;

Népszava;történelem;Lugosi Béla;Tanácsköztársaság;Podcast;

- A vérszívó, a kalapácsos és a tanácstalan köztársaság – hogyan élt az emigrációban a világ leghíresebb vámpírja, Lugosi Béla és a Népszava plakátjának tervezője, Biró Mihály?

A két művész sorsa leképezi a XX. század első nagy magyar értelmiségi exodusát, amikor Tanácsköztársaság leverése után magyar művészek, értelmiségiek tízezrei emigráltak. Itt a Népszava Hol Élünk? 150 című múltidéző podcastsorozatának negyedik része.

A Tanácsköztársaság ügyét a kulturális élet meglepően sok szereplője támogatta: a színész Lugosi Béla proletárérzületű levelet írt a Népszavában, holott előtte nem mutatott érdeklődést a munkáseszmék iránt; a festő Biró Mihály alig készített akár egy új plakátot is, annyira lekötötte a munka ünnepére tervezett felvonulás, az 1919-es „vörös farsang” előkészítése.

Lugosi Bélának, minden idők leghíresebb filmes Drakulájának az útja Hollywoodig vezetett, de lapunk ikonikus, a nemzetközi munkásmozgalom szimbólumává lett vörös kalapácsos emberét tervező Bíró Mihály is külföldön vált igazán elismertté. A két művész sorsa leképezi a XX. század első nagy magyar értelmiségi exodusát, amikor Tanácsköztársaság leverése után magyar művészek, értelmiségiek tízezrei emigráltak.

A Hol Élünk? – 150, a Népszava múltidéző podcastje áprilisi adásában az ő életpályájukról beszélgetünk. Létezik-e egyáltalán proletárművész? Ki volt valójában a híres Kalapácsos munkás? – derül ki az adásból. A műsor vendége Katona Anikó művészettörténész, a várhatóan idén megjelenő Biró-monográfia szerzője és Muszatics Péter filmtörténész, a „Bécs, Budapest, Hollywood” című könyv írója.

Például Fegyir Sándornak, annak a kárpátaljai magyar tanárkatonának az egységét is, aki a lövészárkokban tart órákat az egyetemi hallgatóinak. Itt a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? 33. adása.