Ezt nevezik papírformának: ismét eredménytelennek bizonyult Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő kedden késő estig tartó újabb találkozója. Josep Borrell, az EU külügyi biztosa közölte, a feszültség enyhülését célzó tárgyalások még nem vezettek eredményre. Mint mondta, nem tudtak megegyezni arról, hogyan lehetne javítani a helyzetet a szerb többségű észak-koszovói területeken. Ezúttal is sürgette a feleket, hogy jussanak kompromisszumra, és arra figyelmeztetett, minden további eszkaláció alááshatja a kapcsolatok normalizálására vonatkozó, az EU által támogatott megállapodás végrehajtását.
A hosszúra nyúlt újabb találkozó csak megerősítette, hogy zsákutcába jutott a koszovói békefolyamat. Vucic és Kurti ezúttal sem tudtak megállapodni a szerb többségű települések nagyobb autonómiájának biztosítására vonatkozó keretekről. A legnagyobb viták a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opstina) megalakításáról szólnak. Ezek létrejötte biztosítaná, hogy a szerbek visszatérjenek a koszovói intézményrendszerbe, ahonnan tavaly év vége felé vonultak ki. Az ellentét abból fakad, hogy Kurti szerint nem jöhet létre egy a boszniai Szerb Köztársasághoz hasonló „államalakulat”, vagyis nem engedélyezné, hogy a túlnyomórészt szerbek lakta térségben a szerbek túl nagy önrendelkezésre tegyenek szert. Szerinte ugyanis ez aláásná Koszovó államiságát. Kurti nem járul hozzá egy "etnikai hovatartozáson alapuló területi felosztáshoz", magyarázata szerint ez nincs összhangban a demokrácia szellemiségével és a köztársasági államformával. Mint fogalmazott, a találkozón bemutatott, a szerb többségű önkormányzatok nagyobb autonómiájára vonatkozó tervezet nem áll összhangban Koszovó alkotmányával sem. "Nagyon aggódom" – jelentette ki ezt követően Vucic újságíróknak. "Egyértelmű, hogy Pristina nem akarja teljesíteni a kötelezettségeit", tette hozzá.
Azem Vlasi pristinai elemző, volt jugoszláv politikus a koszovói Teve 1 csatorna műsorában annak a véleményének adott hangot, hogy Szerbia nem a kapcsolatok normalizálásában érdekelt, csupán a szerb önkormányzatok megalakításában. Elmondta, a szerb elnök és a koszovói kormányfő kapcsolata már feszültebb, mint az észak-macedóniai Ohridban tartott márciusi találkozójuk előtt volt. Vlasi szerint kizárólag Belgrád hibája, hogy nincs előrelépés a párbeszédben, mert Vucicot „csak a ZSO-k megalakítása érdekli”. Szerb részről ezt nyilván nem így látják, s Brüsszel is nagyobb rugalmasságot várna el Pristinától a szerb önkormányzatok létrejöttét illetően.
Elemzők szerint azonban hiába vált kritikussá Belgrád és Pristina viszonya, hosszabb távon nem kockáztathatják meg a ohridi megállapodás kudrcát, mert ennek súlyos anyagi vonzatai lennének számukra, elesnének az uniós támogatásoktól. Így időhúzásra játszanak, mert egyelőre egyikük sem akarja a nevét adni egy olyan megállapodáshoz, amit hazájukban a közvélemény nem csekély része elutasítana. Az észak-macedóniai üdülőhelyen született 11 pontból álló javaslat egyebek közt egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését írta elő. Ugyanakkor tartalmazta azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget. Ezekből a vállalásokból azonban eddig semmi sem valósult meg.
Sőt, rosszabb is lett a helyzet. Néhány hete helyhatósági választásokat rendeztek Koszovóban, ezt azonban bojkottálták a szerbek, mondván: nem valósult meg a ZSO-k létrehozására vonatkozó követelésük. Csakhogy Belgrádban is egyre többen vélik úgy, hogy a választáson való részvétel elutasítása hiba volt. Belgrád eredetileg alighanem arra számított, hogy Brüsszel sem ismeri el a választást, amin végül a választók alig több mint három százaléka vett részt, ám ez nem így történt. Ugyan az Európai Unió is azt közölte, szerencsétlen helyzet alakult ki a kirívóan alacsony részvétel miatt, nem helyezte kilátásba az eredmény megsemmisítését. Így bekövetkezhet a szerbek szempontjából a legrosszabb forgatókönyv: mivel a voksoláson lényegében csak az albánok vettek részt, így a túlnyomórészt szerbek által lakott négy településnek albán polgármestere lesz. Vagyis a bojkottal a szerbek a saját lábukba lőttek, hiszen így semmiféle hatást nem gyakorolhatnak az események további alakulására.
Mint a Danas belgrádi lap írja, a koszovói szerbek ugyan hajlanának arra, hogy visszatérjenek a koszovói intézményrendszerbe, de ezt Belgrád nem támogatja. Olyan vélekedések is napvilágot láttak, amelyek szerint Vucic személyesen akadályozta meg, hogy a szerbek részt vegyenek az észak-koszovói választáson, mert így akarta nyomás alá helyezni Kurtit. Ezzel ugyanis Brüsszelben azt róhatta fel a koszovói miniszterelnöknek, hogy nem teljesítette az ohridi megállapodás rá eső pontjait, a ZSO-k még mindig nem jöttek létre, ezzel minden felelősséget a koszovói kormányfőre háríthat az időhúzásért.
A brüsszeli megbeszéléseken egy apró előrelépés mégis történt: a két fél vállalta, hogy együttműködik a koszovói háború idejéből származó sírok felkutatásában, hogy azonosítsák az 1998-99-es konfliktusban eltűnt több mint 1600 személy földi maradványait.
A koszovóiak hamarosan vízummentesen utazhatnak az EU-ba