A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI április végén közreadott, globális katonai kiadásokról szóló jelentése szerint a világ katonai célú kiadásai tavaly reálértéken 3,7 százalékkal nőttek, és ezzel új csúcsra, 2240 milliárd dollárra emelkedtek. Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának körülményei között Európa katonai kiadásai az elmúlt három évtizedben soha nem emelkedtek még ilyen gyorsan. A három legnagyobb katonai büdzsével rendelkező ország – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – a globális összköltség 56 százalékát adta. A világ katonai kiadásai nyolcadik éve folyamatosan nőnek, vagyis 2014 óta – a Krím orosz annektálása óta – nem volt olyan esztendő, amikor az előző évhez képest ne lett volna nagyobb a globális katonai költségek összege.
Tavaly a leggyorsabb növekedést Európa könyvelhette el (+13 százalék), ami nyilvánvaló módon a kontinens keleti részén folyó háború következménye. Ez a háború nemcsak a szemben álló felek katonai költségvetését emelte meg jelentősen, de az Ukrajnának nyújtott európai katonai segélyek illetve az orosz fenyegetéssel kapcsolatos növekvő aggodalmak számos európai állam védelmi célú kiadásait is megnövelték. Mindennek következményeként a közép- és nyugat-európai államok katonai kiadásai tavaly mintegy 345 milliárd dollárt tettek ki. Reálértéken számolva ezeknek az államoknak a katonai büdzséje először haladta meg az 1989-es szintet. Az adatokból az is jól látható, hogy Moszkva 2014-es Ukrajna elleni fellépése erős lendületet adott a térségbeli államok kiadásnövekedésének. A 2022-es katonai költségvetésük immár 30 százalékkal haladja meg a 2013-as szintet. Az Ukrajnában folyó háború következményeként a közép- és nyugat-európai államok közül nem egy jelentette be, hogy katonai kiadásait több éven át fogja növelni. A térségben az Oroszországgal hosszú határszakaszon szomszédos Finnország növelte meg leginkább védelmi kiadásait (+36 százalék), de kiugróan magas volt a litván (+27 százalék), a svéd (+12 százalék) és a lengyel (+11 százalék) növekedés is. Ha külön vizsgáljuk az egykori keleti blokk országainak költségvetési politikáját, akkor azt látjuk, hogy ezek az országok a Krím elcsatolása óta több mint kétszeresére növelték védelmi büdzséjüket.
Eközben az orosz katonai kiadások tavaly 9,2 százalékkal nőttek. Ez azonban becsült érték, mert – mint ahogy erre a SIPRI kutatói felhívják a figyelmet – egyre nehezebb hitel térdemlő oroszországi adatokhoz jutni. Ennek többek között az is az oka, hogy az orosz központi költségvetés egyre nagyobb része titkosított. Ám amennyiben elfogadjuk a 9,2 százalékos növekedést, akkor tavaly Moszkva katonai célokra 86,4 milliárd dollárt fordított. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2022-ben Oroszország a világ harmadik legnagyobb katonai költségvetésű országává vált, és 2021-hez képest, amikor még ezen a listán az ötödik volt, két helyet lépett feljebb, megelőzve ezzel a korábban előtte lévő Nagy-Britanniát (68,5 milliárd) és Indiát (81,4 milliárd). Az orosz katonai büdzsé tavaly a bruttó hazai termék 4,1 százalékát tette ki, míg ez az arány egy évvel korábban még csak 3,7 százalékos volt. GDP-arányosan a világ tíz legnagyobb katonai költségvetésű országa közül csak Szaúd-Arábia költ nagyobb arányban katonai célokra (7,4 százalék). A SIPRI szakértői ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az orosz központi költségvetés „Nemzeti védelemre” vonatkozó részében csak a katonai kiadások 78 százaléka, vagy még ennél is kisebb része szerepel. A büdzsé más fejezeteiben bújtatott módon még vannak további katonai kiadások. Ezek közül a legnagyobb tételt a „Nemzetbiztonság és rendvédelem” rubrikában szereplő, a nemzeti gárda, a Roszgvargyija működését is fedező kiadások jelentik. Több, mint beszédes, hogy a 2022-re tervezett katonai költségvetést, ami eredetileg 50,1 milliárd dollár volt, az Ukrajna ellen indított háború körülményei között jelentősen, közel 37 milliárd dollárral kellett megemelni. De a tervezetthez képest nemcsak a védelmi kiadások nőttek meg jelentősen, hanem a nemzetbiztonsággal és rendvédelemmel kapcsolatos költségek is. Itt 23 százalékos volt az emelkedés.
