Az infláció már elvitte a januári nyugdíjemelést, sőt a 13. havi ellátást is – fogalmazott lapunknak a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke. Juhász László ugyanakkor hozzátette: az évközi emelést sürgető, április 17-én küldött, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek postázott, de a kormánynak címzett levelére eddig nem érkezett válasz. Az inflációról szóló következő KSH jelentés egy hét múlva aktuális, mint mondta, addig türelmesen vár. De ha a következő napokban sem reagál megkeresésére a kormány, akkor személyesen Orbán Viktor miniszterelnökhöz, az Idősek Tanácsa elnökéhez fordul.
Mint megírtuk, a NYUSZET szerint sürgősen minimum 5 százalékos, visszamenőleges, évközi nyugdíjemelésre van szükség ahhoz, hogy legalább a vásárlóértékét megőrizze az ellátás. A kormány erre az évre 15 százalékos inflációval számolt, ehhez igazította a januári, kötelező emelést is, ezzel szemben a valós infláció 18-20 százalék körül lesz az év egészében. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrég arról beszélt, hogy éves átlagban 15 százalék fölé gyorsulhat a pénzromlás üteme, a Magyar Nemzeti Bank számítása szerint akár 19,5 százalékos is lehet a pénzromlás az év végére.
Juhász László felhívta a figyelmet arra is:
a nyugdíjas infláció magasabb, mint az átlagos, hiszen az idősek, főleg az alacsony nyugdíjból élők, pénzük nagyobb részét a bőven az átlagos infláció fölött emelkedő élelmiszerekre, gyógyszerekre költik.
Így jön ki, hogy a nyugdíjas infláció átlagosan 27 százalék körül volt az év első három hónapjában. Ez pedig magasan a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fölött van, hiszen majdnem a duplája, és az egyenlítésre a 13. havi nyugdíj sem volt képes – mondta. Ez utóbbi ugyanis nem emelés, hanem egyszeri juttatás, tehát nem is lehet emelésnek számítani, de ha mégis megtennék, akkor is az látszik, hogy az egy összegben kapott plusz ellátás egy hónapra elosztva 8,3 százalékos többletet jelent. A 15 százalékos januári emeléshez hozzáadva így is csak 23,3 százalékos a plusz, szemben a 27 százalékos nyugdíjas inflációval.
Matolcsy György, a nyugdíjguru: kis tévedés, nagy szemfényvesztés– Többen írtak már levelet, vagy keresik fel személyesen a NYUSZET-hez tartozó nyugdíjas szervezetek vezetőit, hogy csináljanak valamit, mert hó végére nem marad pénz ennivalóra – mondta Juhász László. Sokan képtelenek kiváltani az összes gyógyszerüket, másoknak a számlák kifizetése jelent gondot. A 13. havi ellátásból többen ezeket az elmaradásokat igyekeztek pótolni, de újra kezdődnek a problémák. Többségében a nők vannak bajban, hiszen sokan élnek férjük halála után egyedül. Mivel a nők ellátása is alacsonyabb, nem kevesen vannak, akiknek a járandósága még a 30 százalékos özvegyi nyugdíjjal sem éri el az átlagnyugdíjat.
Körülbelül 300 ezer idősnek 100 ezer-, míg 600 ezer nyugdíjasnak 130 ezer forint alatt van a havi pénze.
Nekik egyébként egy egyszeri, 50-100 000 forint közötti segélyt kért a NYUSZET még tavaly, de reakció erre sem érkezett a kormánytól – mondta az elnök. Juhász László úgy fogalmazott: egyelőre optimista, azt reméli, hogy a miniszterelnök és kormánya is látja, milyen nehéz helyzetben van sok idős ember, és júniusban már emelt ellátást kapnak.
Farkas András nyugdíjszakértő közben az alacsony inflációjú évekre kitalált nyugdíjemelési módszer haladéktalan megváltoztatását sürgeti. Kijelentette: a nyugdíjakat nem több hónapos késéssel, utólag kell az infláció mértékéhez igazítani, hanem folyamatosan, havi-, de legalább negyedéves emeléssel. Ha mégis maradna a mostani rendszer, vagyis a tervezett infláció mértékéhez kötöttség, akkor az állam viselje ennek kockázatait, vagyis minden évben becsülje felül a várható inflációt. Úgy fogalmazott: ne az idősek hitelezzenek az államnak, hanem az állam a nyugdíjasoknak, akkor is, ha valami csoda folytán a tervezett inflációnál alacsonyabb lenne az év végén mért tényleges pénzromlás. Ez esetben a nyugdíjasok plusz jövedelmét az állam nem vonhatná el, hanem beszámíthatná a következő évi tervezésbe. E szemlélet jegyében idén januárban például nem 15- hanem legalább 19,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat. Szerinte szükség lenne arra is, hogy a legalsó jövedelmi kategóriába süllyedt több százezer kisnyugdíjasnak és más, nyugdíjszerű ellátásra jogosultnak a pénze az átlagosnál nagyobb mértékben növekedjen.
