A globális katonai kiadások tavaly tovább emelkedtek, méghozzá 3,7 százalékkal. Ez új csúcsot, összesen 224 ezer milliárd dolláros kiadást jelent. Európában volt a legmarkánsabb a növekedés, legalább 30 év óta nem volt példa ilyen mértékű emelkedésre. Ez elsősorban az ukrajnai háborúnak, de a kelet-ázsiai térségben tapasztalható feszültségeknek is köszönhető. Ez derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Sipri) hétfőn közzétett új adataiból.
A katonai kiadások 2022-ben már a nyolcadik egymást követő évben nőttek globálisan, és messze a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal Európában, főleg az Ukrajna elleni agresszió miatt – írja a Sipri. A legnagyobb költekező továbbra is az Egyesült Államok maradt 877 milliárd dollárral, ami a teljes globális katonai kiadások 39 százalékát jelentik, és háromszorosa a második helyen álló Kína 292 milliárd dolláros költségeinek. Az orosz katonai kiadások mintegy 9,2 százalékkal, 86,4 milliárd dollár körüli összegre nőttek, amivel Moszkva az ötödikről a harmadik helyre került. Az Oroszország által 2022 végén közzétett adatok azt mutatják, hogy a "nemzetvédelemre" fordított kiadások már 34 százalékkal magasabbak voltak, mint a 2021-es költségvetésben, ami arra utal, hogy az ukrajnai invázió sokkal többe került Oroszországnak, mint amire számított – állapította meg Lucie Béraud-Sudreau, a Sipri katonai kiadások és fegyvergyártás programjának igazgatója.
Ukrajna katonai kiadásai 2022-ben elérték a 44 milliárd dollárt. Ez 640 százalékos növekedést jelent, ilyen emelkedést egy év alatt sosem regisztrált a békekutató intézet. Míg a GDP-hez viszonyított katonai kiadások 2021-ben 3,2 százalékot tettek ki, 2022-ben ez már 34 százalékára nőtt.
A közép- és nyugat-európai országok tavaly összesen 345 milliárd dollárt költöttek katonai célra. Reálértéken számítva ez volt az első alkalom, hogy a kiadások meghaladták az 1989-es szintet, amikor véget ért a hidegháború, állapította meg a stockholmi intézet. Az uniós tagországokat illetően a legnagyobb növekedést Finnországban (36 százalék), Litvániában (27 százalék), Svédországban (12 százalék) és Lengyelországban (11 százalék) mérték.
Diego Lopes da Silva, a Sipri katonai kiadások és fegyvergyártás programjának vezető kutatója szerint az egyes országok még várhatóan éveken át magasabb összegeket költenek katonai célra. Sőt, mint mondja, további növekedésre számítanak. A Sipri szerint azonban a globális katonai kiadások 2022-es reálnövekedését még mindig visszafogja az infláció hatása, amely sok országban évtizedek óta a legmagasabb volt. Az inflációval való kiigazítás nélkül a globális összkiadások 6,5 százalékkal nőttek.
A Sipri megvizsgálta az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást is. A jelentés szerint az Egyesült Államok 19,9 milliárd dollár értékű támogatást biztosított Kijev számára, ami a hidegháború vége óta a legnagyobb hozzájárulás, amelyet egy ország egyetlen év alatt egy másik államnak nyújtott. A második és harmadik legnagyobb adományozó az Egyesült Királyság 2,5 milliárd dollárral és Németország 2 milliárd dollárral. Ez a három ország tette ki az Ukrajnának 2022-ben nyújtott pénzügyi katonai támogatás legnagyobb részét. Több mint 20 másik állam is nyújtott katonai segítséget Kijevnek, ezek azonban a Sipri szerint nem tettek közzé részletes számadatokat. A stockholmi békekutatók legalább 30 milliárd dollárra becsülik az Ukrajnának az előző évben nyújtott pénzügyi katonai segély teljes összegét – és ebben nincsenek benne a tényleges fegyverszállítások. A Sipri becslése a pénzügyi hozzájárulásokat, a kiképzési és működési költségeket, az Ukrajnának szállított katonai felszerelések karbantartási költségeit, valamint a további katonai felszerelések beszerzésére irányuló kifizetéseket tartalmazza, de nem foglalja magában az Ukrajnának ajándékba adott katonai felszerelések becsült értékét.