Ukrajna azzal, hogy tavaly 640 százalékkal növelte védelmi célú kiadásait, a világ 11. legnagyobb katonai költségvetésű országává vált. A növekedésnek ez a mértéke példátlan. A SIPRI soha korábban egyetlen más ország esetében sem rögzített ehhez mérhető egyéves emelkedési ütemet. Ennek a kivételes növekedésnek az eredményeképpen az ukrán katonai költségvetés 2022-ben 44 milliárd dollárra nőtt, ami mindössze 2 milliárd dollárral marad el a sorban előtte álló, a világ tizedik legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező országától, Japántól. A háborúban álló Ukrajna GDP-jének 34 százalékát kénytelen katonai célokra fordítani, szemben a 2021-es 3,2 százalékos aránnyal. Kijev ugyanakkor nem tavaly, Oroszország nyílt és átfogó támadására válaszul kezdte el jelentősen növelni katonai kiadásait. Ez egy hosszabb ideje tartó folyamat, amit az is jelez, hogy a SIPRI számításai szerint 2013 és 2022 között az ukrán katonai kiadások több, mint 1600 százalékkal nőttek, ami érthető következménye volt annak, hogy Ukrajna a Krím 2014-es orosz annektálása óta magát hadban álló országnak tekinti.
A globális listát változatlanul az Egyesült Államok vezeti. Tavalyi katonai kiadásai 877 milliárd dollárt tettek ki, ami épp tízszer nagyobb az Oroszországinál. Az amerikai katonai büdzsé a világ ilyen célú kiadásainak 39 százalékát teszi ki, miközben ehhez mindössze a bruttó hazai termék 3,5 százalékát kell felhasználnia. Washington tavaly 0,7 százalékkal növelte 2021-hez képest katonai büdzséjét, és ebbe gond nélkül belefért az a jelentős katonai segítség is, amit Kijevnek nyújtott. A lista második helyén már jó ideje Kína áll; tavalyi kiadásai 292 milliárd dollárt tettek ki. Ez 4,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A harmadik helyen álló Oroszországot India (81,4 milliárd dollár) és Szaúd-Arábia (75 milliárd) követi. Nagy-Britannia (68,5 milliárd) a 2021-es 4. helyéről visszacsúszott a 6. helyre. A következő két helyen viszont nincs változás: Németország (55,8 milliárd) és Franciaország (53,6 milliárd) követi egymást. Majd a helyet cserélő Dél-Korea (46,4 milliárd) és Japán következik.
