Múlt kedd óta ugyan folynak az egyeztetések a Netanjahu-kormány igazságságügyi reformja kapcsán az államfő, Jicák Herczog közvetítésével, de a koalíciós szereplők elszólásai miatt a tiltakozók egyre bizalmatlanabbak a tárgyalási szándék őszintesége kapcsán. Úgy vélik, a szélsőjobbra és ultravallásos pártokra támaszkodó kormány az egyeztetésekkel csak időt akar nyerni ahhoz, hogy a pészáh és az április 26-i nemzeti ünnep után, április végén kezdődő tavaszi ülésszakban elfogadtassa eredeti formájában, mindenféle kompromisszum nélkül a vitatott reformot. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Netanjahu mindmáig lebegteti Joáv Gallant védelmi miniszter sorsát, akinek múlt vasárnapi kirúgása spontán tömegtüntetést és az állam teljes leállását eredményezte. Így a szombat esti tömegtüntetések sem szüneteltek. Április elsején immár 13. alkalommal, a vezető ellenzéki politikusok nélkül – akik elfogadták az államfő kompromisszumkeresési javaslatát és tárgyalásokat kezdtek a kormányzattal - Tel Avivban és az ország több nagyvárosában utcára vonulók a törvényjavaslatok visszavonását követelték. A tüntetések központja ezúttal is Tel Aviv volt, ahol mintegy 200 ezer ember demonstrált, de más városokban is tízezrek vonultak ki a kormány ellen, sajtójelentések szerint összességében mintegy 400 ezren. A The Times of Israel helyszíni riportja szerint a tüntetők azt hangoztatták, hogy addig folytatják a tiltakozást, míg nem kapnak ígéretet arra, „hogy Izrael Állam demokrácia marad".
A beszámolók szerint új fejlemény, hogy a szombati tel-avivi tüntetésen az izraeli zászlók mellett megjelentek az amerikaiak is,
amelyek egyrészt az Izrael és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerségben bekövetkezett feszültség miatti aggodalmat tükrözi, másrészt azt jelzik, hogy a tüntetők egyetértenek Joe Biden amerikai elnök álláspontjával, aki nyilvánosan bírálta Netanjahu reformját és egyértelműen jelezte, egyelőre nem szándékozik meghívni az izraeli miniszterelnököt a Fehér Házba.
Aktivizálódtak a kormány és az igazságügyi reform támogatói is, szombaton több helyen vonultak utcára. Ők nem tudnak a tiltakozókhoz mérhető tömeget megmozgatni, néhány száz, esetenként néhány ezer fős támogatói tüntetések alakulnak ki. Bár a koalíciónak nyilvánvalóan nagyobb a tábora, de az esetleges támogatókat elriasztja a szélsőjobb csoportok, főképp a La Famiglia szurkolói keménymag jelenléte és erőszakos magatartása. A kormány mellett először hétfőn, az országos leállás napján vonultak ki tüntetők, akkor is Becálel Szmotrich pénzügyminiszter, szélsőjobb pártvezér hívó szavára. A La Famiglia azonban „kiviselte” magát, elsősorban arabokat támadott meg, rasszista, nacionalista jelszavakkal tőrt-zúzott, - többeket letartóztattak.
Netanjahu veszít a mainstream támogatásából, az elmúlt hetekben tanúsított felelőtlen viselkedése és kompromisszumképtelensége valószínűleg „uralkodásának” végéhez vezet, állapította meg véleménycikkében a konzervatív Jerusalem Post.
A szerző szerint Netanjahu egy politikai kezdő magatartását tanúsítva, valószínűleg saját kezével vetett véget politikai karrierjének.
Ezt látszik alátámasztani az is, hogy egyre több neves személyiség jelenik meg és mond beszédet a demonstrációkon. Múlt hétfőn a Juáv Noah Harari „világsztár” történész lépett fel, most szombaton már a tömegben volt Netanjahu egykori kabinetfőnöke illetve korábbi szóvivője is. Ugyanakkor a hadsereg és a biztonsági szolgálatok mellett a rendőrségi volt vezetők s nyilvánosan aggódni kezdtek. Hétfőn, a koalícióból való kilépéssel fenyegető Itamar Ben Gvirt végül egy nemzeti gárda felállításával kenyerezte le a miniszterelnök, ami viszont jogos aggodalmakat szül a rendvédelem soraiban. Mose Karadi volt rendőrfőnök szerint a Ben Gvir parancsnoksága alá szerveződő nemzeti gárdát a nemzetbiztonsági miniszter potenciálisan arra használhatja, hogy puccsot hajtson végre. Netanjahunak "tanulnia kellene egy kicsit a történelemből, és meg kellene néznie, mi történik azokban az országokban, ahol a politikusoknak saját fegyveres erőik vannak" - mondta Karadi egy rendezvényen.
A kormányellenes tiltakozásokat szervező csoportok április végére, a törvényhozás újraindulására milliós tüntetést ígértek.
Gáncz az élen
A 12-es csatorna pénteken közzétett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek legnagyobb hányada, 38 százalék a Nemzeti Egység párt vezetőjét, Beni Gáncz korábbi vezérkari főnököt, volt védelmi minisztert tartja a legalkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra. Benjámin Netanjahut 31 százalék látja alkalmasabbnak. Ugyanakkor 25 százalék egyiküket sem tartja megfelelőnek.
Netanjahu – Jair Lapid, az ellenzék vezetője összehasonlításban holtverseny van, mindkét politikus mellett 32 százalék tenné le voksát, 29 százalék egyiküket sem tartotta megfelelőnek a posztra.
