A magyar politikát is kutató Edgar Şar török politikai elemzővel készített interjút a Telex, a tavaly áprilisi magyar és a most vasárnapi török választások hasonlóságairól és különbségeiről. Az elemző úgy látja, hogy mivel a török ellenzék elkerülte a magyar ellenzék hibáinak jelentős részét, reális esélye lehet megverni a 20 éve regnáló Recep Tayyip Erdoğant.
Bár az alapfelállás sok szempontból hasonlít a magyarhoz, Şar mégis főleg a különbségeket taglalta, kezdve mindjárt azzal, hogy Törökországban négy, az ellenzéket támogató vagy kifejezetten kormánykritikus országos tévécsatorna is van, ami Magyarországról nem mondható el.
Şar úgy látja, Erdoğan helyzete sokkal rosszabb idén, mint Orbáné volt tavaly. Néhány éve még azt mondta volna, hogy ez fordítva van, hiszen Törökországban több ezer politikai fogoly van börtönben, Magyarországra pedig elviekben vonatkoznak az EU szabályai. Ma már viszont épp emiatt ezt másképp látja, ugyanis az a tény, hogy Törökországban a hatalom megtartásához embereket kell börtönbe zárni, az valójában a gyengeség jele, Orbánnak pedig nincs i ilyesmire szüksége. „Ha Orbán reggel felkel, hogy álmodott valamit, estére beleírathatja az alkotmányba” - jelentette ki. Törökországban az alkotmányt ezzel szemben népszavazással kell módosítani. A török elnök helyzetét jelen állás szerint ugyancsak gyengíti, hogy a török gazdaság állapota még a magyarnál is katasztrofálisabb: a török líra teljesen elértéktelenedett, 80 százalékra ugrott az infláció, az év eleji földrengés pedig értelemszerűen csak tovább rontott a helyzeten.
Az elemző szerint a magyar és a török társadalom szerkezete hasonló, abból a szempontból, hogy egy városi-modern és egy vidéki-konzervatív szavazói közeg áll szemben egymással. Lényeges azonban a 15-20 százalékos kurd kisebbség, amely Erdoğan kurd-ellenes akciói miatt egyre inkább az ellenzék mellé áll, ami döntő is lehet a választáson.
Az interjúból kiderült az is, hogy a török választási rendszer valójában tisztességesebb a magyarnál: emlékeztetett, Magyarországon 2014-ben a Fidesz-KDNP a szavazatok kevesebb mint felével kétharmados többséghez tud jutni, ezzel szemben a török elnökválasztás kétfordulós, amiben tényleges többség kell a győzelemhez. Egy ilyen rendszerben Orbán Viktor elviekben 2014-ben, de akár 2018-ban is vereséget szenvedhetett volna.
Az elemző a továbbiakban ugyanakkor az ellenzék problémáiról beszélt: kudarcos kísérletnek ítélte meg a 2021. évi magyarországi ellenzéki előválasztást. Dobrev Klára és Márki-Zay Péter masszívan sértegetni kezdték egymást az előválasztás két fordulója között, amelynek fényében meglepő lett volna, ha a vesztes teljes mellszélességgel beáll a győztes mögé. A magyar ellenzék a választásokig sem tudott teljes egységet alkotni: kampányolás helyett hónapokig a listás helyek elosztogatásával voltak elfoglalva. Ezzel szemben Törökországban a pártvezetők tanácsában döntötték el Kemal Kılıçdaroğlu elnökjelöltségét, a többi párt pedig onnantól kezdve katonás fegyelemmel beállt mögé, kibeszélés pedig nincs.
Şar szintén kiemeli fontos különbségként, hogy Magyarországon még mindig komoly politikai potenciál van a gyurcsányozásban: a választók egy jelentős része - különösen az idősebbek - még közvetlenül emlékeznek a Gyurcsány-kormány negatív intézkedéseire. Ezzel szemben Törökországban semmilyen vélt, vagy valós sérelmet nem lehet rákenni a Köztársasági Néppártra (CHP), amely ráadásul több mint 30 éve kormányzott legutóbb.
Végezetül pedig az elemző arra a nem mellékes szempontra is felhívta a figyelmet, hogy Törökországban valódi ellenzéki összefogást sikerült megalkotni: jelöltsége óta Kılıçdaroğlu sikeresen épített ki egy választási koalíciót, amely a török nacionalistáktól a kurdokig tart, és a résztvevő pártokat nem csak a papírlapon adták össze, de sikerült a szavazóikat is meggyőzni, hogy a céljuk közös. Edgar Şar szerint valójában az sem hátrány - sőt, inkább előny - hogy Kılıçdaroğlu egy halk szavú, egyáltalán nem olyan karizmatikus figura, mint mondjuk Márki-Zay Péter. A visszafogott hozzáállás ugyanis sokaknak imponálhat.
