Bár az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve. A meleg idő következtében korábban indul meg a virágzás. (Hazánkban idén már január 13-án megkezdődött az allergiaszezon.) A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Az Nemzeti Népegészségügyi Központ húsz évre vonatkozóan vizsgálta az égert és a pollenszezon korábbra tolódását állapították meg: 2000-2010 között átlagosan a 46. napon indult, 2010. után pedig már a 25. napon - írja Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfok.hu-n megjelent írásában. A pollenkitettség bizonyos szezonális légzési vírusokkal szemben gyengíti az immunitást. Ha az allergia miatt már gyulladásban van az orrnyálkahártya, akkor könnyebben fertőződik meg. A melegebb idő következtében kitolódik a pollenszezon, az allergén pollenek koncentrációja nő.
A magasabb szén-dioxid koncentráció pedig nem csak közvetlenül (a melegedés által) fejti ki hatását: a növény fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhat, ami több pollent tud kibocsátani.
Az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak.
A klímaváltozás a beltéri penészre is hatással lehet: a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek. Elegendő idővel és súlyossággal a penésznek való kitettség asztmát alakíthat ki, vagy súlyosbíthatja a meglévőt.
A zivatarok is növelhetik az allergiás asztma kockázatát. A zivatarok nyomásváltozást és szelet hoznak – ami kisebb darabokra töri a pollen- és penész-spórákat, így szállításuk és belélegzésük is könnyebb. Több tanulmány is kimutatta, hogy közvetlenül a zivatar előtt vagy alatt az asztmás emberek súlyosabb tüneteket tapasztalnak. Az esővel való kapcsolat összetettebb: általában a meleg, száraz, szeles idő kedvez a szállításnak, de vannak fajok, amik röviddel az eső után bocsátanak ki több spórát a megnövekedett nedvesség miatt.
Szimulációk szerint 2041-2060-ra Európában 33 millióról 77 millió emberre növekszik a parlagfűre érzékenyek száma. A parlagfű allergia egy elterjedt egészségügyi probléma lesz Európa-szerte (Skandinávia, a Balti államok, valamint Spanyolország, Portugália és Írország nagy részének kivételével), olyan területekre is kiterjedve, ahol jelenleg ez nem gyakori.
Az egyik legdominánsabb fa pollen Észak- és Közép-Európában a nyírfa pollen, fő okozója az allergiás náthának. Általánosságban, Európában a nyír pollenre való érzékenység kb. 8-16 százalék között mozog. Az elmúlt pár évtizedben nőtt a pollenmennyiség egyes területeken (ebben a melegedés és a közönséges nyírfa népszerűségének növekedése is szerepet játszhat), valamint a kitettség periódusa is. Svájci adatok szerint (1969-2006) a nyír pollenszezonja kb. 15 nappal korábban kezdődik.
Az allergia fő vezérlői elsősorban nem-klimatikus tényezők (például az urbanizáció növekedése, társadalmi és genetikai tényezők), de az éghajlat megváltozása jelentősen hozzájárulhat néhány allergén növény elterjedéséhez, így a meglevő allergiás megbetegedéseket súlyosbíthatja, és újakat okozhat Európában. A gyógyszerek ugyan enyhíthetik a tüneteket, de ezeknek jelentős anyagi vonzata is lehet: az Amerikai Egyesült Államokban 2008-2013 között az évi gyógyszer-költsége egy asztmás betegnek 3200 dollár volt (ez a jelenlegi árfolyamon több mint 1,1 millió forint).
Mindezek figyelembe vételével elmondható, hogy a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása a klímaváltozás mérséklésével csökkenthető volna.
Hazai pollenszezon
• január-május: fák virágzása (mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán)
• április-július közepe: fűfélék, csalánfélék, útifű
• július közepe-október: parlagfű, feketeüröm, libatopfélék, disznóparéj.
Továbbá meg lehet még különböztetni a szezonalitás nélküli allergéneket, úgymint például a poratkákat vagy az állati szőrt.
