A kapzsiság hajtja a drágulást, új felelőst talált az MNB magas élelmiszerinflációra

A mohó cégek is felelőssé tehetőek a kiugró áremelkedésekért. Különösen igaz ez az élelmiszeriparban – derül ki a jegybank inflációs jelentéséből.

A kormány rendre az "elhibázott brüsszeli szankciókat” és az ukrán háborút okolja az Európában kiugróan magas magyar inflációért, annak ellenére, hogy a propaganda által milliószor sulykolt kijelentést egyszer sem tudták, akarták érvekkel alátámasztani. Az tény, hogy a hazai infláció januárban 25,7 százalékon tetőzött, amely közel 30 éves rekord. Miközben idehaza a 26 százalékot súrolta a pénzromlás üteme, az EU-ban 10 százalékos inflációt, de még a környező országokban is hazainál mérsékeltebb12-19 százalékos drágulást mértek.

A magyar inflációval kapcsolatban sokan követettek el egyszerre több hibát is. Fel kell róni a jegybanknak, hogy késlekedett a kamatemelések megkezdésével, hisz még 2022 elején sem ismerte fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az infláció fenyegető mértékét. Bár az MNB nem gyakorolt önkritikát, 2022 októbere – a forint árfolyamának összeomlása - óta meghozott monetáris politikai intézkedésekkel következetes és szigorú antiinflációs politikát folytat, annak minden kellemetlen mellékhatásaival együtt.

Az MNB tanulmányai is azt sugallják, hogy az elemzők meg akarják érteni az inflációs folyamatokat, hiszen akkor küzdhetnek a hatékonyon ellene, ha ismerik annak mozgatóit. Az egyik ilyen tanulmány szerint a kiugróan magas magyar pénzromlás egy részért a magas inflációs környezetet kihasználó cégek tehetőek felelőssé. A jegybank elemzői az infláció okait három fő csoportra osztották: külső, belső és egyéb okokra.

A belső tényezők közé tartoznak azok a hatások, amelyek alapvetően a hazai makrogazdasági folyamatok felől érkeznek: ide sorolták a termelékenység, bérköltség, inflációs várakozások alakulását, a forintárfolyam változását, a szabályozott árak (rezsicsökkentés csökkentése, ársapkák), valamint az adók hatásait. A külső tényezők között említik az importált inflációt, vagyis az olajár, gázár, mezőgazdasági árak változásait. A harmadik, „egyéb” kategóriába azon tényezők kerültek, amit nem magyaráznak sem a hazai, sem a külső inflációs folyamatok. Ez szerintük jelentős részben nem más, mint a költségekkel nem igazolható áremelések, az árrések emelése, ami a jegybank szerint a tavalyi második félévben mért vállalati profitokban is megjelent.

Más vizsgálataikban kimutatták, van összefüggés a vállalati profitok emelkedése és az áremelések, árrések növekedése között. Az MNB elemzői arra jutottak, hogy a tavaly novemberi 22,7 százalékos inflációból a külső tényezők mindössze 8,3 százalékpontot, a hazai tényezők 9,7 százalékot, az egyéb tényezők pedig 4,7 százalékpontnyi inflációt magyaráznak.

Ezzel az MNB újra megcáfolta egyrészt a kormány azon állítását, mely szerint magyar inflációit kizárólag külső okok (háborúk és szankciók okozzák), hiszen ennél nagyobb súlyt képviselnek a belső okok, a béremelkedés, a forintleértékelődés, az adóemelések, az ársapkák és nem utolsósorban a választások előtti osztogatások. Ezen túl arra is rámutattak, hogy akár az infláció ötödéért is felelősek lehetnek azok a cégek, amelyek kihasználva keresletet és a magas inflációs környezetet, profitnövelésre használták fel az áremeléseket, amivel tovább fűtötték a pénzromlást.

Balatoni András, a jegybank elemzési igazgatója múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ma már a vállalati profitok emelkedése az egyik fontos erdője a magyar inflációnak. Az MNB elemzői szerint még 2022 első feléig jellemzően a külső tényezők voltak azok, amelyek meghatározták az inflációs folyamatokat, az év második felében azonban a belső tényezők és az egyéb tényezők hatása jelentősen nőtt – tette hozzá Balatoni András.

Ugyanez a profitéhség magyarázza részben – legalábbis az MNB szerint – magyar élelmiszerárak Európában kirívóan gyors emelkedését. Az élelmiszer-infláció Magyarországon elérte a 44 százalékot, míg az unióban ez 20 százalék alatt marad, pedig mind az osztrák, mind a magyar pék ugyanabból az gázból és lisztből készíti kenyerét. Az MNB szerint a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árában erős profithatás mutatható ki. A feldolgozott élelmiszer árak esetén a jelenlegi becsült profithatás jóval a COVID-járvány előtti szint felett alakul, ott nem a kieső profitok visszapótlása valósult meg, hanem a korábbinál magasabb árrés. Szintén jelentősen emelkedett az üzemanyagok árrése az üzemanyagár-sapka elengedését követően. Ez utóbbi valószínűleg az üzemanyagár-sapka idején kieső profitok kompenzálásához kötődhet – magyarázzák.

Az MNB becslése szerint 2021-ben 1-2 százalékpont volt a feldolgozott élelmiszerek árrése, vagyis a teljes értékláncon belül ennyi profitot raktak rá az élelmiszerekre a gazdasági szereplők, ugyanez az árrés 2022 végén már 24 százalék volt a 2019-es bázishoz képest. Ez az árrés a teljes élelmiszer-termelési láncon csapódott le, így nem lehet tudni, hogy a termelők, feldolgozóipar, illetve a kis- és nagykereskedelem milyen arányban osztozott a profiton. Ez ügyben a hamarosan megjelenő 2022-es vállalati beszámolók adhatnak eligazítást. Az MNB becslését jól példázza az a minapi tapasztalat, hogy ma már van olyan bolt ahol egy kiló porcukrot 1700 forintért értékesítenek – miközben a ennek előállatása, logisztikája nem kerülhet többe 400 forintnál.