Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter előterjesztésére leváltotta a Honvéd Vezérkar főnökét Novák Katalin államfő - derül ki egy, a Magyar Közlönyben kedd délelőtt megjelent rendeletből.
A szűkszavú tájékoztatás nem indokolja, hogy Ruszin-Szendi Romulusznak konkrétan miért kellett távoznia, de a döntés már ma, 2023. április 27-én hatályba lép.
Ruszin-Szendi Romuluszt 2021 június 3-án nevezték ki a Magyar Honvédség élére. Megbízatása hivatalosan 2026. május 31-én járt volna le. Ő minden idők legfiatalabb vezérkari főnöke. 2023. május 5-én lesz 50 éves.
A Magyar Honvédségben Szalay-Bobrovniczky Kristóf nemrég indított el egy fiatalítási hullámot, kéthavi felmentési idővel megszüntetve azoknak a katonáknak a szolgálati viszonyát, akik a 45. életévüket betöltötték és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkeznek.
Alapkérdésekre nincs válasz, és félő, hogy nem feltétlenül a legalkalmatlanabbaktól válna meg a hadseregA Honvédelmi Minisztérium közlése szerint Ruszin-Szendi Romulusz utódának Böröndi Gábor altábornagyot, a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetőjét javasolják. A lövész végzettségű Böröndi 30 éves pályafutása során különböző szintű parancsnoki beosztásokban szolgált a Magyar Honvédségben. Európai, illetve Európán kívüli NATO műveletben is részt vett. Az altábornagy a legszélesebb körű parancsnoki és katonai vezetői háttérrel, valamint NATO-ban szerzett hadszíntéri tapasztalatokkal rendelkező magyar tábornok, volt vezérkar főnök helyettes. Elvégezte az Egyesült Államok és a NATO vezérkari akadémiáját.
Ruszin-Szendi Romulusz komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében. A haza szolgálatát más területen fogja folytatni - olvasható a közleményben.
Nem verték nagydobra, de a Magyar Honvédség parancsnoka Ukrajnába látogatottRuszin-Szendi Romulusz távozása már csak azért is tűnik váratlannak, néhány nappal ezelőtt még Székesfehérváron tárgyalt Cser-Palkovics Andrással arról, hogyan lehet a Magyar Honvédség és a város együttműködését tovább erősíteni. Bő két hete pedig a Hír TV reggeli műsorában fejtegette, milyen tervei vannak még.
Valamiféle törés jele lehet – fűzhwerjük hozzá –, hogy a 2021. augusztusi afganisztáni evakuálásról már ő tett bejelentést, a mostanában zajló szudániról viszont már Szijjártó Péter és az a Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki csütörtök hajnalban úgy fogalmazott,
„az Orbán-kormány a Magyar Honvédség erőforrásaira támaszkodva, a kül- és belügyi tárcával együttműködve”
hozott ki 32 embert a polgárháborús afrikai országból.
