„Arra tettem javaslatot a bizottságnak, hogy minél előbb szülessen részletes megállapodás a magyar kormány és a bizottság között a források felfüggesztése és kivezetése érdekében. Illetve arra kértem a bizottság tagjait, hogy a jelentésükben a megoldások között szerepeltessék a városok közvetlen finanszírozásának erősítését. Forrásfelhasználásnál pedig követelje meg az Európai Bizottság a partnerség alapelvét, illetve a jogállamisági jelentések terjedjenek ki az önkormányzatokra is” – foglalta össze Karácsony Gergely a megbeszélés fő pontjait.
„Szerencsére olyan EP képviselők érkeztek, akik elég alaposan ismerik a magyarországi helyzetet” – mondta el a főpolgármester.
„Mindannyian egyetértettünk, hogy nem szerencsés, hogy Magyarország nem jut hozzá az EU-s forrásokhoz a magyar kormány jogállamisági problémái miatt”
– fogalmazott Karácsony Gergely.
„El kellett mondanom, hogy bár a város gazdasági potenciálja lehetővé tenné, hogy akár EU-források nélkül is tudjon fejlődni, ám mivel az itt megtermelt gazdasági javak többsége a központi költségvetésbe kerül, így a város saját forrásai rendkívül szerények a város gazdasági potenciáljához képest. Budapest így hosszú évek óta elsősorban EU-s forrásokból tud fejlődni” – tette hozzá.
„Éppen ezért számunkra élet-halál kérdése, hogy ezek a jogállami kérdések minél előbb megoldódjanak és Budapest is hozzájuthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyek megilletik”
– mondta a főpolgármester.
Orbán Viktor maffiamódszerei az Európai Parlament elé kerülnekBudapest problémáit fokozza, hogy a most blokkolt EU-s források a mostani hét éves ciklusban amúgy is jóval szerényebbek, mint az előző ciklusban. Akkor a főváros 340 milliárd forintnyi felzárkóztatási juttatáshoz jutott, míg a következő hét éves ciklusban nagyjából 200 milliárd EU fejlesztési pénzre számít Budapest.
„Sajnos, el kellett mondanom, hogy van számos, a Fővárosi Önkormányzat szempontjából rendkívül hátrányos kormányzati diszkriminatív döntés, amit el kell viselnünk.”
Így például a kormány 2015-ben úgy döntött, hogy a közép magyarországi régiót két fejlesztési régióra bontja, ami teljesen ellentétes a város érdekével, mivel Budapest és az agglomeráció szerves gazdasági egységet alkot. Ezáltal statisztikai értelemben olyan fejlettséget mutatott Budapest, ami önmagában is csökkentette az uniós források elérhetőségét.
Ezen túlmenően kimutatható, hogy az ellenzéki önkormányzatok szignifikánsan kevesebb forráshoz jutnak.
Karácsony Gergely hangsúlyozta:
arra kérte a küldöttséget, hogy vizsgálják meg azokat az eszközöket, amivel közvetlenül finanszírozhatnának önkormányzatokat.
Arra a kérdésünkre, hogy a EP bizottsága erre adott-e valamilyen konkrét választ, ígéretet Karácsony Gergely úgy fogalmazott: szerinte az EP-n ez a kérdés nem múlik, de még a bizottság is meggyőzhető. Az Európai Tanács az, ami ellenáll ennek, ott ülnek a tagállamok, amelyek nem éreznek érdeküknek egy ilyen változást.
Karácsony szerint ugyanakkor a jelenlegi jogi keretek között is lehetséges lenne az önkormányzatok közvetlen támogatása. „Többször felhívtam a bizottság figyelmét, hogy az EU bizottságának van egy kiemelt projektje, a 100 semleges város – ide tartozik Budapest mellett Miskolc és Pécs is.” Ennek a projektnek újragondolásával például lehetne kifejezetten klímavédelmi célokra közvetlen forrásokat juttatni az önkormányzatoknak.
Ugyanakkor Karácsony Gergely úgy véli: a magyar jogállamiság és az önkormányzatok szempontjából az is jó lenne, ha a bizottság rászorítaná a kormányt az EU-s források kapcsán a partnerségi alapelv érvényesítésére.
Mint a főpolgármester ecsetelte, az EU-források lehívására szükséges partnerségi alapelv Magyarországon súlyosan sérül.
Újabb EP-küldöttség jön Magyarországra, az uniós pénzek felhasználását fogja vizsgálniRiasztó példa a helyreállítási terv története: a magyar kormány olyan javaslatot tett le a bizottságnak, ami semmilyen társadalmi egyeztetésen nem esett át. „Mi is a sajtóból értesültünk, hogy a magyar kormány mit szeretne az EU-forrásokból megvalósítani” – mondta.
További kockázat az EU-források felhasználása centralizálásának a problémája. A Karmelita asztalán van a Építészeti Törvény módosítása, ami szerint ha a kormány így dönt, minden EU-forrás építkezés menedzsmentjét az állam látja el, függetlenül attól, hogy az önkormányzati vagy állami beruházás.
Karácsony szerint korábban a Fővárosi Önkormányzat számos EU projektje kudarccal végződött, ahol nekik kötelező volt állami irányítású szervezettel konzorciumban véghez vinni a projekteket.
Így korábban több mint 10 milliárd szennyvízfejlesztési projekt kicsúszott, mert az NFF az konzorciumi kényszerházasságban – mint Karácsony Gergely fogalmazott – „iszonyat lassan dolgozott.”
„Ma már pontosan lehet látni, hogy minél centralizáltabb a beruházás, annál nagyobb a forrásvesztés kockázata. Ha pedig ezt a kormány kiterjeszti az összes EU-forrásra, annak beláthatatlan következményei lehetnek” – mondta Karácsony Gergely.