Szentkirályi Alexandra közlése szerint ennek módja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek „20 kategóriába sorolódnak”: a kormányszóvivő ilyen kategóriának nevezte a baromfit, a sajtot, a péksüteményt, a zöldséget, a gyümölcsöt, a felvágottat. Az „érintett kereskedelmi egységeknek” e kategóriákban egy-egy szabadon választott terméket kell az akciót megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal olcsóbban kínálniuk. Az akciókra heti szinten kell kijelölni a termékeket, de a jutányos ár nem vonatkozhat az árstoposokra.
Ezen a ponton a kormányszóvivő kissé furcsa magyarázatba bonyolódott, miszerint ennek oka, hogy „legkésőbb július 1-jétől, tehát ennél várhatóan akár előbb” vezetik be a szabályozást, azaz akkor még életben lesznek az éppen most június 30-ig meghosszabbított árstopok. Azt is elmondta, hogy a részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, de ez az intézkedés várhatóan a jelentős árbevétellel rendelkező élelmiszerláncokat fogja érinteni, a legkisebb boltokra így nem vonatkozik majd.
Az intézkedés vélhetően tehát az extraprofitadóhoz hasonlóan a nagy nemzetközi élelmiszerláncokat célozza. Az ezeket képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György azonban azt mondta lapunknak, semmiféle részletet nem tudnak egyelőre, a bejelentés meglepte őket. Jelezte, a részletek ismeretében tudnak majd osztani-szorozni, hogy ez milyen terhet jelent, a kötelezően akciósan kínálandó termékek ugyanis árbevétel-kiesést okoznak. Vámos György arra is felhívta a figyelmet: a bolti élelmiszer-drágulás fő oka, hogy a legnagyobb költséget jelentő beszerzési árak jelentősen megnőttek. Az élelmiszerek – szeszes italok és dohányáruk nélkül számolt – áremelkedési üteme az ipar átadása, azaz a beszerzés esetében 50 százalék fölé kúszott az elmúlt egy évben, vagyis minden hónapban magasabb volt, mint a bolti drágulás.
A piacgazdaságban szokatlan kormányzati intézkedés oka minden bizonnyal az, hogy a kabinet elégedetlen az infláció mérséklődési ütemével. Ez nem csoda, hiszen az élelmiszer-infláció még mindig hónapról hónapra nő, 40 százalék felett jár,
ami az uniós átlag több mint duplája. Az Orbán-kormány ugyanakkor régóta ígérgeti az inflációs ütem mérséklődését. A már tavaly is gyors ütemű drágulás, azaz a bázishatás miatt ez minden elemzői várakozás szerint előbb-utóbb be is következik. Ezt pedig az árstoprazziákkal, a szintén ismét beharangozott árfigyelő rendszer felállításával és a kötelező akciók előírásával már jó előre úgy igyekszik beállítani a kormány, mintha maga törné le az inflációt. Így nem lenne váratlan az sem, ha a most előírt akciók mellé az árstophoz hasonlóan szintén ki kellene majd tenniük a kereskedőknek a kormány által megszabott kinézetű és tartalmú „tájékoztató” táblákat.
Kérdés, mennyire járnak jól a kötelező akciókkal a vásárlók. Elképzelhető, hogy az üzletláncok emiatt visszább vesznek az egyéb árengedményeikből, vagy – az árstop miatti gyakorlathoz hasonlóan – más termékeik árát emelik meg jobban, hogy így mérsékeljék a kieső árbevételt. Ez akár meg is akaszthatja a néhány termék esetében már elindult ármérséklési hullámot. A másik oldalról viszont az üzletláncok még inkább az olcsó importtermékeket fogják majd felkutatni – a magyar beszállítók és a minőség kárára. Eközben pedig a több mint egy éve bevezetett hatósági árak miatt már amúgy is szenvedő kisboltoktól még inkább elszippanthatják a vásárlókat a nagyobb üzletláncok látványossá tett, kötelező akciói.