költségvetés;támogatás;államháztartási hiány;infláció;rezsicsökkentés;

Nincs fék a hiányon, áprilisban újabb 620 milliárd forinttal költekezett túl a kormány

Így az államháztartás hiánya meghaladta a 2709 milliárdot.

A parlament eredetileg 2300 milliárd forintos hiányszámmal fogadta el tavaly a 2023-as költségvetést, ezzel szemben április végén már 2709 milliárd forint volt a deficit, vagyis ezt az értéket április végén már meghaladta. A kormány nem véletlenül emelte fel 3400 milliárd forintra a hiánycélt a költségvetés módosításakor, ám már ennek a 80 százalékát is elérte a deficit, vagyis egyre kétségesebb, hogy  beavatkozás nélkül tartható lesz-e a hiányterv.

A baj nagyságát jelzi, hogy ilyen magas négy havi deficitet soha nem mértek magyar államháztartás történetében.

A Pénzügyminisztérium (PM) rövid közleménye a szokásos kormányzati áradozáson túl, miszerint „a költségvetés minden forrást biztosít a családok védelméhez”, illetve „a kormány a veszélyes nemzetközi környezetben is javítja az egyensúlyi mutatókat”, szinte semmilyen érdemi információt nem közölt. A részletekre még bő egy hetet várni kell, ám

az első háromhavi adatokból az látható, hogy mind a bevételi, mind a kiadási oldalon bajok vannak.

A magas, 25 százalékos infláció ellenére nem érkeznek a bevételek: az áfabevételek messze elmaradnak a várakozásoktól, ami annak fényében nem véletlen, hogy a kiskereskedelem forgalma 13 százalékkal zsugorodott, de a cégek befizetései is elmaradnak a várakozásoktól. A kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idénre, ebből jó ha összejön egy pozitív nulla GDP változás, ám az év első felében még így is 1-2 százalékkal is zsugorodhat a GDP, s ezek a folyamatok mind visszavetik a bevételeket.

Eközben egyes kiadások jelentősen elszálltak: energiatámogatásokra az első négy hónapban már 848 milliárd forintot fizettek ki, sőt már májusban is voltak kifizetések, ám a gázárak esése (ma már egy köbméter földgáz piaci ára 135 forint) az év hátralévő részében tehermentesítheti a büdzsét. Nem ez a helyzet a államadósság finanszírozásával: a kamatok tartósan és számottevően elszálltak, így csak az idén 3000 milliárd forintnyi kamatkiadással számol a kormány, ez a korábbi években elköltött 900-1000 milliárd háromszorosa. A nagyságrendet érzékeltetendő, ez az összeg meghaladja az egészségügy és az oktatás 2800-2800 milliárdos éves kiadási tervét. A nyugdíjakra az idén eddig már 2136 milliárd ment el, de még további kiegészítő nyugdíjemelésre is szükség lesz, ami éves szinten még legalább 200 milliárd forintnyi forrást igényel a rendes kiadásokon felül. A Pénzügyminisztérium arra is utalt a közleményében, hogy az állami vagyonnal való kiadások is nőttek, ami nem más, mint a Vodafone Magyarország megvásárlását takarja, amire több száz milliárd forint ment el, s ez biztos „vigasztalja” a nyugdíjasokat vagy a tanárokat az elmaradt béremelések kapcsán.

Magukra mindig van pénz

Miközben a kormány a tanári béremelések kapcsán az Unióra mutogat, és halogatja a kiegészítő nyugdíjemelést, aközben több száz milliárd forintot költ el olyan célokra, amely a NER-építőipari cégeinek juttat busás megrendeléseket. Egy most megjelent kormányhatározat szerint az Országgyűlés Hivatala 2024-27-re 112,4 milliárd forint értékben adhat megrendelést a Kossuth téri Igazságügyi Palota (ex-Néprajzi Minisztérium, ex-Kúria) valamint a vele szomszédos Agrárminisztérium épületének felújítására. A keret nem azt jelenti, hogy ez a felső határa a tatarozás költségeinek, hanem már most ennyit költhet az Országgyűlés. További kormánydöntésekkel ez az összeg – az állami beruházásokra jellemző módon – akár a duplájára is hízhat. Az idei költségvetésből ezen felül Kövér László hivatala 14 milliárd forint plusztámogatást is kap. A pénzt az Országgyűlés a Steindl Imre-program sokadik felvonására költheti, ami praktikusan a Kossuth téri épületek renoválást takarja.