Az LMBTQ-közösséghez tartozók halálos ítéletét vagy emancipációját támogatja a kormány? - ezt a kérdést tette fel Varga Judit igazságügyi miniszternek a DK-s Sebián-Petrovszki László.
Mint ismert, Bencsik András, a kormánypárti Demokrata főszerkesztője még március végén a Hír TV-ben eresztette el azt az értekezést, hogy „van egy jó hírem (...) Ugandában a parlament egy LMBTQ-ellenes törvényt hozott, tehát a bubukat, ha összeházasodnak, kivégzik”. Ezt követően nagy örömmel fejtegette, hogy bár Uganda csak egy ország Afrikában, „ők voltak a legbátrabbak, vélhetőleg a többi is követi őket.”
A DK-s politikus ezzel kapcsolatban írásbeli kérdésében azt közölte, hogy a magyar jog szerint Bencsik András a házasságra lépő melegek kivégzésének ünneplésével „nemcsak gyűlölet-bűncselekményt nem követett el, de a ma hatályos törvények alapján még csak személyiségi jogi per sem indítható ellene az emberi méltóság védelmében. Az idevonatkozó törvényi szabályozás ugyanis csak a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát védi, más kisebbségekét, így a nemi identitásuk vagy a szexuális orientációjuk alapján kisebbségben lévőkét nem.” A DK ezért a Polgári törvénykönyvet akarná módosítani oly módon, hogy a törvény a szexuális kisebbségbe tartozók emberi méltóságát is védje, ennek esetleges támogatásáról kérdezték Varga Juditot.
A miniszter helyett Répássy Róbert államtitkár válaszolt, aki jelezte Sebián-Petrovszki Lászlónak, hogy a Büntető törvénykönyv 332. § c) pontja értelmében már most is 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel - erőszakra vagy gyűlöletre uszít. Répássy Róbert továbbá emlékeztetett, hogy ez a szakasz a 2016. évi CIII. törvény iktatta be a Btk.-ba, amit az ellenzék nem támogatott, tehát ha a DK-n múlna akkor valóban nem lenne büntethető a gyűlöletbeszéd.
Ettől még persze erősen kétséges, hogy Bencsik Andráson kattanna a bilincs a kivégzéseken való örömködés miatt. A 24.hu-nak legalábbis Bátki Pál büntetőjogász korábban azt mondta, hogy a gyűlöletbeszédnek sok esetben nincs valódi szankciója, ugyanis maga az uszítás csak akkor tényállásszerű, ha fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy „a gyűlölet a hallgatóság aktív tevékenységébe megy át”.
A lap egyébként korábban Gulyás Gergelynél is érdeklődött a témában a kormányinfón. Ő úgy válaszolt, hogy a kérdéses ugandai törvényt a lehető leghatározottabban elítélik, Bencsik András okfejtését azonban nem minősítette.
Bencsik András szerint jó hír, hogy Ugandában halálra ítélik a melegeket, ha összeházasodnakGulyás Gergely szerint Orbán Viktor kiállása Donald Trump mellett nem beavatkozás volt, csak baráti gesztus