Túl van az inflációs csúcson a magyar gazdaság, a következő hónapokban folyamatosan csökkenhet az árindex – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön publikált Inflációs jelentéséből, ám ez közel sem jelenti azt, hogy csökkenni fognak az árak. Egyes termékkörök – élelmiszer, üzemanyagok, piaci energia – esetében akár mérséklődhetnek is az árak a világpiaci folyamatok miatt – mondta Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján. Ezzel együtt az élelmiszerárak átlagosan az idén még 26 százalékkal emelkednek a jegybank várakozásai szerint.
Ez abban az értelemben jelentős csökkenés, hogy 2022-ben az élelmiszerek ára átlagosan 43,3 százalékkal emelkedett. Vagyis általánosságban az árszínvonal nem, csak azok emelkedésének üteme fog lassulni az idén. Ennek ellenére lehetnek olyan élelmiszerek, amelyek ára is csökken, ez látható már most is egyes termékeknél a kereskedelmi láncok akcióiban, amelyek később tartós árcsökkenéshez vezethetnek – mondta Baksay Gergely. A jegybank elemzői az inflációs prognózisuk készítésekor nem számoltak az élemiszerársapkák április végi kivezetésével. Ez egy technikai feltevés – jegyezte meg a ügyvezető igazgató. Az elemzők nem rendelkeznek információkkal a kormányzati szándékokról, ezért azt a technikai döntés hozták, hogy az elemzésükben változatlan szabályozói környezettel számolnak. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány április közepéig dönt a jelenleg április végéig fenntartott élelmiszer-árstop esetleges meghosszabbításáról. Ugyanakkor a miniszter akkor azt is mondta, hogy az az ársapkák eltörlésére akkor kerülhet sor, ha az az infláció már éremben csökken.
Baksay Gergely ugyanakkor megjegyezte, hogy az MNB becslése szerint
ha mégis eltörölnék az ársapkákat, a teljes inflációt (átmenetileg) egy százalékponttal nőne.
A jegybank számára is nagy kérdés, hogy a kereskedők hogyan reagálnának egy ilyen döntésre: csökkentenék-e azon termékek árait, amelyeket korábban épp azért emeltek meg, hogy így csökkentsék az ársapkák okozta veszteségeket. A jegybank arra számít, hogy a piaci energiaárak 39,7 százalékkal emelkednek az idén, a szolgáltatásoknál 16 százalékot közelítő áremelések várhatóak, az üzemyanyagok pedig 21 százalékot drágulnak a tavaly 480 forintos ársapkához képest, de ez utóbbi már be is következett.
Felfalta a bért az infláció, hatalmasat veszítettek értékükből a fizetésekAz MNB éves átlagban idén 15-19,5 százalékos, 2024-ben pedig 3-5 százalékos éves pénzromlással számol a tavalyi 14,5 százalékos áremelkedés után. (Az idei előrejelzési sáv középértéke 17,25 százalék, egy táblázatban pedig 17,2 százalékos átlagos éves inflációval számol a jegybank 2023-ra.) Az előrejelzési sáv azért ilyen széles, mert a kockázatok nem csökkentek, ilyen körülmények között nehéz előrejelzést készíteni – mondta Balatoni András. Az elemzési igazgató elmondta, hogy a jegybank a januári tetőzés és a februári csökkenés után márciusra is mérséklődő inflációs indexet vár.
Az igazgató konkrét számokat nem említett, de a Inflációs jelentés ábráiból az hámozható ki, hogy a februári 25,4 százalékos árindex után, márciusra 25 százalékos, áprilisra 23,4, májusra 21,5 százalékos inflációs szám valószínűsíthető, míg júniusban már néhány tizeddel benézhet 20 százalék alá az árindex. Hangsúlyozni kell, ez nem a jegybank hivatalos prognózisa – havi bontásban ilyet nem is készítenek az elemzők a számottevő hibalehetőségek miatt, de ez előbb leírt pálya az előrejelzési modell középértéke. Az infláció második féléves lefutásáról nem készült még grafikus előrejelzés sem, de az annak csökkenése épp a nyáron gyorsulhat fel, így az év végére elérhető lesz a 10 százalék alatti infláció. A decemberi egy számjegyű infláció a kormány politikai-kommunikációs célja, ami a matematikai szabályai szerint elérhetőnek látszik a piaci elemzők, de a jegybank szerint is.
Varga Mihály azt kérdezi, hogy valóban újra kell szabni a gazdaság szerkezetét
Véleménycikkel jelentkezett a Portfolio hasábjain Varga Mihály. A pénzügyminiszter az elmúlt hónapokban kibontakozott akkugyárak, Magyarország mint összeszelő üzem versus innováció vita oldalvizén tette fel a címbeli kérdést. A miniszter szerint az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság komoly versenyképességi fejlődésen ment keresztül, ezt több nemzetközi kutatás adataival támasztotta alá, ugyanakkor elismerte, hogy a kiemelkedő exportteljesítmény mögött még mindig a multicégek állnak, az kivitelen belül alacsony a magyar cégek beépülő hozzáadott értéke, és „Magyarország sok esetben egyelőre a termelési értéklánc legalacsonyabb hozzáadott értéket képviselő fázisában, a termelési szegmensben a legaktívabb”. Bár a miniszter nem ad konkrét választ saját kérdésére, de szerinte a kormány arra törekszik, hogy „a költség alapú versenyképesség helyett a minőség alapú versenyképességre kell fókuszálni. Akkor kerülhető el a fejlettségi csapdába kerülés, ha javítjuk a termelés és az értékteremtő képesség közötti egyensúlyt, a termelési értékláncokat kiszélesítjük, azokon feljebb lépünk” - fogalmazott Varga Mihály, bár azt nem fejtette ki, hogy ebben a célfüggvénybe hogyan illeszkedik a nagy akkugyárak betelepítése, amit a kormány a magyar gazdaság csodafegyverének szán.
