Nem nőtt tovább a munkanélküliségi ráta márciusban, igaz, nem is csökkent: a KSH februárban és márciusban is egyaránt 4 százalékra mérte az állástalanok arányát. Ez felmérésük szerint 195 ezer főt jelent, ami megint csak lényegesen kevesebb, mint amit a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai mutatnak. A munkaügyi központokban ugyanis márciusban 244 ezer álláskereső regisztrált ténylegesen. Utóbbi adat is minimális, egy százalékos csökkenést mutat azonban. Mindeközben a foglalkoztatottak száma ismét 4,7 millió fölé nőtt: erre tavaly december óta nem volt példa.
Bár a munkanélküliségi ráta 2021 első felében volt utoljára ilyen magas, a számokból az is kiolvasható, hogy az előző hónapokhoz képest emelkedett a munkaerőpiacon aktívak száma. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ez alapján úgy tűnik, hogy továbbra is egyre többen térnek vissza az inaktivitásból és kezdenek aktív munkakeresésbe.
Vagyis az előző hónapokhoz hasonlóan egyre többen keresnek állást olyanok is, akik ezt eddig valamilyen okból nem tartották szükségesnek.
Az év elején ugyanakkor az új álláskeresők még nehezebben tudtak elhelyezkedni, a márciusi adatok viszont már azt sugallják, hogy némi átfutási idővel ugyan, de találnak állást a munkaerőpiacra visszatérők. Az elemző szerint ennek lenyomata lehet az is, hogy ismét 4,7 millió fölé emelkedett a foglalkoztatotti létszám.
Úgy tűnik tehát, hogy azok a szektorok, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek és továbbra is bíznak a jövőben - mert például magasabb a rendelésállományuk, mint egy évvel korábban - képesek felszívni a munkaerőpiacon újonnan megjelenő kínálatot. A hivatalos, háromhavi mozgóátlagos adatok alapján – ez az első negyedévre 0,3 százalékponttal magasabb, 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát mutat - eközben ugyanakkor minimális hullámzás mellett, 2022 közepe óta nagyon lassan és fokozatosan, de trendszerűen emelkedik a munkanélküliségi ráta.
Dráma tehát továbbra sincs a munkaerőpiacon – fogalmazott Virovácz Péter. Szerinte a jelenleg is zajló mini-válságra a vállalatok eltérően reagáltak a megszokottól, nem kezdtek pánikszerű munkaerő csökkentésbe. A megfontoltság is talán annak szól, hogy gyors kilábalásban bíznak, és tudják, hogy az általánosságban jellemző munkaerőhiányos helyzetben sokkal nehezebb lesz visszapótolni az elbocsátott munkaerőt, amikor szükség lenne rá.
A fenti trendekben az ING Bank elemzője nem vár érdemi változást a következő hónapokban sem. Előrejelzésük alapján a magyar gazdaság még 2023 elején is technikai recesszióban lehetett, és ez a második negyedév munkaerőpiaci folyamataira is hasonlóan hat majd, mint eddig. Vagyis az év közepéig folytatódhat a lassú, trendszerű munkanélküliségi ráta emelkedése, és valahol 4,5 százalék közelében tetőzhet a mutató.
A gazdaság fokozatos helyreállása az év második felében kezdődhet meg, így a munkanélküliség érdemi csökkenésére is csak az év vége felé lehet számítani.
Bár a munkanélküliségi ráta 2021 első felében volt utoljára ilyen magas, a számokból az is kiolvasható, hogy az előző hónapokhoz képest emelkedett a munkaerőpiacon aktívak száma. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ez alapján úgy tűnik, hogy továbbra is egyre többen térnek vissza az inaktivitásból és kezdenek aktív munkakeresésbe. Vagyis az előző hónapokhoz hasonlóan egyre többen keresnek állást olyanok is, akik ezt eddig valamilyen okból nem tartották szükségesnek. Az év elején ugyanakkor az új álláskeresők még nehezebben tudtak elhelyezkedni, a márciusi adatok viszont már azt sugallják, hogy némi átfutási idővel ugyan, de találnak állást a munkaerőpiacra visszatérők. Az elemző szerint ennek lenyomata lehet az is, hogy ismét 4,7 millió fölé emelkedett a foglalkoztatotti létszám.
Úgy tűnik tehát, hogy azok a szektorok, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek és továbbra is bíznak a jövőben - mert például magasabb a rendelésállományuk, mint egy évvel korábban - képesek felszívni a munkaerőpiacon újonnan megjelenő kínálatot. A hivatalos, háromhavi mozgóátlagos adatok alapján – ez az első negyedévre 0,3 százalékponttal magasabb, 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát mutat - eközben ugyanakkor minimális hullámzás mellett, 2022 közepe óta nagyon lassan és fokozatosan, de trendszerűen emelkedik a munkanélküliségi ráta.
Dráma tehát továbbra sincs a munkaerőpiacon – fogalmazott Virovácz Péter. Szerinte a jelenleg is zajló mini-válságra a vállalatok eltérően reagáltak a megszokottól, nem kezdtek pánikszerű munkaerő csökkentésbe. A megfontoltság is talán annak szól, hogy gyors kilábalásban bíznak, és tudják, hogy az általánosságban jellemző munkaerőhiányos helyzetben sokkal nehezebb lesz visszapótolni az elbocsátott munkaerőt, amikor szükség lenne rá.
A fenti trendekben az ING Bank elemzője nem vár érdemi változást a következő hónapokban sem. Előrejelzésük alapján a magyar gazdaság még 2023 elején is technikai recesszióban lehetett, és ez a második negyedév munkaerőpiaci folyamataira is hasonlóan hat majd, mint eddig. Vagyis az év közepéig folytatódhat a lassú, trendszerű munkanélküliségi ráta emelkedése, és valahol 4,5 százalék közelében tetőzhet a mutató. A gazdaság fokozatos helyreállása az év második felében kezdődhet meg, így a munkanélküliség érdemi csökkenésére is csak az év vége felé lehet számítani.
Ötnaponta haláleset a munkahelyeken
A jelenleginél lényegesen több munkaügyi hatósági ellenőrzést és hatékonyabb, visszatartó erejű szankciókat követel a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak pénteki emléknapja alkalmából felhívták a figyelmet: Magyarországon tavaly 68 ember halálát okozta a munkahelyeken a biztonsági előírások tudatos vagy tájékozatlanságból adódó semmibevétele. Vagyis havonta 5-6 ember nem tért haza a munkából. Annak ellenére, hogy ez a szám némileg csökkent az előző évekhez képest, még mindig pontosan 68-cal több az elvárható 0-nál – szögezte le Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke. A helyzet mielőbb javítása, a különösen veszélyes munkahelyek biztonságossá tétele érdekében az érdekvédők egy, a szociális partnerekkel közösen kialakított munkavédelmi szakmai program kidolgozását sürgetik, és szorgalmazzák a hatósági ellenőrzések, valamint az ahhoz szükséges felügyelői létszám drasztikus növelését. A munkahelyi kockázatot ma már nemcsak a veszélyes gépek, technológiák és anyagok jelentik, hanem egy egyre gyakoribb jelenség, a rossz munkaszervezés, s az ebből is adódó lelki és szociális tényezők, valamint a higiénés feltételek hiánya – magyarázza a szövetség vezetője.
