Több tucatnyi román soviniszta tüntető bukkant fel a nagykárolyi polgármesteri hivatal előtt, ahol Novák Katalin köztársasági elnök részvételével felavatták Kölcsey Ferenc szobrát. A Transtelex cikke szerint ez a tüntetőket annyira felbosszantotta, hogy már az esemény kezdetét is magyarellenes skandálással várták, elképzelésük szerint ugyanis a magyar államfő bizonyosan hódító útra érkezett, legalábbis fontosnak érezték hangsúlyozni, hogy Erdély márpedig román föld.
Az avató ünnepség jókora, több mint 25 perces csúszással kezdődött, közben a tüntetők kiabáltak, kolompoltak, a szervezők pedig a gyűlölködő hangok elnyomására a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű dalt játszották le a hangszórókon keresztül.
A Transtelex szerint a rendezvény biztosítását rengeteg rendőr és csendőr látta el, a szobor környékét pedig már három órával az ünnepség kezdete előtt lezárták, onnantól kezdve csak alapos ellenőrzés után engedték be a résztvevőket. Novák Katalin és Kovács Jenő nagykárolyi polgármester mellett részt vett az eseményen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, egyházi méltóságok, valamint Pataki Csaba, Szatmár megye RMDSZ-es tanácselnöke is.
Elsőként a polgármester szólalt fel, de a bekiabálásoktól meglehetősen nehezen lehett hallani a lap szerint. Kovács Jenő elmondta, Kölcsey Ferenc ezer szállal kötődik a térséghez, Nagykároly megyei főjegyzője, valamint Szatmár vármegye országgyűlési képviselője is volt, így igenis helye van a városban.
A polgármester után Kelemen Hunor következett, ekkor azonban még intenzívebben folytatódott a magyarellenes ordítozás, mire az avatóra egybegyültek ütemes tapsba kezdtek válaszul. Az RMDSZ elnöke felidézte, hogy a korábbi nagykárolyi Kölcsey-szobrot súlyosan megrongálták, levágták a fejét, a többi részét pedig végül beolvasztották. Kölcsey Ferencet méltatva hangsúlyozta, tudós, költő, irodalomszervező és országos jelentőségű politikus volt egy személyben. Hozzátette, jelmondatát, a „Haza és haladást” a 21. században is követni kell, ez ugyanis a Himnusz szerzőjének öröksége a mai generációknak. A politikus magyar nyelvű beszéde alatt gyakorlatilag végig őrjöngött a román nacionalista csoport, a román nyelvű beszéd elkezdésekor részint elcsendesedtek - jegyzi meg a Transtelex.
Novák Katalinnak a jelen lévő, továbbra is skandáló magyarellenes szélsőségesek ellenére ismét a nyugati liberalizmus veszélye jutott eszébe, mint beszédében fogalmazott, keleti, illetve nyugatról leskelődő, „liberálisnak mondott” veszélyek leselkednek ránk. Isten a világ „huzatos részét” bízta a magyarokra, a magyarság a határain belül „farkasok közt” él, de nem enged a veszélyes ideológiáknak - magyarázta, majd úgy fogalmazott, „ki kell állnunk a közös múltunkért és a közös jövőnkért, mert nemcsak a közös jövőnk, de a közös múltunk is a tét”. A résztvevők ezt követően elszavalták a magyar himnuszt, majd Novák Katalin leleplezte a Kölcsey-szobrot. Ennek végeztével elment ahhoz a kordonrészhez, amely mögött a magyar résztvevők álltak és kezet fogott velük.
A Transtelex felidézi, hogy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester még március 15-én jelentette be, hogy a szobrot Novák Katalin államfő jelenlétében leplezik majd le. Mihai Tîrnoveanu, a Mișcarea Națională (Nemzeti Mozgalom) vezetője pedig már ezt követően kilátásba helyezte, hogy a résztvevők „nem éneklik el a magyar himnuszt és nem állítanak szobrot a magyar himnusz szerzőjének a nemzeti méltóság reakciója nélkül!” (Az nem világos, hogy a méltóságot a hőbörgés pontosan hogyan fejezi ki - a szerk.)
A Győrfi Lajos szobrászművész által készített Kölcsey Ferenc-szobrot a nagykárolyi önkormányzat mellett a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és az Európa-kapu társulás is támogatta.
