Az elmúlt években a hazai kerékpársport szintet lépett: Valter Attila a 2021-es Giro d’Italián három napon át viselhette az összetettben élen állónak járó rózsaszín trikót, a 24 éves csömöri bringás 2023-ra a Jumbo-Visma csapatához szerződött, ahol máris érezhető: fejlődése töretlen. De az olimpiai és világbajnoki negyedik Vas Kata Blanka sikerei is önmagukért beszélnek. Tavaly Magyarországon rendezték a Giro d’Italia első három szakaszát, jószerével nincs már olyan nap, amikor az Eurosporton ne lenne valamilyen kerékpáros közvetítés. Ez is jelzi: egyre nagyobb az érdeklődés a sportág iránt, s ezzel egyetemben egyre többen bringáznak hazánkban is.
Mennyibe kerül egy komoly versenybringa?
„Akár 6 millió forintba – válaszolta kérdésünkre Horváth Bence, a Biondo Bike kerékpárüzlet társtulajdonosa, aki Seregély Mártával (korábbi kerékpáros válogatott, 22-szeres magyar bajnok különböző szakágakban és többek között hatszor vett részt a női Giro d’Italián) közösen vezeti a közelmúltban a III. kerületbe költözött üzletet. – Egy új Opel Corsáért kb. 7 milliót kérnek. Az egyik legnagyobb márka, a Pinarello Dogma F típusa sem kerül annyiba, mint a legolcsóbb Opel. És ez a kerékpárok kategóriájában nyilván nem a Corsa szintje, inkább egy Lamborghinihez vagy Bugattihoz hasonlítható, amely könnyedén egymilliárd forintot is kóstálhat.
Ottjártunkkor egy 4,8 milliós Pinarello F9 kerékpár volt a legdrágább darab, ám éppen várták egy, az Ineos Grenadiers csapat által is használt Dogma F érkezését. Azok még többe kerülnek.
De hogy mi kerül ennyibe egy bringán?
„Az elmúlt két-három évben 40 százalékkal emelkedtek a kerékpárok árai – euróban. A kerékpár értékének, és a kerékpározási élménynek nagyságrendileg a 70 százalékát a váz teszi ki. Ez a bringa lelke. Ez jelenti elsősorban a különbséget két kerékpár között, mivel a többi elemet tekintve ugyanazokat az alkatrészeket használják a vázgyártók” – magyarázta Horváth.
S hogy ki vásárol ennyiért bringát?
Horváthék 1999 óta kizárólag olasz prémiummárkákat árusítanak, speciális ügyfélkörrel rendelkeznek, amely kevéssé árérzékeny. Azt tapasztalják, a középosztály egyre szűkül, és valamelyest csökkent a kereslet az 1 millió forintnál olcsóbb kerékpárokra, amely jelenség a magasabb kategóriákra egyáltalán nem jellemző.
A legfontosabb, hogy a bringa hatékony legyen, és a befektetett erő minél nagyobb százaléka az aszfalton kössön ki, emiatt ezeken a kerékpárokon a legtöbb alkatrész szénszálakból készül. Három nagy japán cég adja a világon felhasznált szénszálas szövetek 90 százalékát. A szénszál a különböző erőhatásoknak leginkább szálirányban tud ellenállni. Mivel a váz bizonyos részei eltérő funkciót töltenek be, ezért különböző szénszálas szöveteket használnak, különböző irányokban felhelyezve. Vannak a nagyon erős, illetve a nagyon merev és könnyű szövetek, ezek közül utóbbi a nagyon drága. Viszont, ha csak abból készítenék el a vázat, akkor olyan lenne, mint az üveg: rettenetesen merev volna, s összetörne.
Hegymenetben fölfelé egy professzionális, high end versenybringánál, minden deka, sőt gramm számíthat, így már a kerekek, a kormányok, a nyergek is karbonból készülnek. Horváth rámutatott, a kilók tekintetében hatalmas innovációkra már nem lehet számítani, mert akkor olyan mennyiségben mennének tönkre a vázak, hogy nem lenne gazdaságos a gyártás. Aerodinamikában és merevségben viszont még mindig lehet mozgástér a fejlesztés tekintetében.
Arról egyre kevésbé van már szó, hogy a spintereknek és a hegyi menőknek különféle járgányokat gyártanak, a mai szemlélet szerint egyre több márkának egy országúti csúcsmodellje van, az tud mindent, azaz könnyű, aerodinamikus, és jó a síkhoz, illetve mászáshoz egyaránt.
Mint Horváth elmondta, a gyártók ugyanakkor 2023-ra alapvetően kettéválasztották a versenyzésre és a hobbi felhasználásra szánt vázaikat, utóbbiak kifejezetten komfortérzetet nyújtanak, s hosszú távú, kényelmes használatra készülnek.
A többi alkatrészben persze lehet még újítani, például nemrégiben lettek elterjedtek a vezeték nélküli elektromos váltók, ezek sokkal gyorsabbak, ráadásul már nem is lényegesen nehezebbek, mint a mechanikusak. A legjobb darabok teljesen Bluetooth-jelekkel kommunikálnak, emellett vannak öszvérmegoldások, mint ahogyan az a Shimanónál látható. A megoldás egyre terjed – a mountainbike-osok is használják már.
Horváth kiemelte, a Pinarello az egyetlen olyan gyártó, amely minden pici részegységet maga fejleszt le házon belül. „A prémium cégek négy beszállító termékei közül választanak, ezekhez terveznek vázat. A Pinarello egyedüliként nem ezt teszi, ő létrehozta a saját házon belüli márkáját (MOST), és az összes kormány, stucni, hézagológyűrű, betekerő mind házon belül készül. A nyerget és a nyeregcsövet összekötő elemet speciel 3D-nyomtatással gyártják. Ez teljesen egyedülálló, de nem túl gazdaságos megoldás. Persze ez nyilván meg is látszik az árcédulán” – zárta szavait.
