„Letettük a fenyőfát” – e körül az elhangzott vagy el nem hangzott fordulat körül forgott Gyárfás Tamás perének legutóbbi, csütörtöki tárgyalási fordulója a Fővárosi Törvényszéken.
Ügyészségi gyanú szerint Gyárfás Tamás 25 éve Portik Tamást bízta meg Fenyő János meggyilkolásának a megszervezésével, az ügyben elítélt szlovák bérgyilkosnak, Jozef Rohácnak pedig a jelenleg tizenöt éves börtönbüntetését töltő milliárdos maffiózó adta ki a parancsot a merénylet végrehajtására. Az említett fordulatnak, vagyis annak, hogy „letettük a fenyőfát”, azért van jelentősége, mert Portik Tamás állítólag a többi között azzal jelezte a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseiben, hogy a gyilkosságot végrehajtották, és ez volt az egyik, meghatározó hivatkozási alap Gyárfás Tamás meggyanúsításakor is. A tárgyalási forduló kérdése most az volt, hogy bár a fordulat szerepel az NNI-ben a Fenyő-gyilkosság felderítésére hivatott vezető, a 2018. január 6-i NNI-jelentésben, azokon az eredeti hangfelvételeken nem, amelyeket 2018. december 6-án a Farkasréti temetőben Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetéseiről.
Ezeknek a beszélgetéseknek az ötoldalas összefoglalójával és egy összevágott hangfelvétellel két személy 2017- szeptemberében megzsarolta Gyárfás Tamást. Egyikük, az egy hete már kihallgatott D. István most újra elmondta, hogy a „letettük a fenyőfát” nem szerepel az ötoldalas dokumentumban és az összevágott hangfelvételen sem. Társa, az 1. számú tanú elárulta, hogy D. István nehéz anyagi helyzetben volt és sok pénzt remélt Gyárfás Tamástól. A történtek ellenére büntetőeljárás egyikük ellen sem indult.
Az 1. számú tanú D. István és a 4. számú tanú – aki amúgy a Gyüre-gyilkosság vádlottja – állításával ellentétben nem tudott arról, hogy a 4. számú tanúval küldette volna el D. István Gyárfás Tamásnak a hangfelvételt, amelyen a védelem állítása szerint önkényesen kiragadott mondatok szerepelnek. Azt sem tudhatta, hogy a 4. számú tanú 2020. július 13-án azt vallotta, hogy 20 évvel korábban ő már járt egy üzenettel Gyárfás Tamásnál.
A 4. számú tanút korábban a rendőrség már kihallgatta, az arcképét a bíróság összevethette annak a személynek a fotójával, akit Gyárfás Tamás és felesége az NNI-ben egyaránt felismert. A két személy nem is hasonlít egymásra.
A héten az ügyben tartottak egy tárgyalási fordulót. Ekkor, kedden Gyárfás Tamás faggathatta Zsótér Ferencet, a Fenyő-gyilkosság nyomozati felelősét. Azt firtatta, Zsótér Ferenc hogyan nem tudhatott arról, hogy Fenyő János és Gyárfás Tamás 1997. december 16-án megállapodást kötöttek, minden vitás ügyüket lezárták. – Tíz év nyomozás nem volt elég arra, hogy erről tudomást szerezzen? – firtatta Gyárfás Tamás . Nemleges választ kapott.
Ezután Gyárfás Tamás arra kért választ, Zsótér Ferenc számára mi támasztotta alá, hogy a békekötés csak látszólagos volt, hiszen a megállapodáson kívül 1997 februárjában nyilvánosan kezet fogtak. Erre válaszul Zsótér Ferenc azt mondta, számukra már közvetlenül a gyilkosság után Gyárfás Tamás volt a potenciális felbujtó, és ennek alátámasztására keresték a bizonyítékokat. – Nem merült fel, hogy fordítva; a tények alapján keressék a felbujtót? – replikázott erre Gyárfás Tamás.
Volt szó arról is, hogy a 2019. április 17-i, az NNI-ben zajlott kihallgatásán Zsótér Ferenc azt vallotta: Kiss Tibor Zsolt, az úgynevezett kaposvári ügy elsőrendű vádlottja annak idején nem tudta eldönteni, hogy vajon Fenyő János vagy Gyárfás Tamás verette meg annak érdekében, hogy tegyen Gyárfás Tamás ellen vallomást. A tárgyaláson Zamecsnik Péter ügyvédnek arra a kérdésére, hogy Zsótér Ferenc ezt honnan vette, szó szerint azt a választ kapta: – Valószínűleg újságírói történet lehetett. Gyárfás Tamás erre azt kezdte el feszegetni, hogy súlyos, gyilkossági ügyekben egy tekintélyes rendőr vallomása épülhet-e efféle hallomásokra. Kiss Tibor Zsolt a Nap TV Angol utcai építkezésén végzett munkáról állított ki fiktív számlákat. Az ügyben 1997. március 14-én Kaposváron adócsalás miatt vádat emeltek ellene és Gyárfás Tamás ellen is. Az ügyben Gyárfás Tamást jogerősen felmentették, Kiss Tibor Zsoltot viszont elítélték.
Egy kulcsmondat nem szerepel a hangfelvételen, Portik Tamás fenyegetni kezdte a tanútA médiavállalkozó Fenyő Jánost, a tízmilliárdos értékű Vico cégbirodalom tulajdonosát 1998. február 11-én este fél hat után lőtték le, amint a Mercedesében ült Budapesten a Margit körút 4. szám előtti autóforgalomban egy piros lámpánál. Gyilkosa egy Mitsubishiből szállt ki és nyitott tüzet a 43 éves férfira egy Agram 2000 típusú gépfegyverrel. A tizenegy golyóból négy talált, Fenyő János a helyszínen életét vesztette. Ez volt a magyar alvilág háborújának legnagyobb visszhangot kiváltó gyilkossága, az ügyben indított nyomozás azonban éveken át nem vezetett eredményre, így az aktát 2002. február 5-én lezárták, és csak 2005-ben nyitották meg újra Fenyő János pszichológusának, Perczel Tamásnak az egy évvel korábban videón rögzített vallomása alapján. Perczel Tamás a páciense ellenségei között említette Gyárfás Tamást. Amíg Zsótér Ferenc 2023. február 7-én még úgy nyilatkozott, hogy nem nézte meg a Perczel Tamással készített felvételt, most változtatott a korábbi vallomásán, és azt állította, látta a filmet.
Kedden bíróság az Energol-ügyben egykor 12 évre elítélt Radnai Lászlót is beidézte, aki közel kétórás parázs vitát folytatott Portik Tamással és annak ügyvédjével. Portik Tamás a többi között azt állította, hogy Radnai László volt a felbujtója a Fenyő-gyilkosságnak.
Július 6-án az ügyész vádbeszédjével folytatódik a per.