;

légvédelem;Lengyelország;orosz rakéták;

NATO-hadgyakorlat Lengyelországban – a légvédelem a jelek szerint a nagy készültség ellenére sem tökéletes

- Zavart csend veszi körül a Bydgoszcz városa közelében megtalált „katonai roncs” ügyét

A kormány hallgatása mulasztásra utal.

A közép-lengyelországi Bydgoszcz közelében egy április 24-én egy erdőben lovagló hobbilovas furcsa tárgyat látott, amiről értesítette a rendőrséget. Több napra rá a hatóságok végre kiszálltak – azóta a környéket hermetikusan elzárták. A tanúk nem nyilatkozhatnak, mit láttak, de az oknyomozó újságírók elég pontos leírását adták a történetnek. Megszólalt később a védelmi tárca nevében Tomasz Piotrowski vezérezredes, az összefegyvernemi hadműveleti parancsnokság feje és nyilatkozott Mateusz Morawiecki miniszterelnök is. Mindketten egy tavaly december 16-i nagy orosz rakétatámadásról beszéltek, s megemlítették, hogy egy orosz irányítható lövedék pályáját követte a NATO és még az F-35-ösöket is riasztották. Hogy mi történt ezután? – erről nem szóltak. A lengyel ellenzéki politikusok és a sajtó is figyelembe veszi a háborús állapotokat és az országi védelmével maximálisan szolidáris. Az ügy – ahogy erről a Gazeta Wyborczának nyilatkozott most Radoslaw Sikorski volt külügy- és védelmi miniszter, a Polgári Platform EP-képviselője – már a regnáló kormány jelentős mulasztásairól szól, amelyek az ország biztonságát veszélyeztetik a kormánypárt politikai megfontolásai miatt.

A lengyel katonai szakértők szerint az ukrán energetikai rendszer elleni tavalyi támadáskor az oroszok a Kaszpi-tenger felett köröző hadászati bombázókból is kilőttek manöverező robotrepülőgépeket (cirkáló rakétának is nevezik). A Bydgoszcznál lezuhant eszköz feltehetően a Kh-55 vagy Kh-555 jelzésű, hat méter hosszú és 1200 kg súlyú eszköz. Ez arra készült a nyolcvanas években, hogy 250 kiló-tonna pusztító erejű atomrobbanófejével amerikai anyahajókat semmisítsen meg. Az ukrajnai agresszióban ezeket a régi atomhordozó eszközöket betonfejjel szerelik fel és azért bocsátják ki, hogy ezzel lekössék a légvédelem kapacitását.

A megtalált robotrepülőgép „eltévedt”: ötszáz kilométert repült alacsony sebességgel és kis magasságon Lengyelország légterében, míg becsapódott az erdőben, alig tíz kilométerre a NATO egyik legfontosabb európai kiképző bázisától. 

Ahogy azt a lengyel miniszterelnök is mondta: a riasztott légvédelem nem találta meg az orosz robotrepülőt. Valószínűleg alacsonyan, a rádiólokátorok és a NATO AWACS felderítő gépei számára is láthatatlanul repült.

Nem ez az első eset, amikor „áttéved” az ukrajnai háborúból egy pusztító eszköz. Ez az eset azonban öt hónapja történt, a lengyel hatóságok nem találták meg az orosz rakétát, abbahagyták a keresést és hallgattak róla. Nem tudatták eközben, milyen veszélyt jelenhet. Az eset a NATO fontos törzsterületének nagyfokú kitettségét, a rakétavédelem réseit bizonyítja. Sikorski elsősorban ebben a hallgatásban látja jobboldali-nacionalista PiS-kormány felelősségét. Emlékeztet rá, hogy amikor tavaly november 15-én az ukrán határ közeli Przewodówban két lengyel férfit megölt egy eltéved ukrán S-300 légvédelmi rakéta, a PiS először elutasította, majd csak vonakodva fogadta el a német Patriot rakétavédelmi üteg telepítését lengyel területre. Ez ugyanis nem illeszkedett németellenes retorikájukba. Mariusz Blaszczak védelmi miniszter nagy határozottsággal azzal állt elő, hogy pártjának köszönhetően a lengyel légteret tökéletesen védik. Ez nem felel meg a valóságnak, viszont illeszkedett a PiS választási propagandájába.

Az ügy körüli hallgatás sokatmondó. Az oroszok nyilvánvalóan tudták, hogy elszabadult egy cirkálórakétájuk. 

De hallgattak, 1. mert csak harci sikerekről, illetve az őket ért igaztalan támadásokról beszélnek; 2. mert óvakodnak kiterjeszteni a konfliktust a NATO-ra. Ezt megerősítette Sikorski is. A lengyel kormány is hallgatott, mert az ügy az inkompetenciájukról szólt, a keresés feladása pedig azok életét kockáztatta, akik ráakadhattak volna az orosz fegyverroncsra. Nem tudjuk mennyire vonták be az ügybe a szövetségeseket – feltehetően kevéssé. A tavaly novemberi eset idején kiderült, hogy a nyugati szövetségnek nincs olyan protokollja, amely hasonló esetre vonatkozik – tehát, amikor egy tagállammal szomszédos ország elleni orosz támadás járulékos pusztítása NATO-területet ér. Akkor nagyon megkönnyebbültek a nyugati döntéshozók, hogy eltévedt ukrán és nem orosz (ahogy először hitték) rakéta ölt meg két 60 körüli lengyel férfit.