– Évek óta változatlan, vagy némiképp csökkent a drogfogyasztók száma Magyarországon a rendelkezésre álló adatok szerint, ám a számsorokat érdemes fenntartással kezelni. Az emberek ugyanis egyre kevésbé merik, akarják elismerni, hogy fogyasztottak már kábítószert. Vagyis hiába mutatnak stabil és kedvező helyzetet a különböző módszerekkel végzett európai ajánlásokkal kompatibilis lakossági mérések adatai, feltételezhető, hogy a valóságban Magyarországon a tényleges fogyasztási rátáknak maximum egy rendkívül konzervatív alulbecslését adják – fogalmazott lapunk érdeklődésére Paksi Borbála, „Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról” című, a felnőtt lakosság körében közel húsz éve tartó kutatássorozat vezetője, a terület kutatója.
Mint mondta, négyévente készítenek felmérést a hazai drogfogyasztási szokásokról és 2007 után azt tapasztalták, hogy elkezdett romlani az „adatminőség”, azaz egyre többen nem válaszoltak, vagy feleltek, de állításaik között ellentmondást találtak.
– Ennek oka, hogy nehéz kutatni a társadalmi elítélés alá eső magtartásokat, márpedig a drogfogyasztók jelentik a magyar társadalomban a legelutasítottabb csoportot. Míg például a roma származásúakat 62 százalék tartja a felmérés szerint nemkívánatos szomszédnak, addig a kábítószer fogyasztókat 84 százalék. Emiatt azt feltételezzük, hogy sokan titkolni szeretnék, hogy fogyasztottak-e már drogot – magyarázta a szakértő, majd hozzátette, hogy ennek korrigálásra két módszert is kidolgoztak. Ezek mentén egész más eredményeket kaptak. Például a marihuánafogyasztás esetén, ami a legelterjedtebb tiltott szer hazánkban,
a hagyományos kérdésekkel mért 6,7 százalékos kipróbálási arány helyett 16 százalékot becsültek, míg a szintetikus kannabinoidok esetén még nagyobb a különbség, ott 2,4 százalékról 22,4 százalékra ugrott a végeredmény.
Ami a nagy egészet illeti: korrigálás után a tiltott drogok úgynevezett életprevalencia érteke – vagyis mennyien próbáltak ki valaha kábítószert – a 2015-ben mért 10 százalék helyett 16 százalékra volt becsülhető,
2019-ben pedig 7,9 helyett 23 százalékra.
Molnár István Jenő, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy más szempontból nem állunk rosszul a területen: – Ez leginkább a fogyasztás által bekövetkezett halálesetek számában érhető tetten.
Évente 30-40 regisztrált drogtúladagolás történik, ami minket hátrébb sorol az országok közt.
Az ellentmondásos adatok és a nagy látencia miatt minden eddiginél fontosabbak lennének a droghelyzetről készülő kutatások, tanulmányok. Csakhogy Paksi Borbála szerint egy ideje a szaktárca nem ad pénzt ezekre a kutatásokra. Megszűntek a kábítószer-problémával kapcsolatos vizsgálatok és kutatások támogatására szolgáló pályázatok. Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról című nagy kutatást 2007-ig az illetékes tárca közvetlenül finanszírozta, a soron következő 2011-esre viszont már nem volt kormányzati támogatást, el is maradt. 2015 óta a kutatássorozatot az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) finanszírozza, ami azonban egy korlátozott költségkeretet jelent, nem ideális ilyen nagyszabású kutatássorozatok finanszírozására megvalósítani.
– Az OTKA nem erre lett kitalálva, de jelenleg nincs más lehetőségünk, máshonnan nem kapunk pénz
– tette hozzá a kutató.
Nem csak a kutatásokra, hanem megelőzésre, és a segítőszolgálatok működtetésére is kevesebb jut.
– Kilátástalan. Így jellemezték a terepen dolgozó kollégák a kábítószer elleni küzdelem jelenlegi helyzetét. A teljes leépülés állapotában van ez a terület – jelentette ki Sárosi Péter jogvédő, kutató, a drogriporter oldal tulajdonosa, szerzője. Mint mondta, jelenleg az sem világos, mennyi pénzt költenek a területre, mivel 2021-ben a költségvetésből eltűntek a kábítószer elleni küzdelem címkézett pénzei. Ezzel viszont ellehetetlenült több úgynevezett alacsonyküszöbű program,
mint például a tűcsere, vagy azoknak az úgynevezett „drop-in” helyiségeknek a fenntartása, ahova a szerhasználók józanul mehetnek szociális munkással, pszichológussal beszélni.
Egy jelentésből kiderül, hogy míg 2014-ben 22 szolgáltató foglalkozott alacsonyküszöbű programokkal, 2021-ben már csak 17, igaz, maguk az összesítés készítői is jelezték, nem állnak rendelkezésre pontos adatok.
