– Március utolsó napjáig gyűjtjük az aláírásokat, és időben le is adjuk majd a népszavazás kiírásához szükséges íveket a helyi választási irodában – mondta lapunknak szerdán Jánosi Zoltán, a Momentum egri önkormányzati képviselője. Ezzel kissé rácáfolt Lázár János kijelentésére, miszerint a helyi többség akaratát figyelembe véve külső nyomvonalat terveznek a város elkerülésre, így okafogyottá vált az ügyben kezdeményezett referendum. Mindezt a miniszter egy olyan kedd esti egri lakossági fórumon váratlanul megjelenve közölte, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium szervezett, s ahol egyébként tárcája közlekedésért felelős államtitkára és útépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkára is hivatalból részt vett.
A városhoz közel eső, belső nyomvonal elleni tiltakozásul több civil szervezet és magánszemély is aláírásgyűjtést kezdeményezett, március elején pedig helyi népszavazás indult az ügyben, amelyet legfőképp a Momentum egri szervezete, de több más párt is támogatott. A népszavazás kiírásához 9002 aláírásra van szükség, a cél az volt, hogy az esetleg elrontott vagy érvénytelen adatokat is figyelembe véve legalább tízezer szignót összegyűjtsenek. Az íveket március 31-én délután négy óráig kell leadni a hely választási irodán. Jánosi Zoltán a Népszavának szerdán azt mondta: csak az ő aktivistáik már több, mint 7000 aláírást gyűjtöttek az elmúlt hetekben, amit annak rendje és módja szerint leadnak, ebben nem befolyásolja őket Lázár János váratlan keddi bejelentése. Ha így tesznek a szintén aláírásokat gyűjtő civil szervezetek, illetve a többi párt is, akkor vélhetően meglesz népszavazás kiírásához szükséges aláírás, s akkor ki kell tűzni a referendum időpontját.
Egerben hónapok óta heves viták tárgya az elkerülő út nyomvonalának tervezése. Azt szinte mindenki elismeri, hogy az ötvenezres város belső közlekedését egyre nagyobb káosz jellemzi.
Az elkerülő út nélkül nemcsak a légszennyezettség nő tovább, de egyre nagyobb dugók várhatók,
ami az ideérkező turisták – Budapest után Eger a második-harmadik legnépszerűbb idegenforgalmi célpont az országban –, s az itt lakók számára is egyre elviselhetetlenebb. A település völgybe épült, szűk, kanyargós utcák szelik át, amelyek további sávokkal már nem bővíthetők. Körgyűrűt építeni túl drága lenne, így pénzügyi szempontok miatt a várost az egyik oldalról elkerülő kétsávos út lehet a megoldás.
– Az egri elkerülő út építése kiemelt állami beruházás, az önkormányzat nem megrendelője, bonyolítója, s nem is finanszírozója ennek a projektnek – mondta lapunknak Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos, ma független polgármestere. Szavai szerint a tervezők munkáját annyiban segítették, hogy minden véleményt, érvet, ellenérvet összegyűjtöttek, s azokat továbbították az idén január 1-jével megszűnt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) feladatait átvevő Építési és Beruházási Minisztérium illetékeseinek. Ő a maga részéről bármilyen nyomvonalnak örül, amelyet a helyiek támogatnak, s amelyet a kormány meg is valósít, hogy tehermentesítsék az egyre zsúfoltabb belvárost – tette hozzá. Mirkóczki Ádám korábban azzal érvelt lapunknak a lakóházakhoz közelebb eső nyomvonal mellett, – s ez az érvelés találkozott a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Pajtók Gábornak korábbi indoklásával –, hogy ennek a két sávos útnak nem a városon átmenő forgalom elvezetése a valódi célja, hanem hogy a belső közlekedési káoszt enyhítsék.
Tanulmányok szerint a településen áthaladó forgalom az összesnek alig öt-hét százaléka
(a bélapátfalvi cementgyár bezárása után a teherautó és kamionos forgalom látványosan csökkent), s ez annyira alacsony arány, hogy pusztán emiatt igazából nem kellene elkerülő utat építeni. Ezt megerősítette lapunknak egy állami útépítési beruházásokban jártas mérnök-szakértő is, aki szerint ennél jóval nagyobb átmenő forgalommal rendelkező nagyvárosok sem reménykedhetnek akár elkerülő út, akár körgyűrű építésében. Hozzátette: az ilyen jellegű beruházásoknál általában nincs mindenki számára kedvező megoldás, hisz akinek a telke végében egy új út épül, az felháborodik, és joggal hivatkozik a nyugalma elvesztésére vagy az ingatlana értékcsökkenésére. Ám az Egertől távolabb eső másik nyomvonal részben NATURA 2000-es, védett területeken haladna át, s meglehetősen közel kanyarogna a híres egri borvidék szőlőterületeihez is, vagyis természetvédelmi és borágazati szempontok is bonyolítják a kérdést. Pajtók Gábor az indulatok elsimítására nemrégiben külön weboldalt is létrehozott, amin már egy új alternatív, hibrid útvonal is szerepelt, kedvezve azoknak, akik ellenzik a belső nyomvonalat. Igaz, ez is a házak mellett kanyarogna, de bizonyos városrészeket nagyobb ívben kerülne el, mint a korábbi változat. Kérdés: Lázár János bejelenése a külső nyomvonalról ehhez igazodik, vagy egy másik változatot véglegesít a minisztérium.
Noha most meglehetősen nagy a vita és sok az indulat a nyomvonalakat illetően, a nekünk nyilatkozó mérnök-szakértő szerint közel sem eszik olyan forrón a kását, mint ahogyan most az egriek vélhetik. Az, hogy elkészültek bizonyos nyomvonal-tervek, csak kis előrelépés, és akár hat-hét, de lehet, hogy tíz-tizenkét év is eltelik, mire az első kapavágás megkezdődhet, ha egyáltalán valaha igent mondanak rá. A kiválasztott végső nyomvonalhoz környezethasználati engedélyt kell kérni, s csak ezt követően kezdődhetnek meg azok a bonyolult kisajátítási eljárások, amelyekkel szabaddá válhat az adott terület. Szavai szerint
jelenleg nem áll úgy az államkassza, hogy könnyedén kiadjanak a mostani árakon számolva 50 milliárd forintot, amibe nagyjából a várost elkerülő 8-10 kilométeres szakaszt kerülne.
jelenleg nem áll úgy az államkassza, hogy könnyedén kiadjanak a mostani árakon számolva 50 milliárd forintot, amibe nagyjából a várost elkerülő 8-10 kilométeres szakaszt kerülne. Igaz, tette hozzá, Magyarországon a tapasztalatai szerint nem az dönt egy ilyen projektről, szükség van-e rá vagy sem, van-e pénz rá vagy sem, sokkal inkább az: van-e rá kormányzati, politikai szándék vagy sem.
