,,Valamennyiünk őse vadász volt, de az orvvadászat az egyik legocsmányabb dolog a világon" – fogalmazott keményen megnyitó beszédében Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora csütörtökön az egyetemen megrendezett, A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2023 című konferencián, amelynek fókuszában az orvvadászat elleni küzdelem állt.
Marghescu Tamás, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács nagyköveteként nemzetközi kitekintést adott. Mint elmondta, a világon naponta veszítünk el két vadőrt vagy más hivatalos személyt, akik fellépnek az orvvadászat ellen. Ő maga egyébként nem szereti ezt a kifejezést, mert benne van az a szó, hogy vadászat, márpedig az orvvadászat nem vadászat. Helyette inkább a vadorzóság lenne a helyes használat. A vad Magyarországon az állam tulajdonában van, a különböző nemzeti jogok azonban nagyon különbözőképpen értelmezik a tulajdonjogot. Érdekességként megemlítette, hogy a középkori Angliában a vadorzásért akasztás, kasztrálás, megvakítás vagy szarvasbőrbe varrás és mérges kutyák általi levadászás járt. A mai nagyszabású és szervezett orvvadászat és illegális kereskedelem alapja a kereslet, kiterjedésében a nemzetközi drogkereskedelemmel vetekszik, regionális háborúkat finanszíroznak a bevételéből.
Az orvvadászat becsült értéke évente 5-23 milliárd dollár.
Egy orrszarvú 12 óránként pusztul el vadorzók kezétől, és naponta 96 afrikai elefánt. Az illegális vadkereskedelem emellett együtt jár a zoonózisok terjedésének kockázatával is – hívta fel a figyelmet Marghescu Tamás.
,,Ha orvvadászatról beszélünk, mindig kategóriákban gondolkodunk. Vagyunk mi, a vadászok, meg vannak az orvvadászok. De ennél árnyaltabb a kép" – mondta Elek Balázs, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon mindössze egy 2012-es törvény óta bűncselekmény az orvvadászat, korábban szabálysértés volt. A büntetőeljárások nagy része belső orvvadászok ellen indul meg, azaz engedéllyel rendelkező vadászok olyan területen vadásznak, ahol nem tehetnék.
A vadorzók jellemzően büntetett előéletűek, így a reakcióik kiszámíthatatlanok – hívta fel a figyelmet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke. Ezért azt tanítják a fiatal hivatásos vadászoknak, hogy soha ne szorítsák őket sarokba, mert veszélybe kerülhetnek. Bármennyire is hivatalos személy a vadász, az erdőben egyedül áll a fatolvajokkal, vadorzókkal szemben. Felelevenítette, hogy 40 éves pályafutása során gyakran került ő maga is életveszélybe, leütötték, elütötték, és volt, hogy rálőttek. Mint elmondta, a vadorzók módszerei is haladnak a korral, és bár a hurok még ma is népszerű, de ma már jellemzően jól szervezetten, éjszaka, több autóval és lőfegyverrel dolgoznak. A modern technika természetesen a vadászoknak is rendelkezésre áll, nagyon jó szolgálatot tesznek a kihelyezett kamerák, amelyek rögzítik az elhaladó autók rendszámát is, így segíthetnek a felderítésben. Arra is kitért, hogy a 2012-es törvényi változás hatására 2013-ban látványosan visszaesett a felderített esetek száma, a korábbi 120-130 esetről 19-re, azonban azóta ismét majdnem visszatért a korábbi szintre, jelenleg évente körülbelül 100 esetben indul büntetőeljárás.
Zenke Petra, az Állatorvostudományi Egyetem tudományos főmunkatársa a genetikai vizsgálatok alkalmazási lehetőségeiről beszélt az orvvadászat felderítésében. A genetikai vizsgálatokkal lehet fajazonosítást végezni, valamint az anyai leszármazást vizsgálni, de egyedi azonosításra is alkalmasak. A fajazonosításnak például akkor van jelentősége, hogy meg lehessen állapítani, az elpusztult állat védett faj volt-e. Húskészítményeknél is használják ezt a módszert, előfordult például, hogy valaki medvekolbászt árult, így meg kellett vizsgálni, hogy valóban tartalmaz-e medvehúst a készítmény, hiszen hazánkban ez illegális. De kínai gyógykészítmény esetében is kérték már a genetikai vizsgálatot, hogy kiderüljön, mit tartalmaz.
