drágulás;kereslet;ingatlanárak;balatoni nyaraló;ingatlan.com;

A vevők eltűntek, az árak maradtak – Mindenki csodát remél a Balatonnál

Már nem tapossák egymás sarkát a vásárlók a Balatonnál, az ingatlanok drasztikus drágulása is megállni látszik. Olcsón azonban továbbra sem lehet hétvégi házhoz jutni.

Nagyot fordult a világ a covid időszakához képest a nyaralópiacon: míg két-három évvel ezelőtt még egymásra licitáltak a vevők a Balaton-parti településeken, és szinte egymás kezéből tépték ki a nyaralókulcsot, addig az idei szezon kezdetén meglehetősen lanyha az érdeklődés. A tulajdonosok viszont egyre inkább szabadulnának nyaralójuktól, bár még nem bármi áron.

Az ingatlan.com lapunk számára kigyűjtött adataiból az látszik, hogy a Balaton-parti településeken mintegy 20 százalékkal több – sok helyen kétszerannyi - nyaralót kínálnak most eladásra, mint egy évvel ezelőtt. Január óta is inkább felfelé mozdulnak a hirdetési számok; összességében mintegy 4 százalékkal bővült az elmúlt hónapokban a kínálat. Pedig a nyaralóeladások jellemzően a tavasz kezdetén pörögnek fel, amikor beköszönt a jó idő, és az emberek kiszabadulnak a városokból.

A déli parton, Somogy vármegye Balaton-parti településein tavaly márciusban összesen 3978 nyaraló volt eladó. Az idén januárra a hirdetések száma 4927-re, márciusra pedig 5200-ra nőtt. Balatonberényben például tavaly márciusban 37 nyaralót hirdettek eladásra, az idén márciusban már 65-öt – a kínálat januárban is éppen ekkora volt. Balatonszabadiban egy éve 50 ingatlant kínáltak eladásra, az idén januárban már 74-et, márciusban pedig 78-at. Balatonszemesen 72-ről előbb 187-re, majd 228-ra nőtt az eladó nyaralók száma. Siófokon hirdetik a legtöbb nyaralót: itt a tavaly tavaszi 2004 ingatlan helyett már 2533-at igyekeznek értékesíteni tulajdonosaik.

Az északi parti településeken, Veszprém vármegyében kevesebb az eladó nyaraló, de hasonlóak a trendek. A tavaly márciusi 1845 eladó ingatlan száma januárra 2373-ra, márciusra 2428-ra bővült. Itt a legtöbb ingatlant Balatonfüreden kínálják eladásra: a tavalyi 384 hirdetési szám 544-re bővült idén tavaszra. Balatonkenesén a tavalyi 97 ingatlan után az idén már 166-ot hirdetnek.

A kínálatbővülés utalhat arra, hogy az infláció és a rezsiárak emelkedése miatt romló gazdasági környezetben a tulajdonosok nagyobb számban igyekeznek megválni saját használatra vagy éppen kiadásra vett nyaralójuktól, apartmanjuktól. 

Erre lehet következtetni abból is, hogy a meghirdetettek között egyre több a használt ingatlan. Vagyis nem az új építések számának megugrása miatt nő a kínálat – mondta érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: amiatt is több az eladó nyaraló most, mert az érdeklődések száma eközben viszont jelentősen megcsappant, mintegy felére esett vissza. Ez az egész lakáspiacra jellemző most a magas hitelkamatok, azaz a finanszírozási nehézségek miatt. Az lenne a meglepő, ha pont a Balatonnál nem ezt látnánk – jegyezte meg Balogh László.

A szakértő hangsúlyozta, mindez még csak egy folyamat eleje, amelyről egyelőre nehéz megmondani, hova fut ki. Az mindenesetre már most látszik, hogy az utóbbi hónapokban az árak korábbi években látott drasztikus emelkedése is megállt vagy lelassult. Némely településen ugyan már olcsóbban hirdetik a nyaralókat, mint egy évvel ezelőtt, összességében azonban még magasabb az átlagár, mint tavaly volt.

Az ingatlan.com adatai szerint a déli parti településeken tavaly márciusban 992 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez januárra 1 millió 57 ezer forintra nőtt. Március elejéig viszont már csupán 6 ezer forinttal kúszott feljebb. A tavaly még az egyik legdrágábbnak számító Balatonföldváron az egy évvel ezelőtti, 1 millió 326 ezer forintos átlagos négyzetméterár az idén tavasszal már „csak” 1 millió 28 ezer forint. Más településen tavalyhoz képest csökkenés egyelőre nem látszik, ám januárhoz képest igen. Szántódon például az év elej e óta 88 ezer forinttal mérséklődött az átlagár.

Igaz, így is 1,4 millió forintot kérnek itt a nyaralók négyzetméteréért, miközben egy éve még „csak” 927 ezer forintot vártak. 

Balatonberényben, Balatonbogláron, Balatonfenyvesen, Balatonmáriafürdőn, Balatonszemesen, Balatonújlakon, Fonyódon szintén mérséklődött az átlagár januárhoz képest, ám még mindig magasabb, mint egy éve.

