Akciókra várnak a vásárlók, a rekorddrágulás közben a kereskedők örülhetnek, ha a tavalyi forgalmuk meglesz

Az utolsó napokra hagyják az idei húsvéti beszerzést az emberek, és azt is jobban megnézik, hogy a drágaság közepette mire költenek. A kereskedők örülhetnek, ha a tavalyi mennyiséget eladják.

Sajátos hozadéka lett az idei húsvétra az árstopoknak és a száguldó infláció miatt egyre jobban visszaeső fogyasztásnak: a korábban éppen a felvásárlási rohamokat megakadályozni hivatott vásárlási limiteket most több áruházlánc is eltörli az ünnepek idejére. Így a családok most legalább annak örülhetnek, hogy ha a tavalyi ár duplájáért is, de legalább annyi tojást vehetnek, amennyit csak akarnak.

Legalábbis akkor, ha a Tescóba mennek. Az áruházlánc március 29. és április 8. között a tojásra minden vásárlási korlátozást megszüntetett, így az árstopos étolajból 4 litert, lisztből 10, csirkemellből és -farhátból 4, sertéscombból 6, burgonyából pedig 12 kilót is meg lehet majd venni az ünnepekre. A Spar is hasonlóképp döntött: itt szombatig a cukorból és a lisztből az eddigi 2, illetve 5 kilót lehet duplázni, árstopos tejből 2 liter helyett 6 litert, olajból pedig 2 liter helyett 4 litert lehet egyszerre megvásárolni. Tojásból viszont itt legfeljebb 50 darab vihető húsvétkor is – igaz, eddig csak 36 darab volt a megvehető mennyiség.

A vásárlási limitek feloldása egyértelműen a vevők vonzását szolgálja, az utóbbi hónapokban ugyanis

A KSH legutóbbi adatai szerint januárban már 4,8 százalékkal kevesebb élelmiszert pakoltak a vásárlók a kosaraikba, amelyekért azonban a drágulás miatt így is bő 140 milliárd forinttal többet fizettek ki.

A húsvéti időszakban jobban megnyílik az emberek pénztárcája, az elmúlt években az ünnepi időszakban jellemzően 60-80 milliárd forinttal többet költöttek a vásárlók, mint egyébként. - Megugrás az idén is lesz, de ezt most főként a drágulás hajtja. Az eladott mennyiséget illetően azonban jó, ha a tavalyi szintet eléri a hazai kiskereskedelem, pedig a korábbi években húsvétkor rendre 3-5 százalékkal sikerült felülmúlni az előző évi vásárlási volument – mondta érdeklődésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A szakember azzal számol, hogy az ünnep előtti utolsó napokban lesz a legnagyobb a forgalom a boltokban. A vásárlók ugyanis az idén nem kapkodják el az ünnepi élelmiszerek beszerzését; sokkal megfontoltabban költenek. Megnézik, mit hol és mennyiért tudnak megvenni, keresik az akciókat. A kereskedők igyekeznek is jelentősebb árengedményekkel becsalogatni a vevőket, jellemzően azoknál a termékeknél tudják ezt megtenni, ahol az élelmiszeripar átadási árai már csökkennek.

– jelezte az OKSZ főtitkára. Vámos György szerint egyes termékekből még akár több is fogyhat az idei húsvétkor, mint tavaly. Az árstopos termékek többsége például erősen kötődik az ünnepi sütés-főzéshez – igaz, ezek értékesítése veszteséget jelent a kereskedőknek. Áruhiányra szerinte azonban nem kell számítani, hiszen a kereskedők és a gyártók is készülnek az ünnepi időszak kiemelt forgalmára.

Az igényeket maximálisan ki tudjuk szolgálni – fogalmazott megkeresésünkre Maczelka Márk, a Spar Magyarország kommunikációs vezetője is. Arról azonban még nem rendelkeznek statisztikával, hogy a megemelt vásárlási limitek, illetve a húsvét miatt mennyivel vásárolnak többet az emberek az árstopos termékekből. A Spar ugyanakkor az idén is erős húsvéti forgalomra számít.

Maczelka Márk jelezte: húsvét előtt a forgalom akár 30-40 százalékkal is nagyobb lehet, mint más napokon, ezen belül is várhatóan a nagypéntek előtti csütörtök lesz a legkiemelkedőbb nap. Ebben az időszakban bicskei és perbáli húsüzemükből a szokásosnál több termék kerül a fogyasztók asztalára: kötözött lapockából 210, füstölt csülökből 170, füstölt karajból 10, füstölt tarjából 20, darabolt lapockából 25, füstölt-főtt tarjából pedig 130 tonna kiszállítása várható. A majonézes saláták iránti kereslet több mint 30 százalékkal megnövekszik, a tormából négyszer-ötször annyi fogy. Az otthoni sütés során használt termékek - a liszt, a cukor, az élesztő, a sütőpor, a tortadekorációk, a színezékek, a speciális süteményporok, csokoládék – forgalma pedig 30-40 százalékkal ugrik meg húsvét előtt.

A vevők ugyanakkor nagyon meggondolják, hogy mit és mekkora mennyiségben vesznek, és főképp, hogy mennyiért – tette hozzá érdeklődésünkre Maczelka Márk.

