devizahitelesek;jogállamiság;Európai Unió Bírósága;devizahitel-szerződések;

Több millió devizahiteles szerződést érinthet az Európai Unió Bíróságának ítélete

Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtöki döntése nyomán ismét fellángolhatnak a devizahiteles elszámolás és kártérítés körüli viták.

Az Unió bíróságához a Győri Ítélőtábla fordult az AxFina Hungary Zrt. (korábban Lombard) fogyasztókkal kötött devizahitel-szerződése miatt. Az kérdezték, hogy ellentétes-e az uniós irányelvvel (93/13, 6.-7. cikk), az az eljárás, amely a szerződésben lévő tisztességtelen feltételek miatt érvénytelennek minősített megállapodást úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a devizát forinttal helyettesíti be, a fizetendő ügyleti kamatot is az érvénytelennek nyilvánított szerződéstől eltérően határozza meg (helyettesíti be); a deviza forint átváltási árfolyamot pedig maximálja. Az iránt is érdeklődnek, hogy van-e jelentősége annak, hogy a tisztességtelennek minősített feltételek visszamenőleges hatályú korrekciójával marad fenn a a felek közötti jogviszony és érvényesíthető-e ez már lezárt szerződések esetében. 

Mint emlékezetes a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság következtében a devizahitelek hatalmas mértékben drágultak, tömegesek voltak a bedőlések. Ezt kiküszöbölendő, 2014-ben törvény született, amellyel az állam beavatkozott a szerződésekbe és forintosította azokat és az árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfelekre terhelte. A kérdések is nagyobbrészt e jogszabály alkalmazhatóságát firtatják. 

Az ügyfél képviseletét ellátó Marczingós László  ügyvéd lapunknak azt mondta, a most született ítéletnek (lásd keretes írásunkat) roppant nagy jelentősége van abban a tekintetben, hogy az irányelvvel, az uniós joggal ellentétesnek minősítette a Kúriának azt a gyakorlatát, hogy a semmis kölcsönszerződéseket többlet tartalmak helyettesítésével érvényessé nyilvánítja.

Ez azt jelenti,

hogy ha bukik a szerződés és nem lehet devizában kiróni a tartozást a fogyasztóra, akkor "csináljunk ebből forintszerződést és tömjük tele többlet kamattal".  

Ha a devizahitel kamata eddig 5 százalék volt, azokból jellemzően huszonöt százalékos forintkamat lett az érvényessé minősítés során. A bíróságok tömegével alkalmazták ezt az eljárást az AxFina szerződéseknél, ezzel olyan hasznot érhetett el a lízincég, ami egyébként a tisztességtelennek minősített szerződésből nem következett volna.  

A döntéssel az Unió bírósága egyúttal minősítette a Kúria konzultációs testületének előírásait is,

ugyanis a bíróságok erre hivatkozva hozták az uniós jog szerint téves ítéleteiket

 - tette hozzá az ügyvéd.

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy milyen rendelkezéseket lehet az eredeti hitelszerződésekbe behelyettesíteni. Ez a devizahitelek rendezésének kulcskérdése is lehet, hiszen az Orbán-kormány 2014-2015 táján éppen arra hivatkozva egységesítette a szerződések átalakítását, hogy ezzel megóvja a devizahiteleseket attól, hogy semmissé nyilvánított szerződés esetén egy összegben kelljen visszafizetni a fennálló tartozást.

A bíróság most kimondta,

hogy lehet ilyet csinálni, de csak akkor, ha a fogyasztó erre igényt tart. 

Az EUB azt is kizárja, hogy - és ez egyéb ítéletekből is következik -, egy tagállam utólagosan alakítson ki szabályt, és ezzel utólag módosítson a szerződéseken. Konkrétan ez azt jelenti,

hogy a devizahiteles törvényekbe az MNB árfolyamok behelyettesítése az uniós joggal ellentétes

- nyomatékosította Marczingós László.

Ezek után kérdés, hogyan ítélhetők meg azok  a bírák, aki lassan tíz éve nem veszik figyelembe az EUB e tárgyban hozott ítéleteit. Nehezen tekinthető függetlennek és pártatlannak - tette hozzá Marczingós László.

Az ítélet érdekessége, hogy

ez nemcsak a Lombard-hitelesekre vonatkozik, hanem minden devizahitelesre, azaz több millió szerződést érinthet. 

A jogerősen lezárt esetekre nem terjed ki a bírósági döntés hatálya, de jogalapot teremthet az állam ellen indított perhez - hangsúlyozta az ügyvéd. Ugyanis a kormány, valamint a parlament döntéseivel mentesítette a bankokat az ilyen esetekben megítélhető kártérítés fizetése alól, így, ha a bíróságok megítélik, azt végül az adófizetők állják majd. 

Az Európai Unió Bírósága határozata

1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

e rendelkezésekkel ellentétes az, hogy a devizában nyilvántartott, de nemzeti pénznemben törlesztett kölcsönszerződést – ha az abban szereplő, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő kikötés tisztességtelen jellege e szerződés érvénytelenségét eredményezi – érvényesnek nyilvánítják, és a fogyasztó említett kikötésből eredő kötelezettségeinek tartalmát az említett szerződés pénznemének és az abban rögzített kamatlábnak a módosítása vagy e deviza maximált árfolyama révén kiigazítják.

2) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését

a következőképpen kell‑e értelmezni:

e rendelkezéssel ellentétes az, hogy a devizában nyilvántartott, de nemzeti pénznemben törlesztett kölcsönszerződést – ha az abban szereplő, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő kikötés tisztességtelen jellege e szerződés érvénytelenségét eredményezi – a megkötésétől a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések nemzeti pénznemre történő átváltásának a nemzeti jogszabály által előírt időpontjáig terjedő időszakban fenntartják hatályában, és az említett kikötést a nemzeti jog általános jellegű rendelkezéseivel helyettesítik, amennyiben a nemzeti jog ilyen rendelkezései nem léphetnek hatékonyan ugyanezen kikötés helyébe a nemzeti bíróság által oly módon végzett puszta behelyettesítés útján, amely nem tesz szükségessé e bíróság részéről az említett szerződésben foglalt tisztességtelen kikötés tartalmi módosításának minősülő beavatkozást.

Kötelezettségszegési eljárás is kilátásban van

Az uniós jog alkalmazása nem erőssége a kormánynak, ami a devizahitelesekről eddig született ítéletek hazai gyakorlatba ültetésénél is tetten érhető. Ezért már 2016-ban kezdeményeztek a Bizottságnál egy úgynevezett pilot-eljárást, amit Marczingós Lászó ügyvéd és csapata most igyekszik átminősíttetni kötelezettségszegési eljárássá. A tárgyalások jelenleg is zajlanak. A bizottság azt is vizsgálja, hogy rendszerszinten milyen, fogyasztókra nézve hátrányos ítélkezés, törvénykezés zajlik Magyarországon. Ehhez adtunk muníciót a fogyasztóvédelemben tevékenykedő kollégáim segítségével - tette hozzá Marczingós László, hozzátéve, hogy ezek alapján nehezen hihető, hogy a kormány sikerrel zárja le Brüsszelben az uniós pénzek visszatartásával járó, most zajló jogállamisági eljárást.