Az északi parton Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonakarattya, Balatoncsicsó, Balatonfőkajár, Balatonrendes viszont már olcsóbb az idén, mint tavaly. Más településeken, például Szigligeten viszont januárra jócskán megugrott az ár, hogy azután ismét ereszkedni kezdjen: tavaly márciusban 524, az idén januárban 1 millió 71 ezer, márciusban 939 ezer forintot kértek a nyaralók négyzetméteréért. Bár Veszprém vármegye Balaton-parti településeinek harmadán növekszik csak töretlenül a nyaralók ára – ilyen Aszófő, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye, Felsőörs, Kővágóörs, Vászoly és Zánka -, összességében nézve az északi parton még szintén enyhén felfelé megy az átlagár. Jelenleg 968 ezer forintot kérnek négyzetméterenként a tavaly márciusi 845 ezer forint után.

Balogh László szerint a fentiekből is látszik, hogy a nyaralótulajdonosok egyelőre nem akarnak bármi áron túladni ingatlanjaikon, hiszen nem csökkentik jelentősen az árakat. A kérdés az, hogy a magas infláció és a magas kamatok meddig maradnak velünk. A jegybank és az elemzők tartósan magas inflációs időszakra készülnek, és egyelőre a 18 százalékos irányadó kamat mérséklése sincs napirenden. Ha ez a helyzet hosszan elhúzódik, azt a nyaralópiac is jobban megérzi majd – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

A nyaralóvásárlás most már befektetési szempontból sem olyan vonzó, mint korábban, hiszen az inflációkövető kamatozású állampapírok most jobb hozamokat kínálnak, mint egy nyaralóba történő befektetés. Emiatt a kereslet még inkább visszaeshet a Balaton partján, vagyis az árak akár még lejjebb is mehetnek. Balogh László hangsúlyozta: természetesen kár arra apellálni, hogy 10 millió forintért telket veszünk majd 2023 tavaszán Siófokon, de aki nyaralóvásárlást tervez, annak a kivárás most kifizetődő lehet.

A tíz százalékos alku már nem szemtelenség

Nehezen indul be a szezon a Balaton partján, az eladók még csak most kezdenek alkalmazkodni az új helyzethez – számoltak be tapasztalataikról az OTP Ingatlanpont szakértői. Az északi parton tavaly augusztusig elfogadható volt a piac, majd az energiaárak növekedésével megcsappant az érdeklődés. Decemberre már 50-60 százalékkal esett vissza a kereslet, az árak viszont maradtak – vázolta a helyzetet Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont stratégiai partnere. Tapasztalatai szerint az eladók a mai napig sem vitték lejjebb áraikat, de a megbízások szaporodnak. Most már olyanok is igénybe veszik a szakértő segítségét, akik eddig úgy gondolták, eladják maguk az ingatlanukat. A keresleti túlsúly helyébe kínálati túlsúly lépett.

Bár a tavasz ígérete hozott bizonyos élénkülést, ez csak egyes területeket érintett. Leginkább a tó „agglomerációjában”, a parttól 5–15 kilométer távolságban keresnek a vevők olyan kisebb házakat, lakásokat, amelyek még a kedvezményes rezsikeretből is fenntarthatók. Az árak csak a falusi ingatlanoknál indultak el egy kicsit, 10 százalékot lefelé. Mindenki reméli a csodát, hogy tarthatók lesznek a korábbi árak – fogalmazott a szakértő.

Tóth Tibor úgy véli: akik megtehetik, változatlanul vásárolni fognak, mert a Balaton mindig vonzó és frekventált hely volt, de a vevők továbbra is elsősorban a kisebb értékű házakat, telkeket és a pincenyaralókat keresik majd. 

Ma a térségben az átlagos falusi ingatlanok négyzetméterenként 135 ezer és 400-500 ezer forintos árakon kelnek el, de a városi ingatlanoknál jóval egymillió forint feletti négyzetméterárra is volt példa.

A déli parton sok tekintetben hasonló a helyzet. Katona Tamás, az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója úgy tapasztalja, hogy a jelenlegi kereslet mintegy kétharmaddal kisebb, mint tavaly ilyenkor volt. A balatoni ingatlanok szempontjából lassan elkezdődik az év egyik legintenzívebb időszaka, de ehhez most hiányoznak a vevők. Eltűntek a külföldi érdeklődők is. Aki mégis jön, az meg nem hiszi el, hogy két év alatt micsoda árnövekedés volt a piacon – fogalmazott. Siófok kertvárosában, a tótól távolabb például 10-15 milliós telekhányadár jut egy társasházi lakásra. Ha ehhez hozzávesszük az építés költségeit és a beruházó hasznát, akkor már 1 milliós négyzetméterárnál tartunk. Erre már sokkal ritkább az érdeklődés, így a beruházók is inkább kivárnak – említett egy példát.

A kereslet azért nem szűnt meg teljesen: telket és házakat keresnek 20–50, esetleg 60 millió forintért. Aztán „nagy szünet”, majd jönnek a több száz milliós ingatlanok, amelyekben a cégek látnak fantáziát. Ma itt egy 800 milliós századfordulós villára hamarabb akad érdeklődő, mint egy 80 milliós lakásra – fogalmazott Katona Tamás.

A szakértő tapasztalatai szerint az árak merevségét a használt ingatlanok piacán már oldja az érdeklődés visszaesése. Itt a 10 százalékos alku ma már nem számít szemtelenségnek, annál esetleg még kicsit nagyobb árengedményt is el lehet érni. Az új építésűeknél viszont semmilyen elmozdulás nincs.