Felmerülhet, hogy Rákay Philip bennfentes információk alapján jutott ahhoz a rácalmási ingatlanhoz, amelynek egy részét a Hankook vette meg

Erről beszélt lapunknak Szabó Zsolt dunaújvárosi alpolgármester, aki hatósági vizsgálatot sürget.

Szabó Zsolt, Dunaújváros DK-s alpolgármestere szerint meg kell vizsgálni, hogy Rákay Philip milyen információkra alapozva vásárolta meg azt a 42 hektáros, rácalmási ingatlant, amit a Hankook gumiabroncsgyár kíván megvásárolni, hogy ott új üzemet építsen. Dunaújváros ellenzéki összefogású városvezetése korábban arról értesült, hogy Rákay ingatlanján esetleg egy akkumulátorbontó üzem épülne, s ez ellen a közgyűlés szót emelt, mivel egy ilyen létesítmény a városuk szomszédságában komoly környezeti veszélyforrást jelentene. Erről Szabó Zsolt április végén sajtótájékoztatót is tartott, amire Rákay a Facebookon azt válaszolta, hogy szó sincs bontóüzemről, a 42 hektár egy részét a Hankook vette meg, a maradékra pedig elővásárlási jogot szerzett a gumigyár.

Az üzleti életben jól boldoguló médiaszemélyiség bocsánatkérésre szólította fel az alpolgármestert, és lekezelőn minősítette őt, így megkapta a képességtelen, a béna, a dollárcseléd és a lúzer jelzőt. Szabót megkerestük az ügyben, s az alpolgármester nem akadt ki televíziós műsorvezető szavain, inkább azt hangsúlyozta, hogy Rákay viszont cseppet sem látszik lúzernek, sőt, úgy tűnik, hatalmasat szakíthatott a telekeladáson.

– mondta lapunknak Szabó Zsolt. – Rákay a telket 2022 nyarán vette meg az OTP ingatlanalapjától, elképzelhető, hogy a Hankook terjeszkedési szándékáról már tudtak belső körökben, és ez jutott el Rákay fülébe a kormányhoz közel álló közvetítőkön keresztül. Így szerinte meg kellene vizsgálnia az illetékes hatóságoknak, hogy tudhatott-e Rákay a Hankook szándékáról, amikor megvette a rácalmási telket, és lehetséges-e az, hogy az OTP ingatlanalapja viszont nem értesült erről a tervről. Azt egyébként a dunaújvárosi városvezetés nem tudja, hogy mennyiért vette és adja el Rákay a 42 hektárt, de az általunk megkérdezett ingatlanszakértők szerint

A rácalmási akkubontóról szóló – egyelőre cáfolt – értesülés arra is felhívja a figyelmet, hogy egy ilyen üzemet (és persze egy akkumulátorgyárat is) a közelben élők elemi elutasítással fogadnak. Pedig nem kérdés, hogy a nagyüzemi méretű akkubontók építése előbb-utóbb Magyarországon is elkerülhetetlen.

Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője nemrég az Alfahírnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „az akkugyártás lesz a jövő olajipara” és hazánk jól áll ebben a versenyben, hisz ha minden terv megvalósul, akkor az európai elektromos autók által igényelt akkumulátorok ötödét Magyarországon fogják előállítani. Kaderják beszélt arról is, hogy az Európai Unió várhatóan ebben az évben fogadja el azt az új akkumulátor-rendeletet, ami garantálni akarja, hogy egy ilyen termék „élete” – a gyártástól az újrahasznosításig – folyamatosan követhető legyen. Az akkumulátoroknak valamiféle útlevele lesz, s ez által bennük levő anyagokat nyomot lehet követni, s a rendelet újrahasznosításra ösztönzi majd a gyártókat. Kaderják megemlítette, hogy a gödi akkumulátorgyár inkább egy gyógyszergyárhoz hasonlít, mint egy múlt századi vegyipari üzemhez, hisz ott az emberek fehér ruhában dolgoznak, miközben a termelés üveg mögött robotizált, digitalizált technikával folyik.

Az előbbiek ellenére Gödön is sokan aggódnak amiatt, hogy nem jut-e ki a környezetre káros anyag a Samsung hatalmas üzeméből. Ezt erősíti a városi képviselőtestület LMP-s tagja, Fülöp Zoltán is. Tőle megtudtuk, hogy a Göd-Ért Egyesület a lakossági kutakból mintát véve ellenőrzi, hogy nem jut-e mérgező anyag a talajvízbe. Arra viszont nincs eszköze az egyesületnek, hogy azt kontrollálja, jut-e a gyárból káros anyag a levegőbe. Mindamellett Fülöp Zoltán hangsúlyozza, hogy a gödiek akkumulátorgyár iránti elfogadókészségén sokat rontott, amikor a 6000 embert foglalkoztató nagyüzemet a kormány különleges gazdasági övezet részévé tette 2021-ben, s ezzel az vállalkozás iparűzési adóját elvették Gödtől és odaadták Pest megyének. Addig évi 4-5 milliárd forint bevétele volt a gödi önkormányzatnak a Samsung miatt, azóta 200 millió évente. Az átsorolás – vélhetően – azért történt, mert Gödön az ellenzék nyerte a 2019-es választást. Így a gyár okozta potenciális veszély és a kellemetlenségek megmaradtak a gödieknek, az ezért kapható kárpótlást viszont elvették a város 21 ezer polgárától.