KSH;reálbérek;infláció;statisztika;átlagkereset;

Igencsak megkavarta a kereseti statisztikát a tavalyi fegyverpénz, a KSH nem győz magyarázkodni

A bérek ettől függetlenül is egyre kevesebbet érnek.

Visszaütött a KSH statisztikai bravúrja, amellyel tavaly februárban 31,7 százalékos átlagbérnövekedést számolt ki. Akkor ugyanis a kormány a választások előtt egyszerre fizetett ki hathavi úgynevezett fegyverpénzt, ami jócskán megdobta a tavaly februári átlagkeresetet. A KSH pedig a külön juttatást minden további nélkül beleszámította az átlagbéradatokba. A magas bázis - és a különjuttatás idei hiánya -  miatt viszont az idei februárra csupán 0,8 százalékos bruttó, és 1,2 százalékos nettó átlagbérnövekedést tudott kimutatni a KSH. Ez pedig a rekordinfláció mellett hatalmas reálbércsökkenést eredményezett.

Szokásos havi gyorstájékoztatójában jelzi is a KSH, hogy az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénz. Azt is közölték: ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb. Tavaly februárban ugyanakkor a KSH nem tartotta szükségesnek egy ilyen, extra kilengéstől mentes számítás közzétételét. Akkor csupán annyit jeleztek, hogy a kiugró emelkedéshez a minimálbéremelések mellett elsősorban a fegyverpénz járult hozzá. Ilyen, a fegyverpénztől megszűrt számítást egészen mostanáig nem közöltek, holott az egész tavalyi kereseti statisztikára erősen rányomta bélyegét a teljes munkavállalói létszámhoz képest viszonylag szűk körnek kiosztott hathavi illetmény.

A tavalyi fegyverpénz ráadásul annyira bezavarta a statisztikát, hogy a keresetek reálértékében is óriási zuhanást eredményezett.

Pedig az idén februárra mért 531 200 forintos bruttó átlagbér magasabb, mint a januári 528 ezer forint, az infláció pedig januárhoz képest, ha minimálisan is, de csökkent. Januárban ugyanis 25,7, februárban 25,4 százalékos pénzromlási ütemet mért a KSH. Az év első hónapjában mégis „csak” 7,6 százalékos reálbércsökkenést számolt ki a KSH, míg februárban már 19,6 százalékost. A gyorstájékoztatóban ezen a ponton ismét hangsúlyozza is a KSH, hogy a februári reálkeresetcsökkenésből 11,8 százalékpontot magyaráz a tavalyi fegyverpénz (vagyis a reálbérek valójában „csak” mintegy 8 százalékkal csökkentek). Ezt eddig korábban egyetlen tájékoztatóban sem tartották szükségesnek külön kiszámolni, pedig a tavalyi év reálkeresetnövekedését jócskán megdobta a fegyverpénz.

A tavaly februárra közölt, a gyorstájékoztatóban is közzétett átlagkereset egyébként magasabb volt, mint az idén februárra kiszámolt. Egy éve 546 ezer, most 531 200 forintos bruttó átlagbért mért a KSH. Hogy mégis 0,8 százalékos bruttó átlagbérnövekedést hozott ki a matek, annak okát a módszertani változtatásban kell keresni. Az idei évben ugyanis a KSH már nem csupán a legalább 5 fős cégeknél dolgozó teljes munkaidős alkalmazottak jellemzően magasabb bére alapján kiszámolt átlagot tekintik a fő mutatószámnak, hanem az összes hazai foglalkoztató, napi 8 órában dolgozó alkalmazottainak keresete alapján mért átlagot. Ezt tavaly is mérte a KSH – akkor ebben a körben 526 800 forintra jött ki a bruttó átlagbér -, de még csak kiegészítő adatként szolgált. Az összehasonlítást ugyanakkor értelemszerűen az új módszertan szerint fő mutatónak tekintett mérőszámok alapján végzik el, így jön ki a 0,8 százalékos növekedés.

A reálbér csak az év vége felé nőhet

Az elmúlt évek idősorai alapján az év első hónapjaiban megfigyelt bérnövekedési dinamika gyakran meghatározza az egész évre vonatkozó átlagos ütemet is – jelezte a friss kereseti adatok kapcsán Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője. Hangsúlyozta: jelen esetben érdemes a fegyverpénztől szűrt mutatókkal dolgozni. Ezek alapján az idei év egészében 16 százalék körül alakulhat a bérnövekedés. Az ING Bank tehát továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számol, hiszen elemzőik az idei évre 19 százalékos átlagos inflációt várnak. Virovácz Péter szerint az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a reálbérnövekedés. Kérdés, ez a keresletet és ezáltal az inflációs kockázatokat növeli-e vagy a megtakarításokat. Az elemző úgy véli: inkább utóbbit, mivel a háztartások elmentek a falig a megtakarításaik felélésében, hogy kompenzálják az extrém infláció hatását. A reálkeresetek bővülése ezért inkább a megtakarításokat növelheti majd. Az ING Bank elemzői így tehát kevésbé felfelé mutató inflációs, sokkal inkább lefelé mutató növekedési kockázatokat azonosítottak ezzel kapcsolatban.