Az év első két havában 2,4 százalékkal csökkent az ipari termelés, februárban az éves visszaesés már 4,6 százalék volt – közölte a KSH. Apró öröm, hogy januárhoz képest 0,3 százalékkal nőtt a kibocsátás, de ez az adat is azt jelzi hogy gyengélkedik a magyar ipar is, annak ellenére, hogy a gazdaság szinten tartását az ipartól várják, várták idén az elemzők.
A lakossági fogyasztás, mint lehetséges hajtómotor már kiesett: a reáljövedelemek januárban 7,6 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt, és ennek megfelelően a bolti költések is csökkennek. A beruházások már rég leálltak, a recesszióba hajló gazdaságban, extra magas kamatok mellett sem a cégek, sem háztartások nem fektetnek be, így ez sem tudja hajtani a növekedést. A magyar gazdaság tavaly július óta recesszióban van. Az MNB előrejelzése szerint a GDP az idei első negyedévben még csökken, éves alapon pedig az első félévben mínuszban lesz. A fellendülés a második félévben indulhat el, így jöhet ki az éves növekedési átlag pozitív nullára, az elemzők szerint a második félévben is inkább az ipari termelés adhat lendületet a kilábalásnak, ám ennek egyelőre semmi jele.
A februári adatok részletezése még nem ismert, a KSH rövid közleménye szerint a termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágazatok közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital- és dohánytermék gyártása visszaesett. Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint az első két gyenge hónap után a folytatásban az európai ipari termelés alakulása meghatározó lesz a magyar ipar számára. Az elemző szerint régiónkban várható újabb gyárleállások (például a csehországi Skoda) is hatással lehetnek a hazai iparra. Másrészt az energiaintenzív ágazatok is számottevő – hozzávetőlegesen 20 százalékos – súllyal bírnak az ipari termelésen belül, amelyekre kontinens-szerte nehéz idők járnak és alapvető átalakulás elé néznek. Sajtóinformációk alapján tavasszal megkezdődött a termelés az SK Innovation iváncsai akkumulátorgyárában, amely teljes kapacitáson működve, szemmel jól láthatón pozitív hatással lesz a feldolgozóipar teljesítményére. Mindemellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – az ipari termelés növekedését hozhatja magával.
Nem ilyen optimista Virovácz Péter az ING bank vezető elemzője, aki szerint idén jó ha fél százalékos növekedést elérhet a magyar ipar. AZ ING elemzői az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkentették az ipari termelésre adott előrejelzésüket. A februári adatok fényében, és tudva, hogy a belföldi megrendelések állománya folyamatosan zsugorodik, miközben az megrendelések elmaradása miatt romlanak az exportkilátások, és egyre nő a valószínűsége a vártnál rosszabb kínai gazdasági növekedésnek, valamint az amerikai recessziónak, az idei évre vonatkozó magyar ipari kilátások is egyre borúsabbak – fogalmazott az elemző. Virovácz Péter szerint kétarcúság jellemzi a magyar ipart: mert miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamos berendezés gyártása (akkumulátor gyártás) és az autóipar. Ezzel szemben a másik két legfontosabb ágazat, az elektronikai ipar és az élelmiszeripar visszaeső termelést regisztrált. Lényegében tehát csak az autóiparhoz kapcsolódó ipari teljesítmény képes valamiféle életet lehelni a magyar iparba – vélekedett az elemző.
Az idei év első két hónapjában elért ipari teljesítmény alátámasztja azon várakozásunkat, hogy 2023 első negyedévében folytatódhatott magyar gazdaság technikai recessziója, amiben mind a belső kereslet csökkenése, mind az export teljesítmény gyengélkedése szerepet játszik – mondta Virovácz Péter Népszavának. A friss adat fényében pedig az is elmondható, hogy a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által készített Beszerzési Menedzser Index által mutatott pozitív ipari kép hosszú hónapok óta a közelében sincs a valóságnak. Ennek az az oka, hogy a legfontosabb iparágak, azon belül is a legnagyobb vállalatok erősen felülreprezentáltak. Eközben pedig a kisebb gyártók és mérsékeltebb súlyú ágazatok mélyrepülése bőséggel ellensúlyozza az autóiparhoz valamilyen módon kapcsolódó termelési mutatókat. Az ING elemzője ugyan jelentősen visszavágta az ipari növekedésre adott előrejelzését, egyelőre még tartja az idei teljes gazdasági növekedésre adott 0,7 százalékos becslését. Bár ez ma már meglehetősen optimistának számít - jegyezte meg. A szakember szerint az idei első negyedévben éves alapon akár négy százalékkal is csökkenhetett GDP, ebből kiindulva erőteljes gazdasági növekedést idénre már nem lehet várni, még ha az év második felében meg is indul a kilábalás.
Az MNB nem zárja ki a stagnálást
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a múlt héten csökkentette idei gazdasági növekedésre adott prognózisát: a korábbi 0,5-1,5 százalékkal szemben, most már 0-1,5 százalékos tartományba várja a GDP változását, vagyis ma már a jegybank sem zárja ki a stagnálást. Az előrejelzési sáv alsó szélének fél százalékpontos csökkentése látszólag nem jelentős lépés, ugyanakkor a 1,5 százalékos növekedésnek mai adatok alapján elhanyagolható a valószínűsége. A független piaci elemzők többsége az idei várható növekedést 0-0,5 százalékos tartományba várja, vagyis a mai tudásunk szerint valóban a recesszió elkerülése a nagy kihívás a magyar gazdaság számára.
