Republikon Intézet;

Az ellenzék nem tudta összeszedni magát a tavalyi választási vereség óta, a Fidesz viszont stabilizálta helyzetét

„Egészen borzalmasan állunk” – hangzott el egy ellenzéki politikustól a Republikon Intézet csütörtöki rendezvényén. A nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel meglepő kijelentést tett a Fideszről.

Az ellenzék nem tudta összeszedni magát a tavaly tavasszal elszenvedett választási vereség óta. A Fidesz viszont stabilizálta helyzetét. Bár a peremszavazóit a kormánypárt elvesztette, törzsszavazói nem fordultak el tőle – értékelt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégia igazgatója a budapesti Magvető Caféban tartott fórumon.

Böcskei Balázs, az Idea Intézet kutatási igazgatója arra a megállapításra jutott: illúzió lett volna azt gondolni, hogy a választás utáni egy évben jelentősen növekedhet az ellenzéki pártok népszerűsége. Egyelőre az is kérdés, hogy kinek kellene kivel összefognia.

A politika egyértelmű ismérve a támogatottság, a jelenlegi ellenzéki struktúra fenntarthatatlan

 – utalt Böcskei Balázs az alacsony népszerűségű, egy-két százalékos pártokra.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője úgy vélte, a Fidesz egy erős mozgósító kampánnyal még az elveszett szavazóit is visszaszerezheti. A Mi Hazánk megerősödésével – mondta – részlegesen visszaállt az úgynevezett „centrális erőtér”, ami kedvező pozíció a Fidesznek. Tavaly a „rezsicsökkentés átalakítása” és a magas infláció kockázatot jelentett a kormány számára, de a Fidesznek sikerült „elhitetnie, elfogadtatnia”, hogy a válság külső eredetű.

Továbbra is hiányzik az ellenzéki alternatíva – állapította meg Mráz Ágoston Sámuel. A Demokratikus Koalíciónak ugyanakkor adott egy piros pontot. A DK szerinte jól ismerte fel, hogy Gyurcsány Ferenc személye miatt a párt üvegplafonba ütközik, ezért nem a kereslet bővítésére, hanem az ellenzéki kínálat szűkítésére építette stratégiáját.

A Momentumnak – folytatta – minden esélye megvolt, hogy az ellenzék egyik pólusává váljon, ennek ellenére kudarctörténet, amit látunk. 

A Jobbikot már eltemették az elemzők, Gyöngyösi Márton vezetésével azonban – immáron Jobbik-Konzervatívokként – esély látszik a párt növekedésére. (Böcskei Balázs szkeptikus volt ebben e tekintetben.)

Závecz Tibor, a Závecz Research alapítója, ügyvezetője megjegyezte, hogy a hátrányok mellett előnyei is vannak az ellenzék sokszínűségének.

Ami az ellenzékből nagyon hiányzik: a Fidesztől eltérően nem tud érzelmi azonosulást teremteni a szavazókkal. 

A legtöbb ellenzéki pártban „permanens vezetési válság” van. Felméréseire hivatkozva Závecz Tibor elmondta, hogy Budapesten és a nagyvárosokban az ellenzéki pártok megítélése rosszabb, mint a hozzájuk tartozó politikusoké. A Fidesz esetében pont fordítva: a párt megítélése jobb, mint a fideszes önkormányzati politikusoké.

Virág Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy kutatási adataik alapján az ellenzéki választók az ellenzéki együttműködés részének tekintik az egy-két százalékos pártokat is. Böcskei Balázs fenntartotta azt a véleményét, hogy túl sok az ellenzéki párt. Ha a felmérések során másképpen teszik fel a kérdést, akkor az az eredmény jön ki, hogy az ellenzéki szavazók szerint kevesebb ellenzéki pártra lenne szükség.

A legerőteljesebb reakciót – felhördüléssel vegyes nevetést – Mráz Ágoston Sámuel váltotta ki a közönségből, mégpedig azzal a kijelentésével, hogy a „Fidesznek háromszor sikerült pénz nélkül választást nyernie”. A Nézőpont Intézet vezetője nem árulta el, hogy melyik három választásra gondolt, és mit takar az a megfogalmazás, hogy „pénz nélkül”.

Második körben a pártok képviselői következtek. Az ellenzék rosszabb állapotban van, mint korábban volt, az MSZP tartja frontvonalait – kezdte Kunhalmi Ágnes (MSZP). A DK járja a vidéket, nő a párt támogatottsága – számolt be Arató Gergely (DK).

Gelencsér Ferenc (Momentum) két ellenzéki pártot nevezett meg, amelyik „valódi politikai cselekvést végez”: az egyik szerinte (nem meglepő módon) a Momentum, a másik a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). Gyöngyösi Márton (Jobbik-Konzervatívok) a jászberényi időközi választás tapasztalatai alapján ismét hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek pártlogók nélkül kellene indulnia az önkormányzati választásokon. Kovács Gergely (MKKP) jelezte, hogy jobban szereti, amikor nincs választás. Szabó Tímea (Párbeszéd) az ellenzék helyzetét így minősítette: „egészen borzalmasan állunk”. Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy pártja a szimbolikus ügyek helyett a valódi problémák megoldására koncentrál.

Vitát váltott ki Gelencsér Ferenc hozzászólása, aki szerint az ellenzéknek az utcán a helye, az ellenzéki pártoknak akár a könnygázt és a megveretést is vállalva kell megmutatniuk a választóknak, hogy kiállnak értük. A többiek arra hajlottak, hogy az ellenzéki politizálásban a parlamentnek is megvan a maga szerepe. Azzal az MKKP kivétel mindegyik párt egyetértett, hogy az önkormányzati választásokon „együttműködési kényszer” van. Ennek formáin hónapok óta dolgoznak – mondta Csárdi Antal konkrétumok említése nélkül.

A rendezvényt a kutyapárti Kovács Gergely zárta: „Nem irigyellek benneteket, hogy ilyen beszélgetéseken töltitek az időtöket”.