A magyar energiaszegénység jelentősen meghaladja az uniós átlagot – hívja fel a figyelmet a brit Cambridge Econometrics nevű kutatócég. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. januári tanulmánya szerint a rossz állapotú épületállomány, a nem megfelelő szigetelés és az elavult fűtés miatt a magyar háztartások energiafelhasználásukból fűtésre-hűtésre a 64 százalékos uniós átlagnál jóval többet, nagyjából 72-74 százalékot fordítanak. Ráadásul kevésbé fűtenek megújuló energiaforrásokkal. Nálunk kiemelkedő az 1990 előtt épült családi házak aránya: a lakóépületek közel harmada úgynevezett Kádár-kocka, amelyek fajlagos energiaigénye az új házaké négyszeresét is meghaladhatja.
A Cambridge Econometrics szerint emiatt a pazarló épületek korszerűsítésével nálunk a nyugat-európainál is nagyobb megtakarítás érhető el. Az érintett otthonok jelentős részét a jövedelmük átlag feletti arányát rezsire költő „energiaszegények” lakják. Így viszont nem marad pénzük lakásfelújításra.
Az EU kiemelt figyelmet fordít az energiaszegénység elleni küzdelemre. Ezek a források Magyarország számára is elérhetők. Ennek fejében a szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszert a jövőben kiterjesztik a lakóépületekre is. A cél eléréséig a háztartásokat az általuk kibocsátott szén-dioxid mértékéig megadóztatnák. A kutatóintézet szerint emiatt leginkább a kelet-közép európai háztartások fűtése drágulhat, aminek mértéke 2030-ig akár a 27 százalékot is meghaladhatja. Emellett 2030-ig az épületekre energetikai alapkövetelményeket vezetnének be, illetve energiatanúsítványokon alapuló elvárásrendszert is terveznek.
Mindezen terhek ellensúlyozására Kőműves Zsófia, a Cambridge Econometrics szenior elemzője kiszámítható és átgondolt támogatásokat javasol. A pazarló épületek hitelképes, átlagos jövedelmű lakói esetében nagy segítséget jelenthetnek az adókönnyítések, a kedvezményes hitelek vagy az – akár önerőt is igénylő - állagmegóvási, felújítási, vagy fűtéskorszerűsítési támogatás. Az energiaszegény háztartások esetében hatékonyabbnak véli a szociális alapú, jelképes önerőt igénylő támogatásokat. A legrosszabb állagú ingatlanokat pedig leghatékonyabban alacsony fogyasztású szociális bérlakásokkal lehetne kiváltani. Itt különösen fontos az önkormányzatok és a szociális intézmények bevonása.
A nyomornegyedek és a külterületek mélyszegénységben élő lakói esetében az intézet átfogó válságkezelést javasol. Itt az utcáról utcára haladó felújítás lehet működőképes, ha ez egyáltalán gazdaságosan szóba jöhet. Egy szabályos fűtési rendszer telepítése akár energiafogyasztás-növekedést is hozhat, ám ha ez hulladékégetést vált ki, akkor az így elért légszennyezés-csökkentés mégis hasznos.
Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője Magyarország számára a klímacélok és a szociálpolitika, illetve az épületenergetikai programok és a szegénység-mérséklés összekötését javasolja. Szerinte a zöld szempontok a társadalom széles rétegei számára elérhetővé tehetők. Ilyen stratégiával nem mindig kellene választani a jólét és a fenntarthatóság között – véli.
Hat év múlva jön az adó
Az Unió környezetvédelmi miniszterei tavaly júniusban járultak hozzá, hogy 2027-től a kereskedelmi, 2029-től pedig a magánépületekre is „kiterjesszék a szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszert”. Ez gyakorlatilag adó-jellegű tehernövekedést jelent a háztartások számára. Bár a választási kampány során az elképzelés ellen a Fidesz még élénken tiltakozott – sőt az Európai Parlament hasonló döntése miatt az Orbán-kabinet is kikelt -, a javaslatot végül elfogadták. Igaz, a korábban tervezettnél későbbi bevezetési időpontokról döntöttek. Az új rendszer ugyanakkor bizonyos rászoruló társadalmi rétegekre az EU szerint is róhat túlzott anyagi terheket. Támogatásukra a klímabevételek egy részéből, több tízmilliárd eurós kerettel, úgynevezett Szociális Klímaalapot hoznának létre. Az EU más csatornákon is biztosítana energiahatékonyság-növelési támogatást a hazai lakosság számára. Ezek az összegek viszont az Európai Bizottság és az Orbán-kormány közötti, politikai színezetű viták beláthatatlan ideig nem elérhetők. Bár a kabinet – az EU-támogatások beérkeztét a költségvetésből megelőlegezve – nagyarányú háztáji napelemtelepítési programot indított, szakértők ebből épp az energiahatékonyság-ösztönzést hiányolták. Az Orbán-kabinet így sem korábban, sem most, sem uniós, sem hazai forrásokból mindeddig nem indított a magánlakások energiahatékonyságát célzó, érdemi, vissza nem térítendő támogatási programokat.