szociáldemokraták;Finnország;parlamenti választás;Sanna Marin;

Képviselői helyeket nyert, de a parlamenti választást elvesztette Sanna Marin pártja Finnországban

Miközben a szociáldemokraták három új mandátumot is szereztek, a koalíciós partnerei sokat buktak el. A populistákkal szemben mindenkinek vannak fenntartásai, így az is lehet, hogy a győztes konzervatívok az eddigi miniszterelnök szociáldemokratáival lépnek kormányzati szövetségre.

Hajszálvékony szavazati többséggel a Petteri Orpo volt pénzügyminiszter vezette konzervatív Nemzeti Koalíció Pártja (KK) nyerte a vasárnap tartott parlamenti választást Finnországban  – derül ki a közszolgálati YLE által közölt feldolgozottsági adatokból. 

A szavazás végeredménye szerint a KK a voksok 20,8 százalékával győzött, mögötte 20,1 százalékkal a populista Finnek Pártja (PS), aztán Sanna Marin miniszterelnök mostanáig kormányzó Szociádemokrata Pártja (SDP) következik 19,9 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy jelen helyzet szerint a KK-nak 48, a PS-nek 46, az SPD-nek pedig 43 képviselője lesz a 200 fős helsinki törvényhozásban, az eduskuntában.

A három nagy párt mindegyike több voksot szerzett, mint  2019-ben, a kisebbek veszítettek szavazókat és ezzel a szociáldemokraták a kormányzást. Sanna Marin és a három új képviselői helyet szerző SPD egy ötpárti koalíciót vezetett 2019 óta a most 8 képviselőt veszítő Centrum Párt (KS), a 7 képviselőt bukó Zöld Liga (VIHR), az 5 képviselőt veszítő Baloldali Szövetség (vas.), illetve a 9 képviselőjét stabilan őrző Svéd Néppárt részvételével.

Ehhez képest a KK 10, a PS 7 új mandátumot szerzett.

Bár az YLE összesítése szerint a jobboldali pártok 57 százalékos támogatottságot tudhatnak magukénak, még az is elképzelhető – találgat az csatorna – hogy a vasárnapi választási eredmény nyomán egy politikai tömbökön átnyúló SPD-KK koalíció alakul. Sanna Marin és az SPD kizárja az együttműködést a bevándorlásellenes, euroszkeptikus populistákkal, akikkel ugyan Petteri Orpo el tudja képzelni a szövetségekötést, de csak ha feladják az euroszkeptikus álláspontjukat, ennek azonban most Riikka Purra az egyik fő képviselője Finnországban.

Az előszavazáson még a KK vezetett 20,8 százalékkal, mögötte az SPD volt a második 20,7, a PS pedig 18,6 százaléknyi vokssal.  A finnek csaknem 40 százaléka az előszavazáson adta le a voksát, Sanna Marin pedig akkor még  némi joggal reménykedhetett a győzelemben, a Pirkanmaa régióban fekvő saját szavazókörzetében ugyanis csak az előszavazáson több voksot, 23 ezret kapott, mint legutóbb, vagyis 2019-ben összesen. 

2019-ben Sanna Marin a maga 34 évével a világ legfiatalabb miniszterelnökeként léphetett hivatalba. Elég mintaszerűen vezérelte át országát a Covid-19 jelentette válságon – ezt tanúsítja, hogy egy felmérésben a megkérdezettek 86 százaléka mondta azt, hogy elégedett a pandémiára adott válaszával –, és úgy tűnik, az sem ingatta meg a népszerűségét, hogy 2021-2022-ben gyors egymásutánban nyilvánosságra került több videó is, amelyek szerint a  szívesen és elég vadul bulizik. Azt már hónapok óta rebesgetik, hogy jelölhetik az Európai Bizottság következő elnökének a német kereszténydemokrata Ursula von der Leyen után.  

A parlamenti vállasztást felvezető kampányban egyébként nem ez vagy a Magyarország és Törökország miatt késlekedő NATO-csatlakozás ügye, hanem a megélhetési költségek, az éghajlatváltozás és más, a mindennapi életet érintő témák - például az oktatás és a szociális juttatások - uralták. Emellett a munkaerőhiány és a gyorsan növekvő államadósság az, ami az 5,5 milliós észak-európai ország következő kormányát is foglalkoztatni fogják.