A Magyar Húsiparosok Szövetsége ezzel együtt abban reménykedik, hogy a fogyasztók az idén is a jobb minőségű termékeket fogják választani, az elmúlt években ugyanis ebbe az irányba tolódott el a kereslet – mondta érdeklődésünkre Mostisch Martina, a Hússzövetség ügyvezető titkára. Tájékoztatása szerint a gyorsérlelt, főtt sonkák kilónkénti ára 2 ezer forint környékéről, a hagyományosan érlelésű sonkáké pedig 3500 forintról indul. A háztartások a húsvéti időszakban veszik meg az éves sonkamennyiség 44 százalékát. Tavaly a Gfk adatai szerint 7500 tonna sonka és füstölt hús fogyott a márciusi, áprilisi időszakban, ami háztartásonként mintegy 2,5 kilót jelent. Erre kilónként tavaly átlagosan 2300 forintot költöttek.

Ebből is következik, hogy az általános élelmiszerdrágulás a sonka árát sem hagyta érintetlenül tavaly óta, de Mostisch Martina szerint az áremelkedés e körben az általánosnál kisebb mértékű volt. A sertéshúsok és húskészítmények fogyasztói ára folyamatosan nőtt tavaly, különösen a második félévben. A Hússzövetség szerint ennek mértéke azonban még mindig lényegesen elmarad az önköltségek növekedésétől, hiszen kicsit több, mint egy év alatt gyakorlatilag megduplázódott az élő sertés ára, az energiaköltségek a többszörösére növekedtek, és a munkabérekre is többet kell kifizetni.

Nincs tolongás a sonkáért

Kényelmesen lehetett válogatni a nem túl bő választékból, nem volt tolongás az üzletek füstölt húsokat kínáló pultjainál a hét elején. A húsvéti füstölt kínálatból szinte minden általunk meglátogatott boltban - Aldi, Lidl, Penny, Tesco - fellelhető volt a főtt, kötözött lapocka, amely alacsony, kétezer forint körüli ára miatt a diszkontok vásárlóközönségének kedvence lett.

Olyannyira, hogy az egyik lánc boltja egy időre ki is fogyott belőle. A szinte száz százalékban magyar sonkák ára között sincs nagy eltérés: a hagyományos szívsonka kilója 4350 forinttól 4999 forintig terjedő skálán vásárolható, de ebben az árban kapható a többi, minőséginek mondható sonkaféleség is. A gyorspácolt, darabolt sertéscombok valamelyest olcsóbbak, 3200-4300 forint közötti áron kaphatók, a lapockák és a tarják ára néhány száz forinttal ezek alatt helyezkedik el - ottjártunkkor a boltlátogatók alig vásároltak ezekből.

A piacok is pangtak, annak ellenére, hogy hétfőn a szokásokkal ellentétben a húsvét közeledtével szinte minden üzlet kinyitott. A húsboltok itt a diszkontoknál drágábban mérték a füstölt árut, de láthatóan az 5 ezer forintos kilónkénti árat tekintették a plafonnak, amennyi még elkérhető a valóban szépen formázottt és füstölt sertéscombokért. Igaz, akadt 12 ezerért mangalicasonka is, de mert a közönség érdeklődése középpontjában főként a 4350-4700 forintos szívsonka áll, a kurrens sódar még sokáig lóg majd a húshorgon.

A húsboltok eladói szerint az emberek kivárnak, ahogy közeledik majd az ünnep, nő az érdeklődés. Árleszállításban egyelőre nem gondolkodnak, ennyi az ára - mondják. A tavalyi árhoz képest a mostani 12-15 százalékkal magasabb - ezt indokoltnak tartják.

Drága a tojás, de legalább lesz

A tojás ugyan hatósági áras termék, azaz a kereskedők nem kérhetnek többet érte az üzletekben, mint tavaly szeptember 30-án, de egy tojásért az idén így is csaknem kétszerannyit kell fizetni, mint tavaly húsvétkor. A tojás ára ugyanis tavaly október végére már bőven 100 forint fölé kúszott az év eleji 50 forintról. Novemberben azután a tojás is ársapkát kapott. Így az idén április elején a 10 darabos kiszerelésű, ketreces, M-es és L-es méretű tojás darabjáért átlagosan 85 forintot kértek az élelmiszerláncok, míg tavaly ilyenkor még csak 56, illetve 65 forintot – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adataiból.

A mélyalmos M-es tojás szintén átlagosan 85 forint most, az L-es méret pedig 95 forint. Ezek átlagos ára tavaly húsvétkor még csak 58, illetve 56 forint volt. Hiány viszont nem várható tojásból húsvétkor - szögezte le a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Közleményük szerint a magyarok fejenként 236 darab tojást fogyasztanak el egy évben, azaz összességében a hazai tojásfogyasztás évi 2,3 milliárd darabra rúg. Az év közben szokásos keresletet ki tudják elégíteni a hazai tojástermelők, de a két csúcsidőszakban – karácsonykor, illetve húsvétkor – minden évben behozatalra is szükség van: hazánk önellátottsága 80-85 százalékos. A legkisebb költséggel a ketreces tartás jár, a mélyalmos tartásban ennél 15-20 százalékkal, a szabad tartásban 40-50 százalékkal magasabbak a költségek, a biotartásban pedig a ketrecesnek mintegy duplája.