Saját, korábbi EU-n belüli szövetségeseitől is egyre inkább eltávolodik oroszpártisága miatt az Orbán-kormány: Orbán Viktor néhány éve még a Karmelitában fogadta azt az észt szélsőjobboldali politikust, aki most azt követeli, hogy vonják meg az uniós forrásokat minden olyan EU-tagországtól, amely nem szerez érvényt a maga területén az Vlagyimir Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsnak - írja a Szabad Európa.
Mint ismert, a magyar kabinet már jelezte, hogy nem hajtják végre a parancsot (igaz, EU-s forrást sem kap egy ideje a kormány).
Az Európai Parlamentben a kényszerdeportált ukrán gyerekek ügye miatt került elő a kérdés, ennek alkalmából több képviselő felidézte, hogy családját a kommunizmus idején a Gulagra hurcolták.
Az EU soros elnökségét ellátó svéd kormány minisztere, Jessika Roswall az ülésen elmondta, a tanács elkötelezett abban, hogy kivizsgálják a háborús bűncselekményeket, Oroszországnak pedig haza kell engednie az elhurcolt ukrán gyerekeket. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke emlékeztetett arra, hogy nem új jelenség a gyerekek elrablása: már 2014 óta megfigyelhető az elfoglalt területek evakuálása címén. Úgy tudni, az elhurcolt ukrán gyerekeket táborokban tartják fogva, ahol katonai és „hazafias” nevelésnek vetik őket alá. Az EB alelnöke leszögezte, minden uniós tagállamnak kötelező végrehajtania a Putyin elleni nemzetközi elfogatóparancsot.
A legerősebb felszólalások a balti országokból érkeztek: a litván Rasa Juknevičienė felszólalásában elmondta, 9 éves volt az édesanyja, amikor családját Szibériába deportálták.
– Akkor azt hazudták a hatalmon lévők, hogy csak prostituáltakat és bűnözőket deportálnak, de a családom fele sosem tért vissza
- fogalmazott. A litván politikus ezért jelezte, hogy az ilyen típusú bűncselekmények nem újak, és mivel a Szovjetunió által elkövetett deportálásoknak sosem lett nemzetközi következménye, a Kreml úgy érzi, ismét megteheti ugyanezt.
A lett Sandra Kalniete felszólalásában elmondta, egészen konkrétan a Gulagon született, családját ugyanis szintén elhurcolták. 6 éves volt, amikor először saját hazája területére léphetett. A Putyin-rezsim pedig most ugyancsak e barbár eszközöket használja - emlékeztetett, hozzátéve, a történtek szerinte azt is igazolják, hogy a Wagner-csoport gyermekgyilkosságokra is parancsot kapott.
Jaak Madison, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselőcsoport észt tagja szintén a sztálini Szovjetunió idején történt deportálásokra tért ki, a jelenre rátérve pedig arról beszélt, hogy a jelenleg ismert 16 ezres adatnál jóval nagyobb számok is keringenek arról, hogy pontosan hány ukrán gyereket hurcolhattak el Oroszországba. Sőt, arról is vannak adatok, hogy az orosz katonák akár hároméves gyerekeket is megerőszakolnak - közölte, majd emlékeztetett:
„Azt hallottuk egyes országokról, hogy nem fogják el Putyint, ha a területükre lép.”
Ezekkel az országokkal szemben Madison szerint gazdasági szankciókat kell alkalmazni, az esetleges uniós támogatásokat pedig fel kell függeszteni. A politikus konkrét példaként Dél-Afrikát említette, ahol a Szabad Európa szerint valóban felmerült a kérdés, ám ők sem voltak annyira kategorikusan elutasítóak az elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban, mint Magyarország. Mint ismert, az Orbán-kormány arra hivatkozva nem hajlandó végrehajtani a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát, hogy bár a parlament ratifikálta a büntetőbíróságot létrehozó római statútumot, azt a Magyar Közlönyben Alaptörvény-ellenességre hivatkozva már nem hirdették ki.
A Szabad Európa emlékeztetett, hogy Jaak Madison éles szavai különösen jelentősek annak fényében, hogy pártja, az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) szintén a Fidesz szövetségesének számít(ott), ő maga pedig a Karmelita kolostorban is vendégeskedett Orbán Viktornál még 2019-ben. Ezért a jobbikos Gyöngyösi Márton és a momentumos Cseh Katalin rögvest fel is hívta az észt politikus figyelmét a sajátos helyzetre.
Az elfogatóparancs persze politikai nyomáson kívül de facto nem sokat jelent, erre más képviselők fel is hívták a figyelmet, mindazonáltal a Fidesz szintén korábbi szövetségesének számító Beata Szydło szintén kijelentette, elfogadhatatlan, hogy „egyesek megpróbálják Putyint tisztára mosni.”
Az EP-képviselők elvárnák, hogy Magyarországon is letartóztassák Vlagyimir PutyintGulyás Gergely: Nem tudjuk letartóztatni Vlagyimir Putyint MagyarországonA vitában a Fidesz részéről Gál Kinga szólalt fel, akinek azonban csak némi dollárbaloldalozásra futotta, mondván, hogy az ellenzék ezt is a kormány lejáratására, a „magyar emberek elsöprő többségének békepárti véleményével ellentétes, háborúpárti álláspontjának hangoztatására használja”. Ezt követően felsorolta a szokásos kormányzati paneleket: Magyarország elítéli az orosz agressziót, Ukrajnának joga van az önvédelemhez, humanitárius segítséget nyújtunk - jelezte, hozzátéve, háborús bűncselekmény nem maradhat kivizsgálatlanul és büntetlenül.
Magyarország megszegi kötelezettségét, ha adott esetben nem tartóztatja le Vlagyimir Putyint