infláció;áremelkedés;megélhetés;

- Átlagosan több tízezer forintot bukunk az infláció miatt havonta

Az áremelkedések messze lekörözték a bérek növekedését.

A havi megélhetési kiadások sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a bevételek – állapította meg a K&H biztos jövő felmérése, amelyet még február második felében készítettek, és amely a 30-59 éves korosztály helyzetét vizsgálta.

Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a válaszadóknak mintegy 92 százaléka nyilatkozott a megélhetési kiadásainak növekedéséről, ezek átlagát tekintve pedig az jön ki, hogy egy átlag magyar 64 ezer forinttal költ többet a mindennapi életre, mint egy évvel korábban. Ha ehhez hozzávesszük az átlagban tapasztalt fizetésemeléseket, akkor 46 ezer forintos mínusz jön ki minden hónapra, vagyis ennyivel élnek rosszabbul az emberek, mint tavaly februárban.

A válaszok szerint az érintettek 5 százaléka 20 ezer forintnál alacsonyabb többletkiadást tapasztalt, 27 százalékuk 20-50 ezer forintról, 38 százalékuk 50-99 ezer forintról beszélt, míg több mint 20 százalékuknál 100-149 ezer forinttal nagyobb összeg ment el a mindennapi megélhetésre havonta. Emellett 5-5 százalékos azoknak az aránya, akik 150-200 ezer, illetve 200 ezer forintot meghaladó emelkedést tapasztaltak - írja a közlemény.

A kiadásnövekedések mediánértéke 50 ezer forint, vagyis a válaszadók fele ennél kevesebb, másik fele ennél nagyobb mértékű költségemelkedést tapasztalt.

A megkérdezettek 3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem tapasztalt változást a megélhetési kiadásoknál, 5 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy még csökkent is. Őket is figyelembe véve a 30-59 éves korosztály tagjainak átlagban 60 ezer forinttal emelkedtek a havi kiadásai. 

A kutatás 500 interjú alapján készült 2023. február 17-28. között. A minta reprezentálja a magyarországi 30-59 éves lakosság összetételét nem, korcsoport, régió és településtípus szerint. 

Az NTAK, a NAV és a KSH révén új értelmet nyer a "mit sütsz, kis szűcs?" nyelvtörő.