Ködös az Orbán-kormány gázcélja, az sem világos, mikor növelnék a kitermelést

Ráadásul a jelenlegi nyilvántartások legalább ekkora eltéréseket mutatnak.

Szokás szerint kitérő választ adott a minap Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára Tóth Bertalan írásbeli megkeresésére, melyben az MSZP-frakcióvezető a kormány tavalyi, kétmilliárd köbméteres hazai gázkitermelési célkitűzésének állását firtatta. Gulyás Gergely kancelláriaminiszer a július 13-i kormányinfón egy hétpontos „energiavészhelyzeti akcióterv” keretében bejelentette, a másfél milliárd köbméteres hazai gázkitermelést 2 milliárd köbméterre növelnék – emlékeztet az ellenzéki politikus. (Mellesleg a hetedik pontban meghétszerezték a háztartások átlagfogyasztás feletti gázárát.) Azóta viszont kevés az új adat. Így Tóth Bertalan azt tudakolja, mit tett a kormány a kitermelés növelése érdekében, hol tart a folyamat és mikorra várható a cél elérése.

A 2020-ban elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 fő célkitűzései közé tartozik az energiaszuverenitás és -biztonság megerősítése – kezdi „válaszát” az államtitkár. Ennek keretében a hazai igények egyre növekvő hányadát fedeznék belföldi forrásokból. A célhoz illeszkedik a hazai földgázkészletek feltárása és kitermelése is. Koncz Zsófia szerint a földgáz szerepe egyre inkább felértékelődik. (E megállapítást sajátos fénytörésbe helyezi, hogy a tavaly július végén meghirdetett kormánystratégia szerint „le kell jönni a gázról”. Igaz, azóta Orbán Viktor már inkább nagyívű földgázerőmű-fejlesztési terveket sző.) A földgázt és az atomenergiát az Európai Parlament is fenntartható, vagyis biztonságos és tiszta energiaforrásnak minősítette – teszi hozzá az államtitkár. (Eme, elsősorban a beruházási hitelfelvételt könnyítő változtatás ugyanakkor nem írta felül az összes, így a földgáz-alapú szén-dioxid-kibocsátók legkésőbb 2050-es leállítására is vonatkozó, a magyar kormány által szintén vállalt, összuniós célt.)

2023. február 13-án üzembe állt az első kút a Sarkad térségében feltárt szénhidrogénlelőhelyen – érvel az államtitkár, a közlés jelentőségét adatokkal kevéssé alátámasztva. Az elmúlt hónapok során, Kelet-Magyarországon a Mol is több sikeres sekélygázfúrást hajtott végre. Az új kutak több tízezer átlagos családi ház gázigényét ki tudják kielégíteni – fogalmazott Koncz Zsófia.

Utóbbi két megállapítás kapcsán érdemes megjegyezni: bár a Sarkad térségi mezőben felerészt a hazai gázfeltárásban újoncnak számító, állami MVM is részt vállalt, a szaktárca februári közleménye pusztán „jelentős” mennyiségű gázról tudósít. (Egyszersmind azt is titkolják, hogy a mező „nem hagyományos” rétegeiben hajtottak-e végre – az ilyenkor elkerülhetetlennek, de kockázatosnak tartott - úgynevezett rétegrepesztést.) A Mol viszont, miután három Hajdú-Bihar vármegyei mezőjén évi 44 millió köbméteres hozamú találatról tudósított, még sajtóutat is szervezett a közeli Monostorpályiban zajló, évi 13 millió köbméter hozammal kecsegtető gázkutatási helyszínre. Lapunknak azt is elárulták, hogy az új találatok gáza valójában nem a – rezsicsökkentés alá tartozó - háztartásokhoz, hanem zömmel saját üzemeikhez kerül, piaci áron. Homonnay Ádámtól, az olajcsoport hazai központjának kutatás-termelési igazgatójától azt is megtudhattuk, hogy a Mol a hazai gázkitermelés évtizedek óta tartó csökkenése ellenére 2021-ben és 2022-ben is tartotta az évi 1,4 milliárd köbméteres szintet, amit akár még növelhetnek is.

Azt, hogy a tervek szerint mikorra és mennyire, megkeresésünkre a Molnál sem árulták el.

Ugyanakkor lapunk kutatásai szerint a kitermelés, vagy akár az emelés értékelését a hazai nyilvántartások kuszasága sem könnyíti. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ugyanis 2022 márciusában az Inforádiónak még évi 1,1 milliárd köbméteres belföldi gázkitermelésükről adott számot. Ezt látszott alátámasztani a KSH 2020-as, 1,2 milliárd köbméteres, folyamatos csökkenést mutató értéke is. Ráadásul ebbe beletartozik a Molon kívüli, hazai kitermelők körülbelül évi százmillió köbméteres értéke is. Bár az egyazon tényre vonatkozó, meglehetős nagy, több mint 25 százalékos eltérést az olajcégnél mostani megkeresésünkre nem kívánták kommentálni, forrásaink szerint, míg a kutatás-termelési igazgató a ténylegesen felszínre kerülő gáz mennyiségét jelölte meg, addig a KSH fűtőérték-egységesítés utáni köbméterértéket közöl. Utóbbi a rossz fűtőértékű gázok miatt kevesebb. A megállapítást árnyalja, hogy a Mol FGSZ nevű gázvezetékcége a 15 hazai kitermelési átadópont közül kilencen kitűnő fűtőértékről tudósít, és igazán csak a kenderesi minőség rossz. Úgyszintén nehezíti a tisztánlátást, hogy a KSH-nak a British Petrol nemzetközi összefoglalóin alapuló adatai érdemben eltérnek az FGSZ, illetve az energiaadatok hivatalos hazai nyilvántartásait vezető közműhatóság közzétételétől, ami 2021-re a Mol „bruttó” számait közelítő, 1,35 milliárd köbméteres kitermelésről tudósít. A kérdés azért nem lényegtelen, mert a módszertani eltérések akár a kormány által kitűzött 25 százalékos kitermelésemelés mértékét is elérhetik és a kabinet a "sikerek" bemutatása érdekében előszeretettel vet be statisztikai trükköket.