Ha végig nézünk a világ tíz legnagyobb katonai költségvetésű országának listáján, akkor azt látjuk, hogy azon a világ legnagyobb gazdaságával rendelkező országai szerepelnek. Az egyedüli kivételt Szaúd-Arábia jelenti. A szaúdi gazdaság a világ 18. gazdasága, miközben katonai kiadásai alapján a világranglista 5. helyezettje. Oroszország dobogós helye is bizonyos fokú anomáliának tekinthető. Az orosz gazdaság ugyanis nominális értéken számolva a világ 11. gazdasága, míg vásárlóerő paritáson 5-6. helyen áll, amiből látható, hogy gazdasági erejét meghaladó arányban használja erőforrásait katonai célokra. Az ország erősödő militarizálódását ennél is pontosabban mutatja ki a Bonni Nemzetközi Konfliktuskutató Központ, a BICC jelentése. A központ évről évre közread egy listát, amin a világ országait annak alapján állítják sorrendbe, hogy azok globális „militarizáltsági indexe” (GMI) milyen. Ezt a komplex mutatót öt szempont figyelembevételével határozzák meg, aminek csak egyik eleme a katonai kiadások GDP-hez mért aránya. További szempont, hogy a katonai kiadások miképpen aránylanak az adott ország egészségügyre fordított kiadásaihoz. A harmadik indikátor azt méri fel, hogy az adott ország hadseregének és paramilitáris alakulatainak létszáma hogyan aránylik az ország lakosságának számához. Másképpen fogalmazva: ezer lakosra hány katona jut. A negyedik szempont arra kíváncsi, hogy a népesség számához képest mennyi orvosa van az adott országnak. Végül pedig az is fontos szempont, hogy az adott ország hadseregének a lakosság létszámához képest milyen mennyiségben van nehézfegyvere. A bonni központ kutatói szerint, ha tekintettel vagyunk erre az öt szempontra, és azokat meghatározott módon súlyozzuk, akkor viszonylag objektív kép rajzolódik ki arra vonatkozóan, hogy egy-egy ország mennyire tekinthető militarizáltnak. A BICC 2022-es listáján Oroszországé a nyolcadik hely. A tíz leginkább militarizált ország között rajta kívül egyedül Szaúd-Arábia szerepel a világ legnagyobb katonai költségvetésű országai közül. E két országon kívül a BICC listájának első tíz helyén csakis olyan országok találhatók, amelyek nem különösebben népesek, miközben konfliktushelyzetben vannak környezetükkel, vagy a nem távoli múltban ilyen konfliktusban álltak, illetve konfliktusövezetben találhatók. A lista élén nem véletlenül áll Izrael, Kuvait és Örményország. Ezek az országok népességükhöz képest – fenyegetettségük miatt – viszonylag nagy létszámú hadsereget tartanak fenn. Izraelben ezer lakosra 76 katona jut, míg Örményországban 86. A nagy és népes országok a maguk erős hadseregével – Oroszország és Szaúd-Arábia kivételével – nem tartoznak a leginkább militarizált országok közé. Az Egyesült Államok a BICC listáján a 24. helyen áll, míg Kína a 98.-on.
Oroszország, amióta 1991 végén önállóvá vált, nem tartozott mindig a leginkább militarizált országok közé. A jelcini korszak végén, 1998-ban még csak a 21. helyen állt. És több, mint egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2012-ben bekerüljön az első tíz állam közé. Akkor azonban rögtön az 5. hely lett az övé. Vagyis sem Putyin első két elnöksége idején (2000-2008), sem a medvegyevi „közjáték” éveiben (2008-2012) nem számított Oroszország erősen militarizált államnak. A 2012-ben elnyert „előkelő” hely részben a szovjet korszak örökségének volt köszönhető (nagy mennyiségű nehézfegyver, és még mindig nagy létszámú hadsereg), részben pedig annak, hogy Moszkva a kétezres években elkezdte fokozatosan növelni katonai kiadásait. Ám amikor 2013-2014-ben a katonai reform részeként jelentősen csökkentették a hadsereg létszámát, Oroszország az ötödik helyről visszacsúszott a tizedikre. A katonai kiadások növekedésével párhuzamosan azonban néhány év alatt visszajött a hatodik helyre. Történt mindez azokban az években, amikor Moszkva nem állt környezetében senkivel konfliktusban, és atomütőereje önmagában is kellő biztosítékot nyújtott arra, hogy senki ne merje megtámadni.
Az Ukrajna ellen indított háború következtében Oroszország „militarizáltsági indexe” a következő években biztosan tovább fog nőni, már csak azért is, mert az ország politikai és katonai vezetése a hadsereg létszámát viszonylag rövid időn belül kétmillió fő fölé kívánja emelni. Lényegében olyan létszámú hadsereget akar létrehozni, mint amilyennel Kína ma rendelkezik. Mindez azonban aligha fogja azt eredményezni, hogy Oroszország hadserege erőssé válik, és egyike lesz a világ legerősebbjeinek. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a jelentős létszámnövelés következtében Oroszország azon országok közé fog tartozni, ahol az ország gazdasági erejéhez és lakosságszámához képest irracionálisan nagyra duzzad a katonai apparátus és a katonai költségvetés. Mindez pedig tükröződni fog a lakosság életminőségében.
