, „egyértelmű, hogy Horn személyének megítélése későbbi – például a vasfüggöny lebontásában vállalt – pozitív szerepe ellenére is megosztó”, mindazonáltal a sétány elnevezése 2022-ben nem volt jogsértő.
Hozzáteszik, lehetséges a fővárosi döntés utólagos megváltoztatása, volt is ilyenre példa, igaz, akkor jogszerűen a főváros fordult az MTA-hoz. Felidézik a 2013-as esetet, amikor a II. kerületben egy közterületet Tormay Cécile antiszemita írónőről nevezett el a fideszes többségű közgyűlés, de a heves tiltakozás hatására Tarlós István akkori főpolgármester utólag kikérte az MTA állásfoglalását. Az MTA pedig úgy találta, hogy Tormay „büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának", ezért nem javasolják az elnevezést. A főpolgármester ezután visszavonatta a döntést a közgyűléssel.
Ki nekünk Tormay Cécile?Erre azonban a főváros most nem hajlandó. Igaz,
a törvény szerint erre még akkor sem köteles – legfeljebb mérlegelnie kell az ilyen döntést –, ha az MTA a „használható”, „nem javasolt”, illetve „aggályos” kategóriák közül a nem javasoltba sorolja Hornt.
A pontos besorolás azonban nem tudható meg a kormányhivatal közleményéből.
A kormányhivatal által az ügyben hivatkozott MTA-állásfoglalásból azonban kiderül, az MTA nem is a konkrét ügyben és nem is a kormányhivatal beadványára hozott döntést. Egy magánszemély – a Magyar Nemzet újságírója – beadványára vizsgálódtak egy alapítvány elnevezésének ügyében, és erről állapították meg, hogy Horn Gyula esetében ez nem engedélyezett. A közterület-elnevezésről azonban semmilyen konkrét akadémiai állásfoglalás nincs, így
nem áll rendelkezésre a törvény által előírt hármas besorolás sem – használható, nem javasolt, illetve aggályos –, ami alapján egyértelműen megítélhető lenne a helyzet.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes már utalt arra, hogy a főváros nem igazán hajlandó a névváltoztatásra, az ügyről azonban a lap információi szerint április végén tárgyal a közgyűlés. Ha marad a név (a lap értesülései szerint ez a szándék), akkor az ügy a bíróságon folytatódhat, mivel a kormányhivatal ott támadhatja az önkormányzati döntést.
Nem engednek a főispánnak, marad a Horn Gyula sétányRáuszítják a kormányhivatalt Budapestre a Horn Gyula sétány név miatt