A parlament pénteken elfogadta a 2023-as költségvetés módosítását, amire azért volt szükség, mert a tavaly júliusban elfogadott költségvetési terv már január elsején tarthatatlanná vált. A kormány előbb rendeleti úton hirdette ki a törvénymódosítást, majd azt a parlament elé is beterjesztette januárban. Alapvetően a rezsicsökkentés csökkentése fogott ki a 2023-as költségvetésen, ugyanis a kormány azzal számolt, hogy erre a célra 670 milliárdot költenek, de már tavaly júliusban sejthető volt, hogy ez nem lesz elegendő a kiadásokra. Az energiatámogatást most a kormány 2580 milliárd forintra emelte – bár könnyen lehet, hogy ezt a keretet végülis a tőzsdei ár esése miatt nem kell teljes mértékben kihasználni, akár több száz milliárd forint is megtakarítható belőle.
A módosítás másik oka az volt, hogy a kormány totálisan elszámolta az inflációt: az eredeti költségvetés 2023-ra 5,2 százalékos inflációval számolt. Most a kormány ezt 15 százalékra emelte, ám sokkal reálisabb lenne 17-19 százalékkal számolni. A magasabb infláció miatt újraszámolták az adóbevételek jelentős részét, illetve átvezették a költségvetésen a már elfogadott különadók bevételi hatásait. Ugyanakkor a kiadások még mindig gyorsabban nőnek, mint a bevételek, ezért az államháztartás hiányát a korábbi 2352 milliárd forintról, 3400 milliárdra, a GDP 3,9 százalékára emelték, azzal a kitétellel, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 1,5 százalékot , akkor a többletbevételeket a hiány csökkentésére kell fordítani. A kormány ugyan reálisnak tartja, hogy idén 1,5 százalékkal nőjön a GDP, se a független elemzők szerint sokkal reálisabb a 0-0,5 százalékos gazdasági növekedés. A költségvetés módosítását a Költségvetési Tanács jóváhagyta, ám ennek semmi jelentősége, hisz testület az eredeti javaslatot is támogatta, azt, amit végül újra kellett tárgyalni.