– Az ilyen programok megszűnése azért nagy baj, meg ezek belépőhelyek, kiindulási pontok lehetnek a drogosok számára a leszokás felé. Ezek is kellenek ahhoz, hogy a rehabilitációs intézmények jól működhessenek. Már, amíg vannak:
úgy tudni, két rehab épp a közeljövőben zár be, a szatymazi, ahol az fiatalkorú lány szerhasználókkal, illetve a lullai, ahol marginalizált helyzetben élő romákkal foglalkoznak
– mondta Sárosi Péter.
S ha mindez nem lenne elég: szakértők szerint a pedofiltörvény tovább szűkítette a drogprevenciós munkát. Jelenleg ugyanis csak minisztérium által jóváhagyott szervezetek végezhetik. Így ezt a feladatot a rendőrség, és egyházhoz köthető szervezetek látják el. Míg utóbbi esetén nem beszélhetünk minőségromlásról, addig Sárosi Péter szerint „a rendőri prevenciók bizonyítottan nem hatékonyak, nincs megelőző eredményességük.”
Régóta élen a marihuána és a hasis, fellendült az e-kereskedelem
A Drog Fókuszpont 2022-es jelentése szerint a felnőtt népességen belül hosszú ideje a legnépszerűbb kábítószer a marihuána és a hasis, a megkérdezettek 6,1 százalék vallotta, hogy fogyasztott már életében. Ezt követi az ecstasy (2,5), a szintetikus kannabinoidok (2,1), az amfetamin (1,5), a kokain (1,5) és a dizájner stimulánsok (1,4). Molnár István Jenő, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Covid-járvány idején fellendült a drogok e-kereskedelme, különösen a szintetikus drogok esetében. Ezeket folyamatosan alakítják, és mivel a jogalkotók nem tudnak lépést tartani a vegyészekkel, jó ideig nem kerülnek fel az újabb és újabb anyagok a kábítószerlistára, ezért legálisan lehet azokat házhoz szállítani. – Így fordulhat elő, hogy például fürdősóként hirdetik ezeket a szereket. Ráadásul míg a heroin, kokain drága, az új szerek, mint mondjuk a biofű, grammonként akár 1000 forintért is beszerezhetőek – tájékoztatta lapunkat Molnár István Jenő.
Megelőzés helyett büntetés
2012-ben a magyar Országgyűlés elfogadta Európa egyik legszigorúbb drogtörvényét, ami kisebb-nagyobb módosításokkal azóta is érvényben van. A törvény szellemisége a drogfogyasztók szigorúbb büntetését helyezi előtérbe. 2021-ben a hivatalos adatok szerint 3593 embert ítéltek el jogerősen, közülük 3008-an birtoklás miatt álltak a vádlottak padjára. Az elítéltek csaknem harmadát, 1187 főt szabadságvesztésre ítéltek. A pszichoaktív anyagok esetén 410 főből 347 főt büntettek szabadságvesztéssel – áll a Drog Fókuszpont 2022-es jelentésében.
Az Országos Bírósági Hivatal lapunknak küldött adata szerint
2022-ben 3280 főt ítéltek el kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, 788-an kaptak szabadságvesztést.
Ez a szám nagyságrendileg megegyezik az utóbbi évek adataival. A rengeteg szabadságvesztéses ítélet kapcsán Molnár István Jenő, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója azzal árnyalta a képet: – Sok esetben nem önmagában egyetlen kábítószerrel kapcsolatos visszaélés miatt születik súlyos ítélet, gyakori például, hogy az adott ügyben más bűncselekmények is felmerülnek.
Jelenleg a fogyasztásért akár két év börtön is járhat, ami kétévente egyszer, kiválható eltereléssel, azaz felvilágosítással, gyógyító kezeléssel. Sárosi Péter jogvédő, kutató, a Drogriporter oldal tulajdonosa, szerzője kiemelte, a törvény alapvetően ellentétes a nyugati trendekkel, ahol egyre kevésbé a fogyasztás büntetésén, mint inkább annak megelőzésén van a hangsúly. Az elterelés lehetőségét jónak, fontosnak tartja, de a jelenlegi gyakorlatban szerinte aránytalanságok vannak:
– A középosztálybeli alkalmi szerhasználók, és azok akik az utcán naponta lövik magukat, közel ugyanazt kapják az elterelésen, miközben nem ugyanarra van szükségük. Az elterelésen résztvevőkkel szemben ugyan nem indul büntetőeljárás, de a több százezres bűnügyi költséget nagyrészt nekik kell állniuk.
A rendszeres kábítószer-fogyasztók többsége ezt nem tudja megfizetni, így feltehetőleg végül börtönben kötnek ki, ahova ugyanúgy bejutnak a szerek
– mondta.
