Alapkérdésekre nincs válasz, és félő, hogy nem feltétlenül a legalkalmatlanabbaktól válna meg a hadsereg

Kétesélyes – így öszegezték szakmai forrásaink, hogy milyen hatása lehet a honvédelmi törvény minapi (kormányrendelettel végrehajtott) módosításának, miszerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter innentől saját hatáskörében felmenthet bárkit a honvédségtől 45 éves kor felett, legalább 25 év szolgálati viszony után.

A miniszter a kormánysajtónak a hadsereg megfiatalításával magyarázta a döntést. Úgy tudjuk, ennél biztosabbat az alakulatoknál sem tudnak, így ismereteink szerint csak a jövő héten kapnak a katonák hivatalos tájékoztatást az új rendszerről.

A hadsereg működésére rálátó forrásaink szerint régóta a levegőben volt, hogy szükség lenne a magyar hadsereg tisztikarában a fiatalításra. A tisztikarban mára jócskán eltolódott a korfa, míg az első vonalbeli, harcoló alakulatok fiatalabb katonákból állnak, legfeljebb a vezetői szinten akadnak idősebb katonák, addig forrásaink szerint jókora „vízfej” alakult ki a hadsereg háttérintézményeinél. Kérdés ugyanakkor, hogy szakmailag hogyan lehet végrehajtani egy ilyen fiatalítást. A normális eljárás az lenne, ha az alakulatoknál döntenék el, hogy ki az, aki már nem fér bele a modernizálódó hadsereg kötelékébe, ugyanakkor – állítják forrásaink –

A Honvédszakszervezet tegnap délután közleményben reagált a kormányrendeletre. Ebben az érdekképviselet elnöksége lehetőségként értékelte, hogy a 45 év fölötti és legalább 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkező katonák szolgálati juttatást kaphatnak, ha elküldik őket. Azt pedig kifejezetten üdvözlik, hogy a kormány - ahogy írták - ilyen proaktív módon lépett fel az „idősödő katona-állomány” szolgálati viszonyának megszüntetésében.

– A potenciálisan érintettek számtalan kérdésre nem kapnak egyelőre választ – erről már a Liga Szakszervezet elnöke beszélt a Népszavának. Mészáros Melinda szerint olyan alapvető válaszok nem születtek még meg,

Honvédségi forrásaink szerint egyébként a katonák nem számítanak nagy tömegű elbocsátására. Egyrészt, mert alezredestől felfelé eddig is indoklás nélkül el lehetett küldeni tiszteket, másrészt változatlanul létszámhiány van a Magyar Honvédségnél. Azt viszont hangsúlyozták informátoraink, hogy nem önkéntes távozásról van szó, ezzel a lehetőséggel csak azok élhetnek, akiket a miniszter erre kiválaszt. „A mostani döntéssel a miniszter saját hatáskörébe vonta és felgyorsította a katonaságtól való felmentés folyamatát” – olvasták ki érdeklődésünkre katonák az eddig megjelent híradásokból. A honvédelmi törvény elvileg eddig is lehetőséget nyújtott katonák leszerelésére, ám az sokkal nehézkesebb volt, külön meg kellett indokolni a leszerelést, ami a gyakorlatban leginkább úgy működött, hogy a harcoló alakulatoktól kikeveredő tiszteknek, ha volt jó kapcsolatuk, úgy többnyire találtak valami „nyugisabb” beosztást.