államháztartási hiány;infláció;gazdasági növekedés;konvergenciaprogram;

Nem jött ki a matek, az Orbán-kormány inkább megemelte a hiánycélt

Nem módosított a kabinet a 2023-as 15 százalékos inflációs előrejelzésén a most elkészült Konvergencia Programban, emelte viszont a hiánycélt.

Az Orbán-kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a Konvergencia programot (KP), amely meglehetősen optimistára sikeredett. A kabinet továbbra is kitart amellett, hogy idén elkerüli a recesszió magyar gazdaságot, sőt a gazdasági növekedés előrejelzésük szerint elérheti 1,5 százalékot. Ezzel szemben ma már a független elemzők plusz/mínusz 0,5 százalékos GDP változást várnak, vagyis praktikusan nulla növekedést valamilyen előjellel. Az inflációs prognózis még bátrabb: a kormány továbbra is tartja 15 százalékos harmonizált fogyasztó árindex tervet, ez gyakorlatilag megegyezik a korábbi 14,5 százalékos „költségvetési” inflációs prognózissal. Teszi mindezt a kormány akkor, amikor az első negyedévben sem csökkent magyar árindex 25 százalék alá. A kormánytól független elemzők ma már idén 17-19 százalékos pénzromlást várnak.

A konvergencia (felzárkózási) program meglehetősen ingatag makropályára épül, ez már önmagában kockázat. Ennél egy fokkal rosszabb hír, hogy maga a program nem utal arra, hogy miként is juthatna ki az ország abból a növekedési válságból, amibe az elmúlt bő egy évtizedben az Orbán-kormány az országot vezette, miközben a környező, korábban mögöttünk levő nemzetek (Horvátország, Románia) fejlettségi mutatókban sorra beérik a magyar gazdaságot. A KP mellett a kormány – más uniós tagállamhoz hasonlóan – készített egy Nemzeti Reformprogramot is, amely a már meghozott és a várható kormányzati intézkedéseket taglalja, ám ezt a dokumentumot a nem hozták nyilvánosságra. A kormány az adópolitikában sem tervez érdemi változást, az adóbeszedés hatékonyságának növelésére és az adóadminisztráció egyszerűsítésére törekszik, további adóemelésekről, csökkentésekről nem szól.

A növekedés forrása a helyreálló lakossági fogyasztás, ennek érdekében a kormány a közszférában béremeléseket ígér: két lépcsőben - 2023. július 1-jével, majd 2024. március 1-jével – az ápolók fizetése is tovább emelkedik, a tanári béremelést továbbra is az uniós források megérkezéséhez kötik, a rendőrök és a katonák 2024. januárjában számíthatnak további illetményemelésre. A kormány összességében 2023-ban 15,5 százalékos (bruttó) béremelkedéssel számol, ami a tervezett inflációval korrigálva, vékony – fél százalékpontos - reálnövekedést jelentene. Ugyanakkor a jóval reálisabb 17-19 százalékos pénzromlással számolva ez már érzékelhető, 2-4 százalékos reálbércsökkenés lenne. A kormány emiatt azzal is számol, hogy éves átlagban alig, 0,1 százalékkal csökkennek a lakosság fogyasztási kiadásai, ez meglehetősen optimista prognózis az év elején mért 10 százalékos kiskereskedelmi forgalomcsökkenéssel összevetve. Vagyis a kormány csodát vár, mással nem magyarázható ez kedvező makrogazdasági összkép.

Az inflációban is kedvező folyamatokat vár/ígér a kormány: márciusban a drágulási ütem még 25,2 százalékos volt, ez fél százalékponttal alacsonyabb a januári csúcsnál. Az élelmiszer- és energiaárak mérséklődése, az MNB szigorú monetáris politikájának, valamint a „kormány árakat fékező intézkedései nyomán" folytatódik az infláció csökkenése - közölte a Pénzügyminisztérium. Az árstopokat 2023. június 30-ig meghosszabbította a kormány és kötelező heti akciókat ír elő az élelmiszerüzleteknek. Ezenkívül online árfigyelő rendszert vezetnek be  - írják Brüsszelnek. A növekvő ártranszparencia, a fogyasztói árak összehasonlíthatósága fokozhatja a versenyt, ami árleszorító hatással bír – magyarázza a kormány. Ezek eredményeként az év első felében még lassabb lehet a mérséklődés, azonban a második félévre gyors ütemű csökkenés bontakozik ki, amelynek eredményeként az infláció év végére várhatóan egy számjegyűre mérséklődik – olvasható a programban. Az idén tehát a kormány 15, 2024-re 6 százalékos inflációval számol és szerintük 2025-re elérhetővé válik a három százalékos inflációs cél.

Nagy bajok vannak a költségvetésben 

Az optimista makrópálya ellenére a kormány kénytelen volt megemelni az idei és a jövő évi hiánycélt is. Az első negyedévben 2089 milliárd forintot, az egész évre tervezett összeg 61 százalékát érte el a hiány, ami jelzi, hogy nagy bajok vannak a költségvetésben is. A gazdaság visszaesése a vártnál rosszabb helyzetbe hozta az államot is, az adóbevételek elmaradnak a vártól a magas infláció ellenére is, míg a kiadások a vártnál magasabbak. A kormány magyarázata szerint a 2023-as költségvetés tavaly tavaszi tervezésekor az alapul szolgáló makrogazdasági előrejelzés az akkori elemzői várakozásokkal összhangban volt, de az energiaellátási bizonytalanságok, piaci turbulenciák és ármozgások miatt az év második felében nem várt módon nőttek a költségvetés kiadásai. Ezzel szemben az az igazság, hogy a 2023-ra tervezett 4,1 százalékos növekedés és 5,2 százalékos inflációs prognózis már tavaly tavasszal is irreális volt, mi több hiba volt a 2023-es költségvetést a parlamenttel elfogadtatni pár hónappal az ukrajnai háború kitörése utána. Ezt ékesszólóan bizonyítja, hogy a 2023-as költségvetési törvényt alapjaiban módosította a kormány tavaly decemberben.

A kabinet eredetileg idénre 3,5 százalékos GDP-arányos hiányt célzott meg, ezt most 3,9 százalékra emelte, míg a jövő évi deficit célt is 2,9 százalékra módosította. Ez utóbbi még épp megfelel a korábbi maastrichti kritériumoknak, ám nem tudni, ez a szám mennyire megalapozott. A kormánynak jövőre már ki kellene vezetni a különadókat, ami önmagában ezer milliárdos mínuszt – a GDP 1,2-1,3 százalékát - jelentené. Ennek ellentételezése nem látható a meghozott intézkedések között, így a jövő évi deficitcél megalapozottsága ingatag lábakon áll, vagyis a hiánycél eléréséhez vagy a különadók megtartására és/vagy a kiadáscsökkentésre lesz szükség. Ugyanakkor a kormány vállalta a különadók kivezetését az uniós pénzek megszerzésnek előfeltételeként, vagyis ha maradnának a különadók, azzal az uniós támogatások 2024-es lehívását veszélyeztetné a kormány – amely újabb finanszírozási problémát jelentene. A programban ismertetett számok szerint a kormány azzal számol hogy megszületik végre a megállapodás covid utáni uniós Helyreállítási alap pénzügyi forrásairól, sőt azokból már idén is kapna az ország, de igazán jelentős lehívásokkal csak 2024-re számolnak. Más kérdés, hogy ezen optimizmusnak mennyi a realitása, bár az elmúlt hetek Brüsszeli hírei szerint most már tényleg látótávolságon belülre került az alku lehetősége, így a támogatások lehívása.