Beremenden és Udvaron például leszögezték, a kerítés változatlanul áll, ők pedig nem kaptak értesítést arról, hogy a hadsereg vagy a belügyminisztérium lebontaná azt. Ez annak fényében meglepő, hogy Horvátország január elseje óta a schengeni övezet tagja, így elvileg immáron feleslegessé vált a szerb határvonal és a Dráva alkotta horvát határszakasz között húzódó, hozzávetőlegesen 60 kilométernyi, egy sávos drótkerítés. Ennek kapcsán a rendőrség még tavaly decemberben leszögezte: „az államhatár szabad átjárhatóságának biztosításával kapcsolatos feladatokat, amely magában foglalja a határon felépített kerítés, műszaki akadály megszüntetését – ami részben időjárás függvénye is – ütemezetten megkezdjük”.
Később, idén februárban az ORFK lapunknak úgy fogalmazott: „a rendőrség a bontási feladatokat ütemezetten, az időjárási és egyéb körülmények függvényében fogja végrehajtani, amelynek időpontjára és a bontás költségeire vonatkozóan jelenleg nem tudunk egzakt választ adni”. Az időjárás azóta sem kegyeskedhetett a magyar hatóságoknak mivel ismereteink szerint hozzá sem fogtak a bontáshoz. Igaz, ezt egyelőre hivatalos helyről nem erősítették meg, mivel ezúttal sem a rendőrség sem a belügyminisztérium nem válaszolt a kerítésbontás időpontját firtató kérdéseinkre. Itt érdemes megemlíteni: a szomszédos Szlovéniában már javában bontják a horvát-szlovén határon a kerítést. Az Orbán-kormányhoz hasonlóan a korábbi szlovén kabinet a 2015-2016-os menekültválság idején szögesdrótos kerítéseket húzott a horvát-szlovén határokon. A szélsőjobboldali Janez Jansa veresége után ugyanakkor a hatalomra került Robert Golob kormánya úgy döntött, hogy változtat a menekültpolitikáján.
Mint Tatjana Bobnar belügyminiszter a szlovén határkerítés lebontásának megkezdésekor elmondta: „a migráció nem állt le és nem is fog leállni, a szögesdrót azonban egy teljesen aránytalan intézkedés”. Szerinte az idő megmutatta, hogy a kerítés nem képes megállítani a migrációt, ellenben annál több tragédiát okoz, hiszen előfordult, hogy a menekültek megpróbálták megkerülni és a Kolpa folyóba vesztek. A belügyér szerint a kerítés „ideiglenes megoldás volt”, ám »megengedhetetlen, hogy az ország határvédelmének állandó részévé váljon«.” Magyarországon ellenben a kerítésépítésből és a menekültellenes gyűlöletből politikai terméket kovácsolt Orbán-kormány hallani sem akar bármilyen kerítésbontásról. Sőt a magyar kormányfő februárban arra való hivatkozással próbált pénzt szerezni az Európai Uniótól, hogy a 2015-ben négyméteresre felhúzott kerítés »túl alacsony«. Ezzel amúgy a miniszterelnök elismerte azt a tényt, hogy a kormánysajtóban »határvédő kerítésnek« illetve »határfalnak« emlegetett, a szerb-horvát határon felhúzott, súlyos tízmilliárdokba került dróthalom valójában nem tartja fel érdemben a menekülőket, akik egy olcsó létra segítségével könnyedén átugorhatják azt.
