Törő András;
devizahitelesek;jogállamiság;Európai Unió Bírósága;devizahitel-szerződések;
2023-04-28 06:30:00
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtöki döntése nyomán ismét fellángolhatnak a devizahiteles elszámolás és kártérítés körüli viták.
Az Unió bíróságához a Győri Ítélőtábla fordult az AxFina Hungary Zrt. (korábban Lombard) fogyasztókkal kötött devizahitel-szerződése miatt. Az kérdezték, hogy ellentétes-e az uniós irányelvvel (93/13, 6.-7. cikk), az az eljárás, amely a szerződésben lévő tisztességtelen feltételek miatt érvénytelennek minősített megállapodást úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a devizát forinttal helyettesíti be, a fizetendő ügyleti kamatot is az érvénytelennek nyilvánított szerződéstől eltérően határozza meg (helyettesíti be); a deviza forint átváltási árfolyamot pedig maximálja. Az iránt is érdeklődnek, hogy van-e jelentősége annak, hogy a tisztességtelennek minősített feltételek visszamenőleges hatályú korrekciójával marad fenn a a felek közötti jogviszony és érvényesíthető-e ez már lezárt szerződések esetében.
Mint emlékezetes a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság következtében a devizahitelek hatalmas mértékben drágultak, tömegesek voltak a bedőlések. Ezt kiküszöbölendő, 2014-ben törvény született, amellyel az állam beavatkozott a szerződésekbe és forintosította azokat és az árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfelekre terhelte. A kérdések is nagyobbrészt e jogszabály alkalmazhatóságát firtatják.
Az ügyfél képviseletét ellátó Marczingós László ügyvéd lapunknak azt mondta, a most született ítéletnek (lásd keretes írásunkat) roppant nagy jelentősége van abban a tekintetben, hogy az irányelvvel, az uniós joggal ellentétesnek minősítette a Kúriának azt a gyakorlatát, hogy a semmis kölcsönszerződéseket többlet tartalmak helyettesítésével érvényessé nyilvánítja.
Ez azt jelenti,
Ha a devizahitel kamata eddig 5 százalék volt, azokból jellemzően huszonöt százalékos forintkamat lett az érvényessé minősítés során. A bíróságok tömegével alkalmazták ezt az eljárást az AxFina szerződéseknél, ezzel olyan hasznot érhetett el a lízincég, ami egyébként a tisztességtelennek minősített szerződésből nem következett volna.
A döntéssel az Unió bírósága egyúttal minősítette a Kúria konzultációs testületének előírásait is,
- tette hozzá az ügyvéd.
A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy milyen rendelkezéseket lehet az eredeti hitelszerződésekbe behelyettesíteni. Ez a devizahitelek rendezésének kulcskérdése is lehet, hiszen az Orbán-kormány 2014-2015 táján éppen arra hivatkozva egységesítette a szerződések átalakítását, hogy ezzel megóvja a devizahiteleseket attól, hogy semmissé nyilvánított szerződés esetén egy összegben kelljen visszafizetni a fennálló tartozást.
A bíróság most kimondta,
Az EUB azt is kizárja, hogy - és ez egyéb ítéletekből is következik -, egy tagállam utólagosan alakítson ki szabályt, és ezzel utólag módosítson a szerződéseken. Konkrétan ez azt jelenti,
- nyomatékosította Marczingós László.
Ezek után kérdés, hogyan ítélhetők meg azok a bírák, aki lassan tíz éve nem veszik figyelembe az EUB e tárgyban hozott ítéleteit. Nehezen tekinthető függetlennek és pártatlannak - tette hozzá Marczingós László.
Az ítélet érdekessége, hogy
A jogerősen lezárt esetekre nem terjed ki a bírósági döntés hatálya, de jogalapot teremthet az állam ellen indított perhez - hangsúlyozta az ügyvéd. Ugyanis a kormány, valamint a parlament döntéseivel mentesítette a bankokat az ilyen esetekben megítélhető kártérítés fizetése alól, így, ha a bíróságok megítélik, azt végül az adófizetők állják majd.