„Debrecen azt választotta, hogy befizeti a szolidaritási hozzájárulást és korlátozza a közösségi közlekedést. Budapest másként döntött, inkább járjon a villamos, minthogy extra pénzt fizessenek az államnak – mondta Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes mai szokásos havi háttérbeszélgetésén. Ez egyébként szerinte egyszerű fizikai kérdés is: Budapesten nem fér el több autó, az agglomerációból naponta beáramlókkal együtt telítettek a fővárosi utak. Másrészt a BKV-BKK korábbi jegyár-emelései után rendre csökkent az utasok száma. A jelenlegi városvezetés azonban nem le-, hanem átszoktatni szeretné a fővárosiakat a közösségi közlekedésre, így a túlélőprogram összeállításakor vizsgálták ugyan a bérletárak emelésének lehetőségét, de végül elvetették.
Az első „túlélőprogramos” intézkedések közé tartozik a 16,6 milliárdos hitel felvétele.
Ennek feltételrendszeréről a fővárosi önkormányzat már megállapodott a hitelt folyósító bankkonzorciummal, ha a a közgyűlés elfogadja ezt, akkor engedélyért folyamodnak a kormányhoz, mivel enélkül egyetlen önkormányzat sem vehet fel egy éven túli kötelezettségvállalással járó kölcsönt. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 24 milliárd forintos folyószámla hiteléhez nem szükséges kormányzati jóváhagyás, mivel azt a tervek szerint még idén visszafizeti a cég. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai kormányszóvivői tájékoztatón az erre vonatkozó kérdésre talányosan úgy fogalmazott: „a kormány nem támogatja az önkormányzatok eladósodását”. Az Orbán-kabinet korábban valóban visszautasította a főváros hitelkérelmét, amit járművásárlás okán nyújtottak be.
„ A szándék érthető, csakhogy a kormánydöntések nem támasztják ezt alá. Tavaly két önkormányzat kérelmét – köztük Budapestét – dobta vissza a kabinet, miközben több tucatnyi települését, például Debrecenét támogatta. Így az elutasítás mögött más ok húzódhat – mutat rá Kiss Ambrus, aki ennek ellenére bizakodik, hogy most másként lesz. Erre a pénzre ugyanis nagy szükség van a már elindított, vagy éppen szükségessé vált új beruházások önrészéhez. Az ott felszabaduló forrásokat így működésre tudják fordítani.
A korábbi számításokkal ellentétben a belső átcsoportosításokkal, a cégek további megtakarításaival az előző számítások szerinti nyári végi 76 milliárdból jócskán le tudtak faragni, az új irányszám 41 milliárd forint. A főváros folyószámla-hitelkerete azonban 25 milliárd, tehát még ez is sok.
A főváros éppen ezért eltökélt abban, hogy behajtsa a kormány korábbi ígérvényeit: a Lánchíd felújításra ígért 6 milliárdot és a trolibuszok vásárlására szánt 11 milliárdot.
Egyelőre egyikből sem kaptak egy fillért sem, holott a Lánchíd felújításának utolsó 6 milliárdos részletének felét már ki kellett fizetnie a fővárosnak, így most Budapest hitelez a kormánynak, ami a jelenlegi barátságtalan kamatok mellett nem örvendetes. A trolibuszok is érkeznek, a főváros kénytelen fizetni, miközben az állam az Európai Bizottsággal vívott csatája miatt egyelőre visszatartott uniós források miatt erre se ad pénzt.
Csakhogy Budapestnek most van rá szüksége, hiszen a főváros legnagyobb bevételét jelentő iparűzési adóból származó legnagyobb részlet csak szeptemberben érkezik meg a város számlájára. Addig a májusi IPA előlegbefizetéstől eltekintve mínuszban lesz a főváros, így az állam, ha akarná se tudná leemelni a szolidaritási hozzájárulás összegét. Ez a jelenleg 57,8 milliárdos tétel a közösségi közlekedés működési költsége mellett a második legnagyobb kiadása a városnak – hívta fel a figyelmet Kiss Ambrus.
A főpolgármester-helyettes egyébként Varga Mihály pénzügyminiszter túlélőprogramra írt Facebook-bejegyzésének számait se érti, ugyanis az a főváros mindösszesen 33 milliárd forint állami normatívát kap a közszolgáltatásokra, a tárcavezető által közölt 46 milliárd helyett. Arra kérdésre, hogy a kormány levonhatja-e ebből a támogatásból a szolidaritási adót, Kiss Ambrus azt válaszolta, hogy az önkormányzati törvény szerint nem, hiszen ezt a kötelezően biztosítandó szolgáltatásokra – közlekedés, közvilágítás, víz, csatorna, szemétszállítás – kapja a város. Az IPA összegének Varga által emlegetett emelkedésére meg csak annyit mondott, valósban sok több lehetett volna a bevétel, ha a kormány nem felezi meg a cégek által befizetendő adót. Így viszont 81 milliárddal kevesebb folyt be. Összehasonlításul azt is elmondta, hogy a fővárosi kerületek az állami normatívájuk egyharmadának megfelelő összeget fizetnek szolidaritási hozzájárulásként, miközben nincsenek olyan energiazabáló feladataik, mint például a közlekedés és a közvilágítás, a főváros ezzel szemben 25 milliárddal többet utal vissza, mint amennyit bármilyen jogcímen kap az államtól.
A főváros által indítandó per keresetlevelét még most készítik, de elképzelhető, hogy más hasonló cipőben járó, tehát nettó befizető megyei jogú városok is beszállnak majd a perbe. Erről még folynak az egyeztetések.
