konferencia;gyógyítás;digitalizáció;

Bővülő adatvagyon és a mesterséges intelligencia integrálása jellemzi az egészségügy digitális jövőjét

- Virtuális kórházak, digitális betegek

A nem is olyan távoli jövő kórházaiban arcfelismerő rendszerek, robotok, 3D nyomtatók és mesterségesintelligencia-alapú betegségelőrejelző eszközök segítik majd a gyógyítási folyamatot. Személyre szabott módszerekkel – többek között a teljesen digitális páciensutak kialakításával – pedig új dimenziók válnak elérhetővé a betegségmegelőzésben is.

A Tel Aviv Sourasky Medical Centerben az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tettek, hogy az egészségügyi ellátási folyamatokat teljesen digitalizált alapokra helyezzék, és a jövőben virtuális kórházként képesek legyenek kiszolgálni a betegek igényeit. A kórházban bevett gyakorlat a 3D nyomtatás, a virtuális és kiterjesztett valóság használata a műtőkben, a mesterséges intelligencia (AI) által végzett kórlapkészítés, vagy éppen az arcfelismeréssel támogatott betegfelvétel és -elbocsátás. Az egészségügyi szakemberek szerint ez a jövő, és ezt erősíti meg az izraeli szolgáltató részéről Dr. Esther Saiag, az orvosi rendszerek üzemeltetéséért felelős igazgatóhelyettes is, aki ezekről a best practice megoldásokról számol majd be május 17-én a 2. Digital Health Essential című egészségipari konferencián.

A tel-avivi intelligens kórházat a következő évtizedekben valószínűleg százával követik majd hasonlók világszerte, az egészségügy elkövetkező éveit ugyanis egyértelműen a digitális fejlesztések határozzák majd meg. 

Digitális alapú, de 100 %-ban egyéni

Itthon is fontos mérföldkövek előtt állunk. Az ESZFK mint az egészséginformatikai irányítási rendszeren belül a megvalósításért felelős szervezet, integrációs, adatfeldolgozási, valamint a központi szolgáltatások biztosítása és szolgáltatási feladatain túlmenően támogatja az ágazatirányítási rendszer működtetését, a központi egészséginformatikai igények összegyűjtését, elemzését és műszaki megvalósítását – emeli ki Tolnay Roland ügyvezető.

A jövőbeni fejlesztési célok között továbbra is alapvető az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fejlesztése, működtetése, amelynek során új folyamatok és technológiák épülnek be a rendszerbe. Ez egyszerre jelenti újabb betegellátási folyamatok digitalizálását, a járó- és fekvőbeteg-ellátás kiterjesztett támogatását, a bővülő adatvagyon fejlesztését és kiaknázását. A lakosság felé pedig a személyes hozzáférés eszközrendszerének bővítését, és az egyre szélesedő telemedicina szolgáltatásokat. A tervezett projektek fókuszában az ellátási folyamatok digitalizálása mellett a jó minőségű adatok előállításának és kiaknázásának eszközrendszere áll. Prioritás a strukturált ellátási dokumentáció kialakítása és kiterjesztése, az ellátási adatok tömeges feldolgozhatóságát biztosító adatközpont kialakítása, valamint a mesterséges intelligencia eszközrendszerének integrálása is.

Világtrend mára az is, hogy exponenciálisan növekszik a keletkező egészségügyi adatok mennyisége és összetettsége, Európában azonban még mindig csak formálódik a digitális technológiák használatára vonatkozó szabályozás. Fontos feladat meghatározni a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence: AI) helyét és szerepét egy olyan környezetben, ahol a technológiai potenciál jelenleg jóval megelőzi a felhasználási lehetőségeket, miközben a jogszabályok jókora lemaradásban vannak – véli Dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióért felelős vezetője.

Az új megoldások alkalmazásával mérsékelni lehet a felesleges feladatok mennyiségét, vagy növelni a klinikai hatékonyságot például a diagnosztikai képek gyors elemzésével, vagy a szükséges szakszemélyzet létszámának prognosztizálásával, de az AI pénzügyi területen is képes támogatni az egyensúly megtartását.

Néhány éve még nem gondoltuk volna, hogy genetikai vizsgálatok alapján pontosan meghatározható, milyen ételek feldolgozására alkalmas a páciensek szervezete, melyek számukra a valóban hatékony gyógyszerek, és milyen betegségek kialakulására lehet esélyünk a legnagyobb valószínűséggel.

Veszélyes vizeken

Egészségügyi adatok mára gyakorlatilag csak a digitális térben keletkeznek, és a korszerű gyógyítás a hálózatba kötött eszközök sokaságát használja, ezért a szenzitív információk különösen nagy veszélyben vannak. Az egészségügy mint kritikus infrastruktúra folyamatosan a kibertámadások középpontjában áll, amint azt tapasztalták az IT-szakemberek a Covid-járvány alatt, de az orosz–ukrán háború kitörése óta is rengeteg az új eset. Védeni kell az egyént, a vállalatokat és a kórházakat, valamint a kiberbiztonságnak nemzetbiztonsági szempontból is komoly a jelentősége – hangsúlyozza Dr. Munkácsi Viktor, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet képviseletében. Elsődleges feladat meghatározni, mire kell figyelni napjainkban, hogy ezeket az adatokat biztonságban tudhassuk, és az egészségügyi fejlesztések érdekében felhasználhassuk. A hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó új irányelvek (NIS2 - Network and Information System 2) – amelyeket jövő őszig minden tagállamnak be kell illesztenie saját jogrendszerébe – talán erre is választ fog majd adni. Az új iránymutatás komplex kihívások elé állítja az egészségügyi szolgáltatókat, és már nemcsak a kritikus infrastruktúrák közé sorolt szolgáltatók kerülnek a fókuszba, hanem számos, főleg a privát szektorban megjelenő egészségügyi szolgáltató is.

Az innovatív digitális megoldások számos aspektusáról szó esik majd a május 17-én megrendezésre kerülő 2. Digital Health Essential konferencián, Magyarország vezető digitális egészségügyi eseményén.

Teljesen új dimenziók válnak elérhetővé az egészségmegőrzésben

A digitalizáció és az adattudomány az egészségügyi ellátás minőségét is jelentősen javítja. Ezen a területen a betegek érdekében szinte minden iparági szereplő együtt tud működni, legyen szó ellátórendszerről vagy gyógyszeripari cégekről. Erről a 2. Digital Health Essential egyik panelbeszélgetésében értekezik majd dr. Bidló Judit (Belügyminisztérium), Hatem Lemia (AstraZeneca), Szirmai Zsombor (Novartis) és Tolnay Roland (ESZFK).

Jelenleg személyre szabott módszerekkel – például a 100%-ban digitális páciensutak kialakításával – pedig teljesen új dimenziók válnak elérhetővé az egészségmegőrzésben – hívja fel a figyelmet Póda Tamás, a SYNLAB kereskedelmi és marketingigazgatója.

Nem mintha a fideszes kétharmad nem szavazna meg kézivezérléssel mindent, amit akar.